Harper

Látványos és realisztikus háborús dráma
Sam Mendes 2019-es rendezése, az 1917 egy első világháborús bevetést követ nyomon a nyugati fronton. Ebben az esztendőben még elkeseredetten zajlottak a harcok Észak-Franciaországban a németek és a francia–angol csapatok között. A frontvonal teljesen lepusztult vidékké változott a 4 éve szakadatlanul tartó harcokban, mindenhol sár, kopárság, hullák és előpusztult lovak hevernek. A középpontban két angol katona küldetése áll: Blake tizedes (Dean-Charles Chapman) és Schofield őrvezető (George MacKay) feladata eljutni egy angol zászlóaljhoz, hogy értesítsék őket arról, hogy ne induljanak rohamra a németek ellen, mert a légi felderítés megfigyelése alapján csapdába esnének, és mindegyiküket megö... több»

Fordulatos és furmányos akciókrimi
A Tolvajtempót is elkészítő Dominic Sena 2001-ben rendezte meg a Kardhal (Swordfish) című akciófilmet, John Travolta, Hugh Jackman és a csábítóan szexi Halle Berry főszereplésével. A történet szerint a dúsgazdag, ám még több pénzre vágyó Gabriel Shear (John Travolta) mint nyakkendő bandavezér egy furmányos rablásra készül, melyhez szüksége van a világ egyik legjobb hackerére. Ő Stanley Jobson (Hugh Jackman), aki bármilyen számítógépes rendszerbe képes bejutni. Magánéleti válsággal küszködik, így elvállalja a megbízást, és részese lesz a kriminalisztika történetében legnagyobb és legravaszabb rablásának. A film műfaja szerintem akciókrimi, mert a szokványos akciófilmeknél sokkal több benn trü... több»

A nagy sikerű regény méltó megfilmesítése 1980-ból
Még általános iskolás voltam, amikor a magyar tv levetítette a Sógun című sorozatot (nem is emlékszem, melyik évben, de valamikor a 80-as évek végén). Akkortájt Jerry London rendezésében egy lassú tempójú, hagyományos filmsorozatot kaptunk, ami viszont viszonylag hűen követte James Clavell 1975-ös világhírű regényét. A főszerepekben: Toshiro Mifune mint Toranaga látható, és Richard Chamberlain alakítja Blackthorne-t. A regény szerint egy holland hajó vetődik partra a középkori módon bezárkózó Japánban, az Úr 1600. évében. A szigetországon azonban ekkorra némi befolyást szereznek a portugálok, akik Európában a XVI. század kezdete óta a hollandok és angolok ellenségei (katolikus–protestáns háb... több»

A vikingharcosok története a 9. században
Johan Renck, Ciaran Donnelly és Ken Girotti sorozata egy rejtélyes és kevéssé közismert korba viszi el a nézőket: a VIII. századba. A vikingek kora, ez még bőven a magyarok honfoglalása előtt, amikor a mai Dánia és Norvégia területéről északi törzsek kezdték fosztogatnia Anglia és Észak-Nyugat Európa partjait. A sorozat bemutatja a vikingek belső világát és belső harcait is. Az összesen 6 évad, vagyis 89 rész nagy többségében a központi karakter egy valós történelmi figura: Ragnar Lothbrok (Travis Fimmel), aki 845 körül hatalma csúcsán uralta a dán, svéd és norvég területeket, megsarcolta Angliát, és kifosztotta Párizst is. A sorozatban a későbbi évadok már Ragnar leszármazottairól szólnak. ... több»

Régi nagy kedvenc
Richard Donner, a Halálos fegyver-filmek rendezője 1997-ben készítette el az Összeesküvés-elmélet című különleges thrillert két zseniális színész fantasztikus alakításában. Ők: Julia Roberts és Mel Gibson, egyikük 30 évesen, másikuk (Gibson) 41 évesen alakítja a maga karakterét, mindketten fénykorukban. Az alaptörténet szerint adott egy New York-i taxis: Jerry (Mel Gibson), aki mániás módon követi és figyeli folyton a csinos Alice-t (Julia Roberts), aki jogászként dolgozik, és egyedül él. Mint kiderül: bár Jerry elsőre őrültnek tűnik, valójában korábban a kormánynak dolgozott bérgyilkosként, csak törlődött memóriája. Furcsa viselkedését eleinte távolságtartással kezeli Alice, majd fény derül... több»

A 80-as évek egyik legjobbja krimi kategóriában (300. bejegyzés)
A háromszázadik véleményemnek itt, a Mafabon valami klasszikust akartam, és örömmel konstatáltam, hogy az Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables) című, 1987-es Oscar-díjas krimiről még nem írtam eddig. Így most ez lesz a 300. A rendező is nagy név: Brian De Palma, a főszerepekben pedig hírességeket láthatunk, mint: Kevin Costner, Robert de Niro, Sir Sean Connery és Andy Garcia. Közülük az Amerikai Filmakadémia a 66. Oscar-gálán Conneryt emelte ki, aki az Al Capone nyomába eredő csapat idősödő közrendőrének bőrébe bújva nyerte el a legjobb mellékszereplőnek járó arany szobrocskát. Az alapsztori valós történet: a legendás chicagói maffiavezért Al Caponét (Robert de Niro) 1931 őszén egyszerű... több»

A tetralógia megkoronázása
A harmadik részben (Végtelen háború) a Thanos-csettintés megadja a negyedik fejezet legfőbb témáját: visszacsinálni mindent, és visszahozni az elhunytakat. De eleinte nem találják a megoldást, mígnem Hangya (Paul Rudd) fel nem hozza, hogy a kvantum mikrovilággal lehetséges volna visszamenni az időben. Stark meg is csinálja a szerkezetet, bár sokáig kell győzködni. Neki van ugyanis a legtöbb veszítenivalója (a teljes családja). Aztán megindul az őrület: visszamennek, de Thanos (a múltbéli) rájön, mi készül. A Végjátékban kevesebb a humor, és a zárást leszámítva a nagy akciódömping is, viszont kapunk megható jeleneteket, érzelmeket és színesebb karakterisztikát is. Az izgalomfaktor is magas, í... több»

Látványos, de szomorú
A harmadik Bosszúállók-epizód szomorúra sikeredett, főleg a vége miatt. Végig Thanos a központi figura, aki egy rejtély még most is a számomra, pedig az összes Bosszúállók részt többször is láttam. Thanos elvben egy titán (vagyis afféle istenség), és 1973-ban jelent először a Marvel-univerzumban. A Végtelen háborúban Josh Brolin arcát használták fel a CGI-mocap karakter megalkotásához. Iszonyúan erős és vagy 3 méteres, így lenyomja az egyik jelenetben még Hulkot is. De akkor is rejtélyes számomra, hogy hol és hogyan él, miért barátja a világűr (nincs rá hatással, ha az űrben lebeg) és milyen hadseregekkel harcol (azok honnan jönnek) stb., stb. A Végtelen háború sok vicces jelenetet is tartal... több»

Jó történet, gyengébb kivitelezés
Életkorom és hivatásom dacára régóta imádom a Marveleket (gyakorlatilag a 2008-as Vasember megjelenésétől kezdődően – akkortól lettem a franchise nagy rajongója). A Bosszúállók tetralógia pedig külön is kedvencem. Ha a négy részt vizsgálom, nagyon nehezen tudok sorrendet kialakítani, mert mindegyik más miatt jó. Az Ultron korának az alapkoncepciója tetszik: Tony Stark alkot egy szuperintelligenciát, hogy az folyamatosan védelmezze a Földet. Segíti őt ebben Jarvis és Dr. Banner, de mire megalkotják Ultront, az önállósítja magát, robottestet ölt, és elhatározza a Bosszúállók kiirtását. Szerintem ha az emberiség egyszer valóban létrehoz egy Ultron-szintű entitást, akkor nagy veszélybe sodorja ö... több»

Groteszk történet
Groteszk történetet mutat be a Benjamin Button különös élete, és bár vannak benne nagy alakítások, az ember nehezen tud elvonatkoztatni attól, hogy alapvetően egy teljes zöldséget néz az öregen megszülető, majd folyamatosan fiatalodó végül csecsemőként elhalálozó Brad Pittről. Egyetlen egyszer láttam nem mostanában, csak azért ragadtam most billentyűt, mert egy ismerősöm kikérte a véleményemet. És ha már neki megírtam róla, úgy döntöttem, itt is ejtek pár keresetlen gondolatot a filmről. Ami tetszett benne, az David Fincher rendezése, mely szerintem egészen kivételes. Ahogyan szinte minden filmje egyébként. Nagyot alakít Brad Pitt is, és dicsérni lehet Julia Ormondót is. Akkor miért is három... több»

Egy örök akciófilm-klasszikus és kedvenc
Ifjúkorom egyik nagy Nick Cage kedvence ez a 2000-es akciófilm, remek rendezéssel és szereposztással mint igazi nagy akciófilm-klasszikus. A rendező nevét emlékszem, jól megtanultuk annak idején: Dominic Sena ugyanis kitűnő munkát végzett. Persze a sikerhez kellettek azok a szereplők is, akik ma már legendák: Nicolas Cage mellett Angelina Jolie, Giovanni Ribisi, Robert Duvall és Vinnie Jones. Remek csapat egy remek sztoriban. A történet lényege: a helyi maffiafőnök, Raymond Calitri (Christopher Eccleston) egy olyan munkára kényszeríti az autólopások visszavonult császárát, Memphis Rainest (Nicolas Cage), amit csak ő tud megcsinálni a csapatával. Az öccsével zsarolja: ha nem teszi meg neki a ... több»

Talán tényleg ilyen lesz a jövő
A Földet előbb-utóbb lakhatatlanná tesszük. Még néhány évtized, és vagy a globális felmelegedés, vagy éppen ellentéte, egy globális jégkorszak fog élelemhiányt szülni. Az emberiség új helyeket keres a túlélésre. A Mars esélytelen, mert soha nem lesz légköre, és a kozmikus sugárzás halálos lesz az oda települőknek. Marad az, ami az Elysiumban látható: egy hatalmas, mesterséges űrtelep Föld körüli pályán, termőföldekkel és mesterséges gravitációval, és mindennel, ami csak kell. Neill Blomkamp filmjében mindenki az Elysiumra vágyik, ahol gyógyító kapszulák is biztosítják az egészséges életet. A főhős, Max (Matt Damon) külvilági figura, aki korábban bűnöző volt, ám jó útra szeretne térni. Közben... több»

A legjobb SW-sorozat
Ez a Star Wars élőszereplős sorozat tetszett a legjobban az eddig elkészült 6 közül. Ennek pedig legfőbb oka a hihetőség és hitelesség, illetve Diego Luna remek alakítása. Érdekes, hogy a Rogue One-ban még nem tetszett, itt viszont bejött a játéka. Logikus a sztori: Cassian Andor küzdelmes felkapaszkodása az ellenállás szervezetébe. Eleinte egyszerű csempész, majd kapcsolatba lép az ellenállással és Luthen Raellel (Stellan Skarsgard), így egy akcióban találja magát. Kezdetben segítője a gyönyörű Bix (Adria Arjona), később teljesen magára marad. De az akció egy birodalmi bázis ellen sikeres lesz (noha a harcban elesik a legtöbb társa), Cassian eljut a zsákmánnyal a biztonságba. Később mégis e... több»

Anyagi szempontból jól teljesít a Prometheust megközelítő bevétellel
Fede Alvarez rendezői megbízásával vállalt némi rizikót a 20th Century Studios, de úgy tűnik, bejött a számításuk, hiszen a premier hétvégén 108 millió dollárt hozott a film a konyhára. Amellett csak Észak-Amerikában közel 42 millió dollárnál tart a Romulus, ami alig marad le az eddigi Alien-aranyérmes Prometheustól (ami 51 milliót kaszált annak idején ugyanennyi idő alatt). Az IMDb-n 62 ezer szavazat után 74%-nál tart a film (amiben már az én 80 százalékos értékelésem is benne van). De nézzük, mitől tarthatják sokan jónak! Először is újszerű a koncepció, hogy egy fiatalokból álló kis, 6 fős csapat sorsát követhetjük nyomon. A 3 lány és 3 fiú egy bányászbolygóról érkeznek egy üzemen kívüli b... több»

Gyermekkorom egyik kedvenc börtönös akciófilmje
Gyermekkorom egyik nagy kedvence volt az 1989-es Lock Up (A bosszú börtönében), melyben Sylvester Stallone testesítette meg azt a pozitív karaktert (Frank Leonét), aki az életéért és igazáért harcolt afféle vagány és megtörhetetlen hősként. Stallone kidolgozott izmaival, vagányságával, kemény helytállásával rendkívül népszerű lett ezzel a filmmel. Pedig még csak ezt követően jött a Tango és Cash, a Pusztító, a Cliffhanger, a Dredd bíró, a Daylight és a Copland. A Lock Up alaptörténete nagyon egyszerű: Frank Leonét börtönbe zárják, ám mivel nem engedik ki annak az idős szerelőnek a temetésére, akit apjaként tisztelt (és aki visszatartotta a bűnözéstől), kiszökik az eseményre. A szökésért egy ... több»

Ilyen lesz a jövő? Esélyes.
Alfonso Cuarón, aki a Gravitációt is rendezte 2013-ban, 7 évvel korábban, 2006-ban tette le nálam direktori névjegyét, amikor elkészítette Az ember gyermekét. A sztori lényege egy olyan disztópikus jövőkép felvázolása, melyben nincsenek már gyermekek, mert ismeretlen okból egyszerűen nem fogannak meg többé a nők. Ez a jövő egy diktatórikus világot mutat meg, melyben katonák járőröznek, mindenért deportálás vagy halál jár, és nyomor uralja az utcákat. Ebben a közegben él Theo is (Clive Owen), aki bár régen harcos ellenálló módjára élt, mára inkább meghúzza magát. Ám egy nap megismer egy fiatal nőt, aki hihetetlen módon várandós. Abban a világban, ahol az egész Földön 19 éve nem született gyer... több»

A Covenant utáni leggyengébb Alien-rész (leszámítva a versus részeket)
A Covenantot és a versus részeket leszámítva az Alien 4. epizódja a leggyengébb láncszem a franchise-ban. Pedig jól indul: tetszetős megoldás, hogy ezúttal egy űrállomás a fő helyszín, ahol őriznek Alieneket (xenomorfokat), és kísérleteznek rajtuk. Ám onnantól, hogy megjelenik az ember-alien hibrid, mely iszonyúan idétlen, átmegy az egész gagyiba. Az is szürreális, hogy Ripley egy hibrid, akiben vannak már Alien tulajdonságok is. Ami a szereplőket illeti: Winona Ryder és Ron Perlman feldobják kicsit a filmet, de hiányzik egy erős karakter Sigourney Weaver mellől (mint például a második részben a Hicks alakját megjelenítő Michael Biehn). A végső jelenetek nagyon gázosak, mint az űrhajón megje... több»

Egyszerűen gyenge
Sokan bírálták Az akolitust, különböző okokból. Nálam azért kettő csillagot érő ez a produkció, mert a többi Star Wars-sorozathoz képest jelentős színvonalbeli visszaesést jelent. Gyenge a sztori és a script is, csakúgy, mint a rendezés. De a leggázabb a szereplők alakítása, mely egyszerűen nem sorolható A kategóriába. Az élőszereplős Csillagok háborúja-sorozatok közül egyébként nálam a Manadlóri és az Andor az első, a többi középkategóriás. Az akolitus nem mérhető ezek egyikéhez sem, mélyen alattuk van.

Stílusos Alien-fejezet David Finchertől
Az Alien-franchise filmjeibe David Fincher is beszállt 1992-ben, amikor elkészítette az Alien 3-at, mégpedig óriási sikerrel. Ez a rész kicsit kakukktojás lett a többi fejezet között, hiszen nem profi űrhajósok vagy katonák, hanem egyszerű fegyencek között játszódik egy börtönbolygón. Itt egy nem túl népes kis kolónia éldegél Dillon (Charles S. Dutton) vezetésével, amikor idevetődik Ripley (Sigourney Weaver) kapszulája, fedélzetén mélyálomban a túlélő Ripley hadnaggyal. A továbbiakban magukhoz veszik a nőt, hogy felerősítsék, ám közben kiderül: a fedélzetről bizony egy idegen is a kolóniára került. Megkezdődik a szokásos harc, ám ezúttal a fegyencek szállnak szembe a xenomorfokkal. Az is egy... több»