Újabb elcsatangolt halacska Újra nyomába eredünk egy elcsatangolt halacskának, akinek ráadásul a rövidtávú memóriája sem szuperál annyira (ám hogy a néző ezt a tényt ne felejtse el, elismétlik párszor). 2003-ban a nagy sikerű Némó nyomában című filmben Szenilla karaktere egyértelműen egy saját filmért kiáltott, a kérdés csak az volt, tudnak-e a Disney/Pixar-nál úgy ügyesekedni, hogy egy teljes filmen keresztül le tudjon kötni kicsiket és nagyokat. Már az elején ellövik a cukiság bombát a kicsi Szenillával és a hatalmas szemeivel, majd jött egy olyan pillanat, amitől nagyon megijedtem először: ugyanaz a jelenetsor lejátszódik, mint a Némó nyomábanban és komolyan azt hittem, hogy ugyanazt fogom látni csak "más szemszögbő... több»
A Potter-univerzum visszatér 5 év után visszatérünk a Potter-univerzumba, ráadásul egy nagyon "cuki" nyitódarabbal. Igen, ez a film elsősorban a cukiságfaktorra épít, főleg az elején. Aztán ahogy túltettük magunkat mindenféle csodás teremtény összeszedésén és azok mustráján, elindul egy sztori. Méghozzá egy nem is akármilyen történet! Végre egy olyan film ebben a világban, ahol egy mágia nélküli karakter (a HP-ban mugliknak, itt pedig magnixnak nevezik őket) is nagyobb teret kap, Dan Foglar pedig remekül hozza karakterét, szerintem az év egyik legnagyobb meglepetése az ő játéka. Eddie Redmayne-ről mostanában sok negatívumot hallok, ami a színészi játékát illeti, de szerintem jó választás Salamander szerepére. Mellettük ... több»
"Mi mind rossz anyák vagyunk."
Bizony, bizony, anyának lenni nem könnyű, így előfordulhat, hogy ők is szeretnének kikapcsolódni. És mit csinál egy anyuka, amikor elege van? Hát Mila Kunis bemutatja, és mint mindennek, itt is két oldala van az érmének. Kapunk egyrészt egy jónak mondható vígjátékot, pár poénnal és valóban jól sikerült jelenettel, másrészt pedig kapunk egy klisés történetvezetést (a legrosszabb ilyen szempontból az "ellenféllel" való egymásra találás a végén). Mila Kunist én kedvelem, szerintem szerethető és hihető volt az ezer gonddal küzdő anya szerepében, mellette pedig egyértelműen Kathryn Hahn az, aki a legjobban sziporkázik. Amivel nehezen tudok mit kezdeni az az, hogy é... több»
Az Egy szöszi szerelme egy igazán bájos film, amely fiatal és naiv lány történetét meséli el, aki a szerelmet kereste, s nem biztos, hogy megtalálta. Nagyon szeretem Milos Forman filmjeit, de csak az utóbbi időben néztem a korai, még Csehszlovákiában készített alkotásait is. Ezek közül nálam továbbra is a Tűz van, babám! a favorit, de ennek a filmnek is megvan az a varázsa, amelynek köszönhetően Forman-filmjeit csak imádni lehet. Nem hosszú film, de egy-két jelenetnél azt éreztem, hogy kissé hosszúak, annak ellenére, hogy a végén valami viccessel zárul (például a dialógus nélküli báli jelenetsor). Néhány színész visszaköszön a Fekete Péterből, néhány színész a Tűz van, babám!-ban kap nagyobb... több»
Egy igazi lelkesítő film, ami erőt ad a tanulmányaikat frissen befejezőknek, akik éppen életük első állásában várják a kihívásokat. Emily Van Camp-ot már az Everwood című sorozatban is nagyon kedveltem, persze ez egy jóval komolyabb szerep, amelyben már (háromszoros!!) anya szerepben tündököl, valamint a karrierjét indítja be éppen, méghozzá nem is akármilyen környezetben. A film fontos témát boncolgat (és ráadásul igaz történeten alapul), ugyanis minden gyermeknek (még a hajléktalanoknak is) joga van oktatásban részesülnie, csak sajnos a legtöbb esetben nem hiszem, hogy ennyire lelkesen vetik bele magukat a tankönyvekbe, amikor még ételhez is nehezen jutnak. Ehhez szükséges egy Stacey-hez h... több»
Az osztrák udvarban van egy nőstény elefánt A filmben elhangzik egy párbeszéd XVI. Lajos és II. József között abban a jelenetben, amikor a francia udvarban a hím elefántot nézik és József előhozakodik a trónörökös ügyében. "- Az osztrák udvarban van egy nőstény elefánt. - Kiházasíthatnánk a két állatot." Ez a két sor tökéletes szimbóluma Marie Antoinette és XVI. Lajos házasságának, amely a két udvar kölcsönös szövetségén alapult és merő poltika volt az egész. Marie Antoinette élete már korábban is érdekelt, így pár éve elolvastam a naplóját, amelynek szinte minden második fejezete arról szól, mekkora terhet jelentett a királynénak először az, hogy összeférhetetlen férjével nem tudtak gyermekáldásnak örülni, majd amikor végre sikerült ... több»
Ebben a történetben nemcsak a világ legjobban kitervelt bűnténye kapott helyet, hanem tökéletesen mutatja be a 19.századi cselédség kiszolgáltatottságát a burzsoázia által. A szolgálók, akik alacsonyrendű munkájuk miatt szellemi képességeikkel kapcsolatban is meg voltak bélyegezve, a legtöbb esetben okosabbak (vagy legalábbis rafináltabbak) voltak, mint gazdáik, akik a materiális javaikhoz való ragaszkodás közben (mint például az ezüst ecettartó) észre sem vették, mi történik körülöttük. A történetet már olvasva is nagyon szerettem, így különösen kíváncsi voltam, milyen lesz a filmvásznon viszont látni és nem kellett csalódnom. Léa Seydoux tökéletes Célestine, Vincent Lindon pedig tökéletes... több»
A "hogyan válik az elveszett, árva gyerek életének minden gondja egy csapásra megoldottá" és a "hogyan változtatja meg egy állat örökre egy ember életét" téma klasszikusa. Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy Jason James Richter végig egy gumi bálnával játszadozik a filmben, mégsem lehet nem szeretni ezt a történetet. A szereplők egytől egyig szerethetőek és most nemcsak a barátságos bálnára gondolok, hanem Jesse-re, Randolph-ra, Rae-ra és a többiekre. Velük szemben pedig ott vannak a gonoszok (az üzletemberek, aki csak pénzt akarnak felmarkolni az állatokból), akikkel fel kell venni a harcot, egyetlen cél érdekében, hogy megmentsék Willy-t. Ha nem láttam ezerszer gyerekkoromban, akkor egyszer ... több»
Gyermekkorom egyik kedvenc meséje. Volt, hogy egy nap kétszer egymás után megnéztem. A rajzfilm-gyártásnak abban a korszakában készült a mese, amikor még kézzel rajzolták meg a szereplőket, ám ennek ellenére a figurák sokkal szebbek, mint egyes modern mesehősök, amelyeket számítógépes programok ezreivel alkottak meg. A dalok még a mai nappig ott csengenek a fejembe ("Nem kell hősnek lenned, csak őrizd ezt a fényt, hogy dallá válljon benned és űzze el az éjt...."), a történet pedig felejthetetlen. Agelica hercegnő és a cuki kis cicája, Selymes, valamint Kófic a szegény sorból való bányászfiú, akik együtt szállnak szembe a koboldbirodalom rettegett uralkodóival. Kell ennél több izgalom? :) Büs... több»
Az egész család számára kikapcsolódást biztosít Gyerekkoromban rengetegszer láttam ezt a mesét, megvolt Disney-VHS-en, s volt, hogy naponta megnéztem, így kívülről tudtam a szövegét. Ma megtekintettem újra, s kíváncsi voltam, milyen hatással lesz rám a sztori. Sok Disney-rajzfilmet látva azt mondanám, hogy a Hercules jól illeszkedik abba a sorba, amelyekért a család fiatalabb és idősebb tagjai is tudnak jóízűen szórakozni (talán annyiban eltér, hogy a főszereplő nem egy hercegnő, hanem egy leendő hős, muszklimanus kiadásban). A sztoriba rengeteg tanítójellegű elemet csempésztek bele az alkotók (egy srác, aki érzi, hogy nem való a környezetébe, s elindul, hogy megtudja hová tartozik, az önfeláldozás azért és azokért, akiket szeretünk, a le... több»
A pénzeszsák egy kiváló alaptörténettel rendelkező film, amelyet (természetesen) a való élet szült. Egy olyan halálesetet boncolgat, amely a mai napig foglalkoztatja az embereket. A probléma az vele, hogy túl későn avat be minket magába a rejtélybe, annak utóéletével pedig egyáltalán nem foglalkozik, csupán egy-egy mondatban bemutatja az érintettek eset utáni életét. Pedig szerintem a nézőt leginkább az érdekelte volna, hogyan sikerült Hearst-nek eltussolnia azt a botrányt, amely karrierjének végét jelenthette volna. Persze azzal alapvetően nincsen baj, hogy megismerjük, hogy mi lehetett ennek a különleges hétvégének a hátterében, hogy milyen titkos viszonyok, szerelmi afférok és botrányok ... több»
Megdolgoztatja az agyat és a lélekre is igen erőteljes a hatása Amikor először hallottam az Éjszakai ragadozókról, még nem keltette fel az érdeklődésemet. Aztán, ahogy egyre több pozitív kritika és vélemény jelent meg róla (egyesek pedig kikiáltották az év filmjének) egyre inkább felkeltette az érdeklődésemet. Tegnap volt szerencsém megnézni a moziban (stílusosan éjszaka, negyed 11-es kezdéssel), és egyet kell értsek a kritikusokkal: tényleg egy remek alkotásról van szó, valódi mélységgel, de fel kell rá készülni, mert iszonyat nyomasztó hatása van.
Nehéz úgy írni róla, hogy ne lőjem le a poént, de ez a háromszintű történetvezetés egyrészt nagyon merész, másrészt viszont nagyon bravúrosan lett megoldva, mindegyiknek nagyon egyedi, s igen nyomasztó hang... több»
A Gasztoangyal az egyik legigényesebb műsora az aktuális magyar televíziózásnak. Borbás Marcsi személye sokakból ellenszenvet vált ki, mert olykor megjátszottnak hat a mindig pozitív és az eltúzottnak tűnő véleménynyilvánítása. Én azonban azt gondolom, hogy a tájak, amiken jár, az emberekkel, akikkel találkozik és a gasztronómiai élmények, amelyeket megtapasztal műsorról műsorra, bármilyen műsorvezetőből (sőt bármely emberből) ugyanazt a csodálatot váltanák ki. Ez a műsor megmutatja Magyarországnak a szebbik arcát, azokat a dolgokat, amelyekre mi, magyarok büszkék lehetünk, s így egészen példaértékű a hivatása. Borbás Marcsi álommunkát talált ki magának és aki nem szereti a Gasztroangyalt, a... több»
Hát ez a film... nem tudom, mi folyik mostanában a vígjátékok esetében, de a színvonal egyre csak romlik. Ebben az esetben még az is súlyosbítja a körülményeket, hogy kb. a 30. percnél már azt kérdeztem, mikor lesz vége. Pedig egy másfél órás "filmről" van szó. Az egyetlen valamire való, értékelető momentuma stáblista alatt bejátszott bakiparádé. És itt a lényeg: végig az volt az érzésem, hogy ez az egész csak egy nagyon hosszú bakiparádé gyűjtemény, amire csak úgy rásütötték, hogy film. Mivel is volt konkrétan problémám? Egyrészt amit itt a főszereplők előadtak, az nem színészkedés volt, hanem ripacskodás (ebben kifejezetten Adam DeVine járt élen), a poénok nem viccesek, hanem kínosak volta... több»
Üdítő darab Az utóbbi évek nagy young adult könyv és filmáradatának szerintem egyik üdítő darabja Az útvesztő. Ez már önmagában is egy szép teljesítmény, mert lássuk be, ezekben a filmekben időnként nagyítóval kell keresni az eredetiséget, akár a formát, akár a tartalmat nézzük. Ebben a zsánerben meglátásom szerint (még mindig) az Éhezők viadala tudott a legjobban működni, akár a könyv, akár a filmsorozatot nézzük, s időnként olyan érzéseim vannak, hogy az ilyen jellegű filmek Katniss Everdeen kalandjait másolják, alkalmanként igen szolgai módon. Miben különbözne akkor a többitől az Útvesztő? Elsőre talán nehéz megválaszolni, de jobban megvizsgálva azt látom, hogy a különböző helyekről átvett gesztusok ... több»
Ki mondta, hogy romantikus filmet csak férfi és nő közötti szerelemről lehet forgatni? A Carol bizonyítja, hogy ez nem így van. Nincsen túlbonyolítva sem a történet, sem a kivitelezés, nincsenek benne túl nagy fordulatok, csak minden megy a maga útján azokkal a szakaszokkal, amelyek egy romantikus film kötlező elemei. Bemutatja a pár megismerkedését, azt az utat, amit bejárnak, amíg rádöbbennek, hogy szeretik egymást, majd egy időre különválnak és persze a végén az újra egymásra találás. A két főszereplő nagyon jól működik együtt a filmvásznon, Cate Blanchettet pedig még egyetlen filmjében sem láttam ennyire gyönyörűnek, mint Carol szerepében. Nem olvastam a könyvet, így nem tudok kitérni a ... több»
Egy igazán remek film a Coen-fivérektől. Már alapból az vicces, hogy az elején kiírják, miszerint Homérosz Odüsszeia című eposza alapján készült, pedig ez inkább egy parafrázis, mintsem valódi adaptáció. De ettől válik igazán érdekessé ez az egész. Tény, hogy több dolog is bekerült az Odüsszeiából (pl. Ulysses, ami Odüsszeusz latin megfelelője, a szirének, a félszemű Big Dan, mint a küklopsz, no meg Homer Stokes, mint az egyik legviccesebb áthallás), de mindez nemcsak a szereplők szintjén, hanem a történet síkján is megjelenik (a rengeteg kaland, próbatétel, Ulysses feleségének kérője van, akárcsak az Odüsszeiában, Pete-ről azt hiszik, hogy állattá változott, akárcsak az eposzban, stb.). Nek... több»
Az Oroszlánkirály 2 volt az első eredeti VHS, amit megkaptam az apukámtól, amikor kicsi voltam. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy rongyosra néztem (és a VHS korszakban ezt még szó szerint kellett érteni). Rajzoltam apumnak egy képet a kis Kiara hercegnőről, amit évekig a munkába menős táskájában hordott és erre nagyon-nagyon büszke voltam. Egy végtelenül aranyos film, amely méltó utódja az első résznek. Van benne minden, trónöröklés, "polgárháború", bölcsességek (Upendi), rossz fiú- jó kislány közötti szerelem, udvarló, akit apu nem tud elfogadni és természetesen humor, amelyről mint már megszoktuk, Timon és Pumba gondoskodik. A dalokat most is nagyon eltalálták, a Disney rajzfilmeknek ez már ... több»
Coco világa A Coco és Igor nem egy átlagos életrajzi film (olyat már különben is kaptunk egyet Audrey Tautou főszereplésével), hiszen nem azt mutatja be hogyan vált egy szegény kislányból minden idők legsikeresebb diavtikonja, hanem az élettörténetnek csupán egyetlen rövid időszakára, egyetlen mozzanatára koncentrál, nevezetesen az Igor Stravinsky-vel folytatott nem mindennapi, de annál meghatározóbb viszonyra. A film lassan építkezik (mint ahogy a műfaja azt meg is követeli), ám ennek ellenére mégis van benne valami, ami nem hagyja unatkozni a nézőt. Legalábbis engem nem hagyott, s talán ez elsősorban a jó színészi játéknak köszönhető, hiszen a két főszereplő brillírozik a két különc zseni megformálása... több»
A Marley meg én egy csodálatos családtörténet, amelynek középpontjában Marley, a rosszcsont kiskutya áll, akinek életén keresztül végigkövethetjük a fiatal házaspár első együtt töltött éveit, a karrierépítést, amikor eltervezik, hogy kisbabát szeretnének és amikor sorra születnek meg az utódok. E közben a szeleburdi kiskutya, aki már a film elején is megajándékozza a nézőt számos viccesebbnél-viccesebb jelenettel, szépen lassan felnő a gyerekekkel együtt. A komédia világának királya és királynője: Owen Wilson és Jennifer Aniston harmonikus együttműködésben hozzák azokat a hullámvölgyeket, amelyek egy család (egy házaspár) életében bekövetkeznek. Néha egészen megdöbbentő, hogy hogyan tudnak e... több»
79 Szenilla nyomában (2016)
Újra nyomába eredünk egy elcsatangolt halacskának, akinek ráadásul a rövidtávú memóriája sem szuperál annyira (ám hogy a néző ezt a tényt ne felejtse el, elismétlik párszor). 2003-ban a nagy sikerű Némó nyomában című filmben Szenilla karaktere egyértelműen egy saját filmért kiáltott, a kérdés csak az volt, tudnak-e a Disney/Pixar-nál úgy ügyesekedni, hogy egy teljes filmen keresztül le tudjon kötni kicsiket és nagyokat. Már az elején ellövik a cukiság bombát a kicsi Szenillával és a hatalmas szemeivel, majd jött egy olyan pillanat, amitől nagyon megijedtem először: ugyanaz a jelenetsor lejátszódik, mint a Némó nyomábanban és komolyan azt hittem, hogy ugyanazt fogom látni csak "más szemszögbő... több»