Tárgyalótermi film sztárparádéval Az amerikai filmeknek köszönhetően a magyar nézők sokkal jobban megismerhetik az angolszász jogrendszert, mint a magyart. Ez a film is a nagyrészt a bíróságon játszódik, a fegyver lobbi és a liberális nézetű ügyvéd csapnak össze. Nem titok, hogy regény alapján készült, viszont a per tárgyát érthetetlen módon megváltoztatták. Eredetileg a dohánygyártók és a dohányzás ellenzői közötti per volt a tárgya. Az ellenfeleket két nagy sztár, akik az életben jó barátok: Gene Hackman (utolsó filmjeinek egyike) és Dustin Hoffman alakította. A véletlen úgy hozta, mintha John Cusack filmográfiáját akarnám részleteiben megismerni, mert egymás után három filmben is szerepelt: „Pop, csajok satöbbi”, „Mobil” ... több»
Amikor azt hiszik, hogy vicces a trágárság Melissa McCarthy esetében nincs középút: vagy a kedvencek közé tartozik, vagy még a filmvásznon való megjelenése is gyötrelmet okoz a nézőnek. Én az utóbbiak táborát gyarapítom. Az objektív megítélés miatt megjegyzem, hogy egyetlen filmjében volt elviselhető számomra, a „Megbocsátasz valaha?” címűben, bár abban is bőven elítélhető karaktert játszott. Mostani megjelenésén sokat javított a smink. A film a nézhetetlen kategória prototípusa a bárgyú történettel és az iszonyatosan sok trágársággal. Elkeserítően silány, a férj-rendezőről (Ben Falcone) sokat elmond, hogy képes ilyen munkával előállni. Úgy gondolom a házasságukban mélyen alárendelt szerepet játszik, hiszen nem meri azt mondani a nej... több»
Texasi hajsza A TV számára készített munkák után a kultikus direktorrá vált Steven Spielberg első egész estés nagyjátékfilmje megtörtént eset alapján. Bemutatása után gazdaságilag nem volt sikeres, jelentőségét a rendező későbbi nagyhatású filmjei növelték. Az egyik főszereplő Goldie Hawn (Goldie=az Aranka név amerikanizált változata, Hawn magyar édesanyjának a „leleménye”.) Ez a negyedik filmje, amelyben játszott, de már főszereplő. Szerintem gyakran ripacskodott, alakítása közel sem hiba nélküli. A felszínen szokásos road movie, de ha figyelmesen nézzük a ’70-es évek Amerikájának társadalmi körképe.
Tökéletes fiaskó Elhatároztam, hogy legyőzve saját magamat előbb mindenképpen a könyvet olvasom el. Több mint a feléig eljutottam, aztán abbahagytam. Az ex kedvenc írómból már régen kiábrándultam, egyre erősebben azt érzem, hogy rettenetesen szószátyár, még a novelláit is túlírja, valószínűleg a karakterszám szerint állapítják meg a honoráriumát és nem akarja a jövedelmét csökkenteni. Ugyan az eladósodástól nem kell félnie, mert az eddigi jogdíjakból bizonyára már multimilliomossá vált. Ennél a regényénél is felvetődött bennem a kérdés: mi történhetett vele? Az alapötlet érdekes ugyan, de a posztapokaliptikus és zombis rémítgetésektől távol tartom magam. Így fogalmam sincs, hogy minek kezdtem el nézni a film... több»
A bujkáló náci és csodálója Elismerésre méltó az a tematikai gazdagság, amely Stephen King terjedelmes munkásságát jellemzi. A népszerű irodalmi művek – thriller, horror, sci-fi, fantasy – mindegyikében alkotott maradandót. Történetei révén, meg közkedveltsége nyomán számos regényét meg is filmesítették. Az adaptációk színvonala hullámzó minőségű, van olyan, amelyet a szerző ki nem állhat, de ugyanakkor a legelismertebb kultfilmnek számít (Kubrick – „Ragyogás”), de előfordul olyan is, amely a bűn rossz kategória legalja („A kukorica gyermekei”).
A szóban forgó feldolgozás rendezője, Bryan Singer a „Közönséges bűnözők” című, kitűnő filmjével beírta a nevét a legnagyobbak közé, de ezzel a munkájával sem vallott szégyent.... több»
Öldöklő rivalizálás Nem értem, hogy miért pocskondiázzák ezt a filmet a kritikák, nekem tetszett. Nagyon jók a színésznők Rachel McAdams, Noomi Rapace („Tetovált lány”) és a kis vörös Karoline Herfurth. A vége ugyan eléggé hasonlít a „Carrie” befejezéséhez, de saját magától lopni, ha nem is túlzottan etikus, a rendezőtől megszokhattuk a koppintást. Szeretném úgy ismerni a filmtörténetet, ahogy De Palma álmából fölkeltve is sorolni tudná a klasszikus filmek jeleneteit. Munkájának alapötlete nem eredeti, a feldolgozására kapott pénzt a producernek (Said Ben Said) köszönheti, aki ügyes üzletemberként két éven belül ugyanazt az „árucikket” egy nagyobb profitot termelő piacon próbálta értékesíteni. Annak ellenére, h... több»
Sorozatos szökések Cseh film, de a gyors vágások, a hanghatások, az izgalmas cselekmény láttán, ha nem tudom a gyártás helyét, még nyugati mozinak is nézhettem volna. Érdekes, élvezetes film, a főhős alakítója Konstantin Lavronenko orosz színész. Rendezője egy volt judós élsportoló, Petr Jákl, aki a bűnügyek iránt erősen érdeklődik. 2015-ben dokumentumfilmet készített a rosztovi rémről is.
Abszurd klasszikus Le kellene már szoknom a könyv és a belőle készített film összehasonlításáról! Ennél azonban meg kell említenem, hogy az olvasmányélmény képest nagy csalódás. Az amerikai irodalom bővelkedik a témát feldolgozó regényekben („Meztelen és holtak”, „Most és mindörökké” és még hosszan lehetne folytatni a sort, de a háborút ilyen groteszk, abszurd szemlélettel ábrázolni csak Joseph Heller tudta. Az említett jellemző stílusból azonban a film a frenetikus poénok ellenére meglepően keveset vett át. Az egyik főszereplőt, Yossarian kapitányt (Alan Arkin alakítása, akit egyébként kitűnő színésznek tartok) teljesen másnak képzeltem el. A javaslatom szerint mindenképpen előbb a könyvet érdemes elolvasni,... több»
Utazzunk Itáliába! Érzésem szerint az IBUSZ, vagy valamelyik olasz utazási iroda szponzorálta ezt a futószalagon készített, 1936-os Székely István filmet.
A szereposztással nem volt különösebb gond, hiszen a női főszereplő adott volt: ki más lehetett volna, mint a rendező felesége, Ágay Irén. (14 évvel későbbi korai tragikus halála megrendítő, azóta a magas vérnyomás ellen már kitűnő gyógyszerek vannak.) Az akkori legsnájdigabb kedvenc, a „jávorpali” szereplése sem volt kétséges. Szerencsére Kabos Gyula még játszhatott, így humorforrásként színt vihetett az elég vérszegény filmbe. Nem erőltette meg magát, megszokott figuráját hozta, Hűbele Balázst minden lehetséges alkalommal más keresztnévvel ajándékozta me... több»
Empátia nélkül Valószínűleg túl öreg vagyok ahhoz, hogy ez a film le tudjon kötni. A főhős, Rob (John Cusack) partnerválasztási nehézségei teljes mértékben hidegen hagytak. A gyakori zenei együttesek és előadók emlegetése pedig számomra szinte teljesen hiábavaló információkat hordoztak. Még nem olvastam a határtalanul népszerű, vérbeli Arsenal szurkoló, Nick Hornby egyetlen könyvét sem, ezért próbálkoztam az első regényéből készült filmmel. Bátran kijelenthetem, hogy a látottak alapján hanyagolni fogom a munkásságát. Hozzájárult a véleményem alacsony szintjéhez, hogy amelyik filmben a hájpacni Black Jack csak egy percre is szerepel, az számomra már minimum egy csillagot veszít az értékéből. Nem győzök csod... több»
Romantika felsőfokon Vallomással kezdem: már régen szerettem volna elolvasni a mi Jókai Mórunkra is ható Eugéne Sue azonos című regényét, de aztán amikor utánanézve láttam a terjedelmét (kiadásoktól függően 752, 864 és 1216 oldal) visszarettentem. Már amúgy is a virtuális könyvespolcom telis-tele e-könyvekkel, erősen „leszakadás”-sal fenyeget. A maga idejében óriási siker volt, folytatásokban egy napilap hasábjain jelent meg. Bizonyos szempontból a „Nyomorultak” előképének is tekinthető. A könnyebb és a lustáknak szóló megoldást választottam: megnéztem az 1962-es filmváltozatot. A sok más mellett a Fantomas-trilógiában játszó Jean Marais a főszereplő, ellenlábasa pedig – igazi érdekesség - az a Raymond Pellegrin... több»
Humortalan komédia Szedett-vedett, koncepció nélküli film 1964-ből, amelyet csak a szereplői mentenek meg a nézhetetlen értékeléstől. Jean-Claude Brialy és Claude Rich mellett Belmondo is kapott egy rövid szerepet benne. A görögországi jelenetek bizonyára kellemes nyaralást jelenthettek a színészeknek, mert teljesítményt nem várt tőlük a közepes, vagy annál rosszabb filmek rendezője, Édouard Molinaro. (Az „Őrült nők ketrece” csak a vak tyúk is talál szemet alapon sikerülhetett.) A mindkét Dorléac nővér szereplése szomorú gondolatokat kelthet, hiszen Françoise három év múlva már halott volt. (Egy végtelenül szubjektív megjegyzés: a húg, Catherine nekem lényegesen szebbnek tűnt, szépsége még a mai napig sem halv... több»
Ikerfilmek Ugyanarról a témáról szinte ugyanabban az évben két különböző nemzetiségű film készült. A másik a „Férfiak fecskében” címet viseli. Bár gyakori szokásom, hogy megnézzek azonos témájú filmeket, most ez a látott egy is untig elég volt. Ennyi frusztrált, lúzer szereplő egy darabban szinte megfeküdte a gyomromat. Az üzenet ugyan számomra is átjött; egy kiválasztott, kedvelt időtöltés meg tudja változtatni a résztvevők depressziós életét, de pont a férfi szinkronúszás!? Ennek a viszonylag új sportágnak – szerintem - az egyik lényeges eleme a tökéletes testű hölgyek medencés produkciója. Itt pedig elhízott, pocakos, „úszógumis”, középkorú férfiak mórikálták magukat. Lehet, hogy már a ritmikus spor... több»
Szokatlan színhely egy háborús filmhez Eléggé alulértékelt film, pedig vannak értékei. Kezdjük mindjárt azzal, hogy Peter Sellers hat legkülönbözőbb karaktert játszik benne, köztük Hitlert, egy japán herceget és egy Gestapo főnököt. Legjobban Herr Schröder, a titkos államrendőrségi figura alakítása sikerült, de a japán tapasztalatcserére érkező szövetséges is remekül eltalált alak. A helyszín pedig, mondjuk ki kerek-perec egy párizsi luxus bordélyház, élén Madame Grénierrel, aki a lányait a németek elleni harcba állítja. A történelmi hitelességet ettől a komédiától felesleges számon kérni, mert pusztán a szórakoztatásra koncentrált, meg arra, hogy Mr. Sellers lubickolhasson a szerepeiben. Sellerst a magánéletében nehezen elviselh... több»
Önismétlés Besson módra Elismerem, hogy sommásan elítélő vélemény, de sajnos Luc Besson „Az ötödik elem” óta nem készített jó filmet. Azóta eltelt 22 év! Ez a film a „Nikita” nyomdokvizein halad, csak Anne Parillaud ki lett cserélve egy szőke, egyszálbélű orosz szupermodellre. Attól, hogy valaki állandóan a divatlapok címlapjain szerepel, még nem lesz színésznő. Pedig M. Besson meg van győződve színjátszói tehetségéről, már az előző filmjében egy rövid szerepet is kiosztott rá a „Valerian és az ezer bolygó városa” című sci-fijében. Ettől még az a Sasha Luss marad, aki tökéletesen mutatna egy orosz partizános filmben. Ö lehetne a németek által meggyalázott Masenyka, aki szomorúan siratja elrabolt lányságát. A film k... több»
Hogyan temetessük el magunkat? Brenda Blethyn alakítására először a „Fűbenjáró bűn” című filmben figyeltem fel. Külön örültem, hogy ebben a filmben is ő a női főszereplő. A meglehetősen morbid, bizarr témát ügyesen kezelték, vegyítették egy kis romantikával, sok-sok angol humorral, sőt egy csipetnyi táncos revüvel is. Már az első percben is nevetni kellett, amikor a narrátor közölte, hogy „Wales egy kis ország Angliától balra”. Két temetkezési vállalkozó, az egyikük amerikai (Frank szerepében Christopher Walken) vetélytársai egymásnak. Küzdenek a „piac” egyedüli birtoklásáért, Frank vadabbnál vadabb ötletekkel próbálja színesíteni a hagyományokat. A helyi (Boris alakítója Alfred Molina) pedig harminc éve fülig szerelmes ... több»
Mérgezett paraplé
Pierre Richard ebben a filmben sem változtatott szerepének megformálásán, de igazából ez áll jól neki. P.R. általam látott filmjei közül második a sorban, a „Magas, szőke férfi…” címűt azért nem előzte meg. A Grégoire nevű, mellesleg nagy nőcsábász „színészt” alakította, akinek addigi legnagyobb „főszerepe” egy kutyakaja reklámozása volt. Érthető tehát, hogy milyen örömmel vállalkozott egy igazi filmben a bérgyilkos szerepére, ráadásul a forgatás helyszíne a Földközi-tenger partján található gyönyörű város, Nizza volt. Kísérőnek felszedett egy platinaszőke szépséget, akiről a végén kiderült, hogy miért vállalkozott erre a szerepre.
A film egyik legnagyobb poénjának tartom, hogy amikor Grégo... több»
Vetélytársak Elhiszem, hogy a rengeteg TV csatornának valamivel ki kell töltenie a végtelen műsoridőt, de ennek ellenére személy szerint túlzásnak tartom, hogy egy olyan „belterjes” viszonyból, mint két színésznő ádáz gyűlölködése nyolc részes sorozatot kreáljanak, sőt még a folytatásokról is lehet olvasni. Cáfolatként fel lehet hozni, hogy az IMDb adatbázisában 14.384 szavazat alapján 8,4-es értékelést kapott (2019-07-16), és a sztárimádók és a sorozatfüggők szívesen leülnek a képernyő elé. Ugyanakkor arra remek lehetőség, hogy Bette Davisként Susan Sarandon és Joan Crawfordként Jessica Lange megcsillogtathassa tehetségét. Természetesen nem lehetett kihagyni a korszak "pletykafészkét", Hedda Hoppert (Ju... több»
Kizárólag Csáth Géza olvasóinak! Különleges, és az írói életmű ismerete nélkül nehezen követhető és értelmezhető tévéfilm. Én Illés Endrének köszönhetem, hogy megismertem Csáth Géza írásainak többségét. Amíg egy esszéjében – még Noé idejében – nem olvastam róla, addig még csak nem is tudtam a létezéséről. Fantasztikusan sokoldalú tehetség volt a születési nevén Brenner József, Kosztolányi Dezső unokatestvére, civilben orvos, zenekritikus és elsősorban kiváló író.
Molnár György drámája álomszerű voltában, mintegy a morfium okozta kábulatban idézi fel néhány novellájának vázlatos töredékét. A legemlékezetesebb (legszörnyűbb) az „Anyagyilkosság” volt, aminek alapján 1997-ben Szász János a „Witmann fiúk” című filmet forgatta.... több»
Egy a 12-ből A Brüsszeli tizenkettő utolsó helyére sorolt film, de értékei alapján a rangsorban előkelőbb helyezést is kaphatott volna. Több szempontból is korszakalkotó mű, egyrészt a a német expresszionista film első darabja, amelynek a stílusjegyeit a weimari köztársaság rövid időtartama alatt sok filmkészítő használta. Másrészt egy új műfaj születése is ehhez a darabhoz köthető, ez pedig a horror filmvásznon történő megjelenése. Igaz, hogy korábban is voltak olyan filmek, amelyek használták a zsáner különböző sablonjait, de egységes egészbe a rendező, Robert Wiene foglalta. A kerettörténet használata enyhíti a mondanivalót, hiszen ez csak egy elmesélt esemény, amely vagy igaz, vagy sem. Mégis a köze... több»
86 Az ítélet eladó (2003)
Az amerikai filmeknek köszönhetően a magyar nézők sokkal jobban megismerhetik az angolszász jogrendszert, mint a magyart. Ez a film is a nagyrészt a bíróságon játszódik, a fegyver lobbi és a liberális nézetű ügyvéd csapnak össze. Nem titok, hogy regény alapján készült, viszont a per tárgyát érthetetlen módon megváltoztatták. Eredetileg a dohánygyártók és a dohányzás ellenzői közötti per volt a tárgya. Az ellenfeleket két nagy sztár, akik az életben jó barátok: Gene Hackman (utolsó filmjeinek egyike) és Dustin Hoffman alakította. A véletlen úgy hozta, mintha John Cusack filmográfiáját akarnám részleteiben megismerni, mert egymás után három filmben is szerepelt: „Pop, csajok satöbbi”, „Mobil” ... több»