Meglepően jóra sikerült Mindig örömteli dolog, ha egy régi, történelmi eseményt új szemszögből filmesítenek meg. Ez történt most is a München című, Christian Schwochow rendezte drámával: az 1938-as müncheni konferenciát merőben más megvilágításban láttatja. Két fiatal diplomata izgalmas összefogását láthatjuk azért, hogy Chamberlain, a brit prime minister ne írja alá Hitler szégyenletes felosztási tervét Csehszlovákiáról. Nekem tetszett, ahogyan Ulrich Matthes is Führerként (a Bukásban még Göbbels volt). Értékelésem a filmre: erős 65%.
Gyengécske film, nem méltó Emmerichhez Előrebocsátom, hogy szeretem Roland Emmerich filmjeit. Az idén 66 éves, homokosságát nyíltan felvállaló német rendező olyan sikerfilmeket készített, mint a A függetlenség napja (1996), a Hazafi (2000), Holnapután (2004), 2012 és a Tökéletes katona (1992). Van érzéke a nagyívű, látványos megoldásokat megkövetelő katasztrófafilmekhez, ám ezúttal a Moonfall-lal nagyon mellényúlt. Ez a sztori rengeteg sebből vérzik és kimondottan fantáziátlan. Ám sci-fi és katasztrófafilm egyvelege éppen fantáziátlan nem lehet. Ehhez jön sajnos a klisék sorozata, az elcsépelt karakterek, sablonos párbeszédek és kiszámítható jelenetek sokasága. Egyedül a látványvilág értékelhető. Nálam nagy csalódás volt, elsősor... több»
Romantikus és szórakoztató, a negatív mainstream dacára Nagyon sok bántást kapott ez a film, többek közt a Cinematrixtól is egy teljesen sablonos véleményvezéri írásban. Úgy döntöttem, hogy már csak azért is megnézem, megtudva: valóban jogos-e a mainstream média többségi lehúzó véleménye. Bizony meglepődtem, mert egy nagyon is aranyos kis történetet kaptam, szórakoztató kivitelben. Persze nem az évszázad filmje és Oscar-esőre sem számíthat, de kimondottan élvezetes sztori. Az igaz, hogy kicsit kiszámíthatóak a történet "fordulatai", de mindent kárpótol az a természetesség, ami ebből a filmből árad. A főszereplő, a 26 éves Laura Marano egész lényéből báj fakad, és ellentétben a Cinematrix lehúzó álláspontjával, igenis hihető róla, hogy érdeklik a ... több»
A legjobb Marvelek egyike Eleve elfogult vagyok az Amerika Kapitány-trilógia iránt - melynek én mindhárom részét beletenném a 10 valaha készült legjobb Marvel közé -, de a Polgárháború még ezek közt is a legnagyobb kedvencem (holtversenyben a 2011-es legelső Amerika Kapitány epizóddal [Az első bosszúállóval]). Ezúttal a sztori szerint a Bosszúállókat megosztja a felügyelet kérdése, melyet a Vasember elfogad, Rogers kapitány pedig elutasít. Ez ki is jelöli a két tábort: egyiken Tony Stark követői, a másikon a Kapitány támogatói. Előbbiek elfogadják az ENSZ felügyeletét, utóbbiak elutasítják. Az összecsapásuk
a franchise talán legjobbja. Közben azonban az is kiderül: van egy még nagyobb probléma is, hiszen felbukkan ... több»
Putyin propaganda-harckocsizói Sokáig a háborús propagandafilmeket elsősorban Amerika számlájára írták, mondván, főleg az amerikaiak próbálják meg harcaikat idealizálni és jogosnak vagy hősiesnek beállítani. Ám 2019-ban Aleksey Sidorov egy olyan háborús filmmel rukkolt elő, T-34 címmel, mely túltett bármelyik nyugati propagandafilmen. A második világháborús Szovjetunió vörös hadserege 1942-től fokozatosan szorította vissza a németeket. Győzelmeik szimbóluma, mondhatni nemzeti büszkesége a T-34 harckocsi lett. A olcsón, gyorsan és hatalmas példányszámban előállított orosz tank főleg mennyiségben (a sok lúd disznót győz elve mentén) verte a Wehrmacht páncélosait. Ám a 2019-es T-34 című film úgy ábrázolja a legendás harckocs... több»
A Purge-fimek közt közepes Eddig öt Purge (Megtisztulás)-film készült James DeMonaco ötlete és forgatókönyve alapján, melyek közül nekem a második és harmadik volt a legjobb, amelyekben Frank Grillo a központi figura. Ezeknél még valamennyire hihető is az alapsztori, és látványosak a menekülős részek. Az ötből az első hármat rendezte DeMonaco, az utolsó kettőnél megmaradt a script elkészítésénél. Mint ismert, az alaptörténet szerint az "alapító atyák" szellemében az év egy adott napján az USA kormánya lehetőséget ad a lakosságnak, hogy bűnök által tisztuljon meg. A kijelölt napon ugyanis este 7-től reggel 7-ig szabadon lehet bűnöket, akár gyilkosságokat is elkövetni, mégpedig következmények nélkül. Ám ha letelik a 12 ... több»
Új stílusú Kaptár-film A legújabb, 2021-es Kaptár (Racoon city visszavár) sokkal inkább passzol a videójáték világához, mint a Milla Jovovich-filmek többsége. A nyomasztó hangulatról az éjszakai eső és a fekete-fehér képi világ gondoskodik. A rendező, Johannes Roberts nem újonc a horrorműfajban, hiszen ő készítette a 47 méter mélyen 2-t és előtte, 2011-ben a Kéjutazást is, mely ugyan nem klasszikus horror, de kiváló feszültségfokozó thriller. A Racoon city visszavár realistán indul: Claire (Kaya Scodelario) visszatér gyermekkora helyszínére, ahol egy árvaházban élt. Csakhogy már minden más: a Védernyő vállalat elköltözött, ellenben egy sereg furcsa jelenség jellemzi a várost. Felbukkannak az élőholtak, és elszabad... több»
A 40-es sztárszínésznők akciózása A Mafabnak köszönhető mozijeggyel néztem meg ezt a lendületes akcióthrillert, melyben négy nagyon csinos 40-es sztárszínésznő akciózását láthattam egy szövevényes kémsztoriba ágyazva. (Köszönet ezúton is a Mafabnak és a szerintem előnyére módosított medálrendszernek). A 355-ben a 4 színésznő közül a 44 éves Jessica Chastain a legszebb, de kitesz magáért a 47 évesen is bomba formában lévő Pénelope Crúz és a 45 éves Diane Kruger is. Az alapsztori nem túl bonyolult: egy univerzális, vagyis minden rendszert feltörni képes dekódert kergetnek végig, verekedések és üldözős jelenetek tömkelegén keresztül. Közben a hölgyek megfordulnak Párizsban, majd az afrikai Marokkóban és a kínai Sanghajban is. A... több»
Teljesen más King's Man, de talán jobb az előzőeknél Új stílus, új képi világ, új szereplők és új sztori. A 2021-es harmadik King's Man film a századfordulós és első világháborús időkbe repít el bennünket, egy sajátos, alternatív történelemórát tartva számunkra. Nekem igazából bejött, bár az IMDb-n éppen csak közepes fölötti értékeléseket kap (6500 felhasználótól 6,8 as pontátlagnál jár jelenleg, az év utolsó napján). Saját blogomon, a Harperen bővebben értékeltem a filmet, és ott 75%-ot adtam Matthew Vaughn - Ralph Fiennes párosának (rendező és főszereplő). Azt mondanám: elsősorban a történelem iránt érdeklődő filmrajongóknak élmény ez a sztori, és azoknak, akik szeretik az első világháborús korszakot, illetve bejött nekik a 2009-ben és 2011-... több»
Az orosz James Bond sztorija '73-ból Julian Szemjonov 1968-ban írta meg A tavasz 17 pillanata alaptörténetét, melyből később, 1973-ban Tatyana Lioznova rendezett 12 részes háborús filmsorozatot. A sztori a 70-es években Kelet-Európa-szerte óriási sikert aratott: nézte Brezsnyevtől a melósokig mindenki Moszkvában, Berlinben, Varsóban és nálunk is, szerte az országban. A központi karakter, Makszim Makszimovics Iszajev szovjet hírszerző ezredes, akinek sikerül beépülnie a hitlerista náci német hadvezetés legfelső köreibe. A rettegett Schutzstaffel soraiban SS-Standartenführer lesz belőle, így beletekinthet a németek kártyáiba. Hatékonysága minden várakozást felülmúl, a nácik maguk közül állónak tekintik, előléptetik, olykor kitünt... több»
Látványban erős, történetben gyenge A 2002-ben legelőször leforgatott Pókember-részt követően még további hét készült, melyeket eleinte (az első három epizód esetében) a Sam Raimi–Tobey Maguire páros készített. Történetben erős, szórakoztató fejezetek voltak, de jött a Mark Webb-korszak, amikor két rész erejéig Andrew Garfield (Fegyvertelen katona) vette át a stafétabotot. Ezek inkább közepes alkotásokként kerültek a mozikban. Végül jött a Jon Watts–Tom Holland-féle trilógia a 2017-es, 2019-es és végül az idei résszel. A mostani, legújabb sajátos történetet mesél el, viszont látványvilágában lekörözi az összes korábbi epizódot. Nálam azonban így is csak 70% -os.
Szatirikus világvégefilm DiCaprióval Épp karácsonykor, december 24-én láttam az Adam McKay rendezte Ne nézz fel! című szatirikus világvége-vígjátékot DiCaprio és Jennifer Lawrence főszereplésével, és ünnep ide vagy oda, azonnal klaviatúrát ragadtam (saját blogomon [a Harperen], majd itt is), mert a sztori groteszksége nem hagyott nyugodni. Az alaptörténet egyszerű katasztrófatéma, közelgő, pusztulást hozó üstökössel (amiből temérdek készült már), ám a tálalás és a stílus egészen egyedi és szürreális. A központi karakterek csillagászok, Randall Mindy professzor (Leonardo DiCaprio) és Kate Dibiasky (Jennifer Lawrence), akik azonosítanak egy Föld felé száguldó üstököst, majd bebizonyítják, hogy sajnos 100%-ban be fog majd csapódni... több»
Fekete humor történelemmel keverve, zseniális tálalásban A fekete humor számomra mindig is egy kockázatos kategória volt, mert vagy nagyon jól működik (mint Tarantino vagy Guy Ritchie esetében), vagy embertelenül gyenge és bosszantó (temérdek más esetben). Ha azonban ezt jó érzékkel csinálják, és még egy történelmi dolgot is választanak témának (amit ráadásul teljesen autentikusan dolgoznak fel), akkor valami olyan egyedi végeredmény születhet, ami érdemes a többszöri újranézésre is.
Pontosan ez a helyzet Armando Iannucci 2017-es fekete vígjátékával. Feldolgozza a Sztálin 1953-as halálával kialakult zűrzavaros időket - melyben a nagy diktátor hataloméhes főemberei marakodnak az utódlásért, és amely harc, mint tudjuk, Nyikita Hruscsov győzelmével... több»
Alig ér az 1961-es változat nyomába Spielberg nagy fába vágta fejszéjét ezzel a filmmel, amelyet 1961-ben Robert Wise és Jerome Robbins már egyszer sikeresen feldolgozott, és amelyért a 34. Oscar-gálán (1962-ben) 10 Oscart nyertek. Akkoriban Natalie Wood és Richard Beymer alakították a rivális New York-i kamaszbandák tragikus sorsú szerelmeseit, ezúttal pedig Spielberg a kolumbiai származású Rachel Zeglert és a hórihorgas Ansel Elgortot helyezte a legfőbb karakterekbe. Tegyük hozzá, az mindenképp pozitívum, hogy Maria legalább most valóban Puerto Ricó-inak néz ki. Natalie Wood, bár gyönyörű nő, soha nem adná el magát kreol latinnak. A látványvilág ütős, a tömegjelenetek élvezetesek, ám a játékidő szörnyen elnyújtott, és renget... több»
Az egyik legjobb Denzeltől Bevallom az 1991-es Visszakézből óta nagy kedvencem Denzel Washington, aki abban a bizonyos 30 évvel ezelőtti, hihetetlenül jó akciófilmben (36 évesen) nagyon meggyőzőt alakított. Alig két évre rá, 1993-ban jött a Pelikán ügyirat és mindenki megtanulta a nevét. Eltelt 30 év, Denzel megöregedett, de jött a Védelmező 2014-ben, és újra meggyőzte rajongóit: még mindig helye van az élvonalban. Igen, az akkoriban épp 60 éves Washington tökéletesen hitelesen verte össze az orosz maffia killereit egy fiatal lány védelmében. A védelmező egy stílusos akciófilm, nagyon jó kameramozgásokkal, villámgyors verekedésekkel, rengeteg izgulnivalóval és egy jól kitalált alaptörténettel. Nekem bejött az egész, d... több»
Nyomasztó, szomorú, de átélhető Különleges film és érdekes történet, mely Nora Fingscheidt rendezőnő és az 57 éves Sandra Bullock együttműködésében készült idén, 2021-ben. Jelenleg a Netflixen nézhető (mégpedig szinkronosan). Jó történet, remek alakításokkal, ám közben hihetetlenül szomorú és nyomasztó is az egész.
A központi karakter Ruth Slater (Sandra Bullock), aki szerencsétlen körülményeinek áldozata: kilakoltatása során 5 év körüli kishúgát és önmagát védve megöli a sheriffet. Egész életében bűnhődik ezért a tettéért: előbb leül 20 évet, majd el kell szenvednie a társadalom haragját is, ráadásul nem lehet az időközben ifjú nővé cseperedő kistestvérével sem. Ruth azonban szabadulása után mindent megtesz azért, hogy ... több»
A széria második legjobbja A Fast & Furious-filmek közt nehéz sorrendet kialakítani. Az IMDb-n jelenleg az ötödik rész vezet 7.3 ponttal, az ezüstérmes pedig (7.1 ponttal) a hetedik epizód. A nyolcadik rész csak az ötödik helyet kapja (6.6 ponttal), vagyis a középmezőnyben szerepel. A magam részéről ezzel messze nem értek egyet: nálam a nyolcadik rész a második legjobb, a hetedik után (amiben utoljára szerepel az azóta meghalt Paul Walker). Ezúttal Charlize Theron a főgonosz, akiről nagyon nem hittem előzetesen, hogy jó lesz erre a szerepre, de igazából jól csinálja. Dwayne Johnson durván ki van gyúrva, és Jason Stathammel való párbeszédei ezúttal is fergetegesek. A humorfaktor most is nagyon erős, és a látványjelene... több»
Különleges film Valóban különleges film, sajátos aurával és hangulattal, több filmes műfaj határán egyensúlyozva. A vérbeli forgatókönyvíró, Richard Curtis remek filmet készített 2013-ban saját script nyomán Rachel McAdams és Domhnall Gleeson főszereplésével. Az alaptörténet kicsit misztikus fikció jelleget mutat egy időutazásra képes család középpontba helyezésével. Később viszont egy nagyon szép szerelmi történet és családregény kerekedik ki a dologból, ami egyaránt vált ki nevetést és sírást is az érzékenyebb nézőkből. Nekem tetszett első, második és még harmadik megtekintésre is. Értékelésem: 80%
Izgalmas, cápás horror Furcsa talán, de Johannes Roberts első 47 méter mélyen rendezése (2017) mérföldekkel jobb a 2019-es második epizódnál. Jobb a feszültségfokozás, izgalmasabbak a jelenete,k és legfőképp: életszerűbb - hihetőbb az alaphelyzet is a tenger fenekére, azaz pontosan 47 méter mélyre lesüllyedt cápafigyelő ketrecben rekedt lányokkal. A rettegés a csontunkig hatol, mert olyan, mintha mi magunk is ott lennénk a mélyben a fehér cápák felbukkanására várva. Szerintem a 47 méter mélyen az egyik legjobb cápás film az elmúlt évekből. Értélkelésem: 80%.
Van üzenete és még jó is Bár közhelyesnek tűnik a film alaptémája, valójában egészen jól megcsinálták. Adott egy fajgyűlölő, "B"közepes, erőszakos, rocker vadállat, Nagy Gyula (Ötvös András), aki egyik a napról a másikra megváltozik, amikor egy csinos cigány lány, Lüszi (Gombó Viola Lotti) kerül a közelébe, hogy megoldja gyermek problémáját, azaz kihordja babájukat (mivel Gyula steril). A két fiatal közt különleges kapcsolat szövődik, mely megváltoztatja mindkettejüket. Ma, amikor a fajgyűlölet áthatja az országot, óriási elismerés illeti ezért a filmért Nagy Viktor Oszkár rendezőt, a forgatókönyvírókat és a producereket, Erdős Melindát, Gerő Marcellt, László Sárát és Romwalter Juditot. A film nálam 75%-os.
75 München (2021)
Mindig örömteli dolog, ha egy régi, történelmi eseményt új szemszögből filmesítenek meg. Ez történt most is a München című, Christian Schwochow rendezte drámával: az 1938-as müncheni konferenciát merőben más megvilágításban láttatja. Két fiatal diplomata izgalmas összefogását láthatjuk azért, hogy Chamberlain, a brit prime minister ne írja alá Hitler szégyenletes felosztási tervét Csehszlovákiáról. Nekem tetszett, ahogyan Ulrich Matthes is Führerként (a Bukásban még Göbbels volt). Értékelésem a filmre: erős 65%.