A Raimi fiúk és Campbell, a fűrészkezű. Rossz nem lehet. A slasher mint műfaj a nyolcvanas évek közepén érte el regnálása csúcspontját. Sajnos az egyik legnagyobb hibája pont az volt, amiért szerették is egyben. A szűk, egyszerű, zárt helyek, a sok vér, a rengeteg ansnitt, a fahrtolás, és a mindig kívánatos eyecandyk és a filmvégi csavar elmaradása. A gyilkos kiléte általában már szinte az elején kiderül , de itt inkább a gore a lényeg, nem a sztori. Scott Spiegel, a rendező nem szakította meg a hagyományokat, és mivel ő is írta a forgatókönyvet, így a rendezői székében ülve valamivel könnyebb dolga volt. Miről is van itt szó, mit is láthatunk kicsivel több, mint nyolcvan percig...
Jennifer (Elizabeth Cox) egy szupermarketben dolgozik mint kasszás... több»
Anno, a kisfiammal együtt tetszett. Vagy talán azért, mert neki az egyik kedvenc filmje volt, szinte heti-havi rendszerességgel kérte tőlem, hogy nézzük meg. Jó, persze, ez ok volt egy kis délutáni szundításra, de persze azért rendesen belém égtek a filmkockák örökre. Raja Gosnell csak követte a megszokott sémákat és a zsáner kliséit is...
A Rejtély Rt. tagjainak különbözősége, elszántságuk és összetartásuk a bajban. A kisfiamnak ez volt az úgymond "guilty pleasure"-je, amiért persze nem haragudtam rá...
Akit ki szeretnék emelni, az Bill Boes, a látványtervező, hiszen ha őszinte akarok lenni, a film digitális trükkjei még 2002-es szemmel is gagyik, de a különféle díszletek nagyon jól sikerültek, és rendkívül látványosak volta... több»
Szuperprodukció 30 000 dollárból. Valamiért ráéreztem anno, hogy ez egy jó film, és nem is tévedtem...
Sőt!
Műfaja, vagyis szubzsánere egyik legjobbja, ami a found footage és a mockumentary egyfajta keveréke, finom mixe...
Sajnálom a rendező-írót, Joel Andersont, hogy a tehetségtelen és futtatott rendezők dúskálnak a pénzben, és szennyet gyártanak, a tehetséges, de csóró filmesek pedig nem jutnak ötről a hatra.
Pedig az ausztrál filmek, tisztelet a kivételeknek, nem nagyon mozgatják meg az embereket. Persze vannak üdítő kivételek, mint jelesül a kivesézendő filmünk.
Na de nézzük is hamar, mit ad nekünk a film, mi is a narratívája a sztorinak?
Alice Palmer (Talia Zucker), egy fiatal kishölgy belefullad a kissé gyors folyású f... több»
Francia zombik? Nous aimons! A galamblelkű franciák imádják az erőszakot, a pusztítást, az őrületet, a félelmet és a zombikat...
A filmvásznon...
A film sajnos nem mentes a sablonos és kifejezetten klisés jelenetektől. Benjamin Rocher és Yannick Dahan nem tudták átlépni az árnyékukat ezzel a filmmel. Nekem már eleve bajom van azokkal a filmekkel, ahol a zombik vagy élőhalottak egy-egy százas sprinter sebességével rohannak az élők után. Ráadásul azt sem értettem, hogy ha már zombi barátaink jóízűen falatoznak embertársainkból, akkor az utolsó falatokat hová a fenébe viszik? Talán a hűtőbe, meg ne romoljon a husi? Nem nagyon értem. Ráadásul az operatőr, Julien Meurice a kis- és nagytotálokat is rendesen ellőtte az űrbe, i... több»
Egy igazán elgondolkoztató film. A horrorfelhozatal sajnos haldoklik, és én azon a véleményen vagyok, hogy legyünk már elfogadóbbak a jobb vagy tisztességesebb munkákkal szemben. Az Éjszaka a házban pedig ilyen. Igen, egyrészt azért, mert érdekes a története, másrészt pedig a misztikus drámai vonal nagyon erős, és végig tartja a szintet, harmadsorban pedig David Bruckner megoldotta mind képileg, mind hangilag a film elkészítését... Csak ne nevezzük horrorfilmnek, mert megmarom magam... Horrorisztikus elemekkel dolgozik, szerintem így tisztességes.
Balanszba kerültek a dolgok, és ez manapság már sokat számít. Bruckner azért már tett le az asztalra egy-két komolyabb, erőteljesebb művet, mint példálul a The Ritual, előtte a V/... több»
Kissé modoros, vagy nyers és műanyag, de mégis jó volt. Véletlenül akadtam rá anno a sorozatra, és az első rész után nem is tudtam abbahagyni... Azt nem tudom, hogy ma hogyan hatna rám, de fiatalon óriási kedvencem volt...
Az epizódok rövidsége miatt nem vett el nagy időt az életemből. És akkoriban még nagyobb szenzáció volt egy amerikai teleregény, vagy divatos szóval sitcom, mint manapság... A története faék egyszerűségű, de mégis hatásos...
Egy fiatal srácról szól, aki folyamatosan balhézik, lóg a suliból, ezért anyja, a hideg és rideg Philadelphiából a forró és izgalmas Kaliforniába küldi rokonokhoz. A nagynénjéhez, Vivianhez (Janet Hubert-Whitten) kerül, aki a családjával együtt befogadják és megpróbálják inasukkal együtt a helyes útra terel... több»
Egy méltatlanul alulértékelt gyöngyszem. Igaz, Danny DeVito már nem filmszűzként vágott bele a nagy kalandba, hiszen többek között az 1975-ös Száll a kakukk fészkére és a Starsky és Hutch filmekben már bontogatta oroszlánkörmeit a kis növésű óriás. Danny maga a humor és a mimika, amit zseniálisan alkalmaz minden helyzetben. Nem szégyenlős, és apró termete ellenére, ha játszik, minden szem rá tapad, hiszen játszik, igen szívesen írnám csupa nagybetűvel, hogy játszik. Lubickol minden szerepében, és itt is elkáprázat minket fanyar és ironikus, de mindig célba találó humorával. Al Aidekman és Glenn Gordon Caron írták a forgatókönyvet, könyveket, és tényleg betalált. Minden karakter ütős és jól eltalált. James Burrows, Jeff Chambers és ... több»
Most már tudom, miért olyan drágák a boltban a fűszerek! Aki Dűne-fan, az most ne figyeljen ide... Egy nappal a film megtekinése után szeretném leírni, rám hogyan hatott. Először is, kijelentem, hogy Frank Herbert 1965-ös regényét nem lehet megfilmesíteni. Eddig sem sikerült, most sem sikerült, és ezek után sem fog. Van, aki azzal érvel, hogy Denis Villeneuve egy olyan rendező, akinek zseniális műveit halála után is dicsőíteni fogják. De melyik filmje is az? A Szárnyas fejvadász 2049? Egy közepes és unalmas remake... Sicario? Vontatott és klisés, ráadásul semmi történettel... Talán az Érkezés az, amit a jobbak közé sorolhatunk, ott legalább az elefántok a ködgépben jól mutattak....
De ennyi Villeneuve, és nem több. Az évtized sci-fi alkotása többe... több»
A filmsorozat, ami teljesen elvarázsol még ma is. Körülbelül tíz-tizenegy éves lehettem, amikor a magyar televízióban először láttam a sorozatot. Hat héten keresztül ment, és én tátott szájjal néztem Sándor Mátyás kalandjait és megpróbáltatásait....
Szinte aludni sem tudtam egy hétig, mi lesz a hősömmel, mi fog vele történni, és legyőzi-e a gonoszokat?
Bujtor István karizmatikus alakja és zseniális színészi képességei miatt (is) lett ez a sorozat az, amivé kellett is, hogy legyen. Ikonikus, elpusztíthatatlan, kitörölhetetlen, ja és kultfilm is egyben. Kihagyhatatlan, és éppen nem lenne baj, ha ilyen filmeket is leadnának az általános iskolában kötelező jelleggel...
Butábbak már nem lennének tőle a mai telefonfüggő nemzedékek. Jules Verne re... több»
Ordít róla a "ZS" kategória. Bob Pipe amatőr, és ezt nem is rejti véka alá. Mindösszesen ez a második filmje, és ordít róla a "ZS" kategória és az amatőrizmus. Összehozott egy filmet, aminek se íze, se bűze. Klisés, unalmas és lapos. Az amerikai filmgyártás vegetál, vagyis mondjuk inkább azt, hogy haldoklik. Így persze magával rántja az Egyesült Királyság filmkészítő táborát is. Ami nem nagy szomorúság számomra, maximum az, hogy a streamingszolgáltatók, jelesül itt például a Netflix is felveszi a filmes listájára. Már a cím is bosszantó. Soul Reaper, vagyis Lélekkaszás, itt persze Ha eljő a kaszás címmel fut és szerzi a híveket magának...
A zene katasztrofális, abszolúte nem illik a film zsáneréhez, igaz, hogy mi is a t... több»
Egy nagy adag trutymó. Seth Rogen, aki számomra egy kissé fura alak... Aki a Fúrófej Taylor, Szekatúra, Fifti-fifti, Az interjú, Szűzőrség című filmekben vett részt mint producer, azt sajnos nem tudom komolyan venni...
A vicc az, hogy ez nem vicces, csak egy erősen túlszexualizált idétlenség, aminek sem eleje, sem vége nincsen, és a köztes részek is inkább full lelohasztóak, mint humorosak. Egy virsli és egy zsemle, megtámogatva egy kerek zsemlével és egy pitával, Karem Abdul Lavashsal... Akiket egy szexuális segédeszköz üldöz életre-halálra. Ráadásul, akiket felsoroltam, ütősnek kellene lennie, de nem az... Valahogy teljesen élettelen az egész, nincs meg a keret, és unalmas, lapos a sztori. Valahogy mindenki tömn... több»
A pap, aki elkezdett hinni a pokolban! Fredrik Hiller első rendezői munkája, ami nem is volt annyira rossz. Nem egy felejthetetlen mestermunka, de első nekifutásra biztató. Azért azt tisztázzuk, hogy nem horrorfilm, hiába annak tüntetik fel. Ez egy kőkemény északi dráma, misztikus, jó, oké, néha horrorisztikus jelenetekkel fűszerezve. A hossza pedig 75 perc, ezt is összevissza írogatják, amit nem értek, hiszen ha egyszer megnézzük, már látjuk az adott hosszt.
Na mindegy is, nézzük a filmet...
Egy északi (svéd) kisváros felszentelt papja, Gabriel (Jonas Malmsjö) éppen egy érzelmi, lelki válságból épül fel, magánéleti problémái is kikészítik, plusz ráadásként a hite is megrendül, mikor is telefont kap, hogy édesapja, Henrik (Per Ra... több»
Egy zseniális és kortalan mese. A Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó meséket, amiket 1977-től 2012-ig gyártottak és készítettek, nem tudom jómagam sem - és szerintem nem is lehet - megunni. Fogyasztható, és ajánlott minden korosztálynak, 0-tól 99 éves korig. Gyönyörű magyar motívumok, tájegységek, mint például a székely kalotaszegi, palóc, matyó stb., stb... Zseniális és tradicionális ruhadarabok...
Szűrök, ködmönök, szőttesek. Láthatunk magyar fafaragásokat, bútorokat és különféle enteriőröket. A rendezők sem piskóták, hiszen Jankovocs Marcell és Horváth Mária, akikről beszélünk. Nagyon fontos és mértéktartó vizuális élményekkel rendelkezik ez a sorozat, hiszen minden egyes részében a tanítás, okítás az, amit közvetít fin... több»
A viaszarcú egykori üdvöske elfáradt. Pedig valamikor nem volt rossz színésznő a mostanra lárvaarcúvá avanzsált Sandra Bullock. Megöregedtél anyám, tudomásul kellene venni. Trutyivúdi betegség, hogy közel hatvan évesen (57) még egy laza negyvenes szerepét akarják eljátszatni vele...
Igen ám, de a botoxtól gumimacis lett az arcberendezése. Engem irtózatosan zavart, és így elúszott az egész! Hát hány évvel volt idősebb, mint a kishugica?
Na mindegy, nézzük, mit is gondolok erről a netflixes "szupermoziról"?
De van egy nő, akinek szörnyű fiatalkora és élete volt, ráadásul egy roppant nehéz és fájdalmas titkot őriz. Rendőrgyilkosságért ül, és ott csatlakozunk a történetbe, hogy éppen szabadul...
Pártfogója figyelmezteti, hogy a hugá... több»
Pedig a józan ész ingyen van! Először is, mostanság ezer a dolgom, de megígértem valakinek, hogy írok egy kritikát a sorozatról, és próbálom betartani az ígéretemet. Ő is nagy sorozatfüggő, úgyhogy valamilyen szinten lelki társak vagyunk...
Imádom Japánt, és imádom a szamurájok korát. Korántsem volt olyan tiszta és fennkölt ez az időszak, mint amiket a filmekben láthatunk, ó nem... Véres harcok, árulások, politikai és korrupciós harcok, be nem tartott hűségeskük és sűrű orvgyilkosságok. Sőt, apák kényszerítik fiaikat seppukura, és fordítva, fiúk ölik meg tulajdon apjukat a pénzért és hatalomért, vagy csak egyszerűen az életben maradásért... Csak ne váljanak roninná, ami a szamurájok lassú pusztulását, elsorvadását vetíte... több»
Vér és vér mindenhol... A skandinávok közül talán a norvégok csinálják a legbrutálisabb horrorfilmeket és thrillereket. Ez számomra nem is lehet vitás. A film története totálisan átlátszó, és mégis zseniális. Adva van egy lecsúszott rendező, Lars (Aksel Hennie), és egy tehetségtelen, általában csak reklámfilmekben feltűnő színésznő, a még mindig csinos Lisa (Noomi Rapace), akik egy kellemes hétvégét szeretnének tölteni az isten háta mögötti nyaralóban, egy gyönyörű erdei házban, ahol egy tiszta vizű kis tó is kéklik.
Eddig oké...
Ja, csak a poén az, hogy mind a ketten ki akarják nyírni egymást... És így már más a leányzó fekvése ugyebár. Tommy Wirkola, aki a Náci zombik 1-2, A hét nővér és a Boszorkányvadászok rend... több»
David Cronenberg és a Légy! David Cronenberg legzseniálisabb alkotása a Légy című testhorror volt, amit nem lehet, és nem tudok megkerülni és nem kiemelni. A fia, Brandon Cronenberg, aki eddig semmi értelmeset és maradandót nem tudott lerakni a testhorrorok atyjának gyermekeként, most a Gyilkos tudattal egyfajta koppintásszerű dolgot hozott össze. Az érzésekre, gondolatokra, képi játékokra asszociáltam. És ez most nekem nagyon szembetűnő. Igaz, a fiú óriási árnyék alatt dolgozik, de ez nem menti fel az alól, hogy ő akkor már gyenge copykat fog gyártani, feleslegesen.
Már a nyitóképsorok is gyomron vágnak, de rettenetesen, nincs melléduma, egyből belepottyanunk Tasya Vos (Andrea Riseborough) életébe és munkájába. Egy sp... több»
A kis pöttyösök már hatvan évesek, és frissebbek, mint valaha! Walt Disney... Legenda és példakép... Nem szeretném most felsorolni, hogy mit is adott nekünk, mennyi mindent, az 1920-as évektől. Filmeket, rajzfilmeket, tanmeséket...
Mint a 101 kiskutya címűt. Igen, valamilyen aspektusból ez is tanmese a javából. Tanmese a szeretetről, családról, önfeláldozásról és a mindent elsöprő hitről. Másfelől a rosszindulatról, gonoszságról, önimádatról és a furmányosságról, hazugságról...
Megtanuljuk a kutya- és az embertartás fogalmát, milyenségét tisztelni és értékelni. Láthatjuk a sztorit a kutyák és az emberek szemszögéből is egyaránt, és mindkét oldal szép és megható, néha fájdalmas és szomorúsággal teli...
A rendezők kitettek ám magukért, Clyde Geronimi, Ham... több»
Egye fene, kapjon négy csillagot. A feszítős fickó, bizonyos Sylvester Stallone is játszott egy képregényfilmben, a Judge Dreddben, még 1995-ben, de az egy másik műfajt képviselt... A sztori sem ugyanaz, és maga a film felépítése, szerkezete, hangulata és persze műfaja is ég és föld a két film között. Pete Travis nem bízta a véletlenre, és egy nagyon karakteres színészre, Karl Urbanra bízta Dredd szerepét, aki ki is használta a karaktere adta lehetőségeket...
Ehhez pedig még rápakolódtak a technikai trükkök, rengeteg CGI-technológia, és egy brutális és gore alkotást látunk, nagyszerű hangulatú (kreált) helyszíneken. Egyszóval egy nagyon jó remake lett a film, jóval brutálisabb, mint a 95-ös előzményfilmje.
Itt Karl Urbán ord... több»
Az amcsik megint beárazzák magukat. Köszönöm, és ha nem gond, le is írnám, persze csak ha szabad... Körülbelül olyan 4-5 alkalommal néztem már meg Roland Emmerich filmjét különböző csatornákon, de néha majdnem feladtam az (őrjítően dühítő) reklámok miatt. Egy posztapokaliptikus jövőképet és a Föld teljes összeomlását láthatjuk a filmben, és itt is láthatjuk a teljes igazságot. Az új világrendben mi, "csórók" labdába sem rúghatunk, hiszen az életnek ára van. Mondjuk, az első nagy bakija a forgatókönyvnek, hogyha összeomlik a világ, és az emberiség nagy része kihal, mi a francot kezdenek a pénzzel? Gyújtósnak jó lesz...
Szerencsére a logikai bakikon túllépve maga a film menete feszes és rendezett. A CGI viszont már nagyon gyatra... több»
88 Intruder (1989)
A slasher mint műfaj a nyolcvanas évek közepén érte el regnálása csúcspontját. Sajnos az egyik legnagyobb hibája pont az volt, amiért szerették is egyben. A szűk, egyszerű, zárt helyek, a sok vér, a rengeteg ansnitt, a fahrtolás, és a mindig kívánatos eyecandyk és a filmvégi csavar elmaradása. A gyilkos kiléte általában már szinte az elején kiderül , de itt inkább a gore a lényeg, nem a sztori. Scott Spiegel, a rendező nem szakította meg a hagyományokat, és mivel ő is írta a forgatókönyvet, így a rendezői székében ülve valamivel könnyebb dolga volt. Miről is van itt szó, mit is láthatunk kicsivel több, mint nyolcvan percig... Jennifer (Elizabeth Cox) egy szupermarketben dolgozik mint kasszás... több»