Artemisia

Látszik, hogy ez a film nagyon extravagáns, pikáns és nagy durranás akart lenni, azonban a nagy igyekezetben túllőttek a célon és olyasmit alkottak, ami elrúgaszkodott a valóságtól, ezért súlyát vesztette. Pedig az alapfelállás jó volt, Abby úgy érzi belefásult a szürke hétköznapok családi életébe, ezért újdonságokra és önmegvalósításra vágyik. Kezdésnek flörtölgetni kezd a csinos szomszédnővel. Igen, már azzal is igyekeztek feje tetejére állítani a sztorit, hogy 2 nő és 2 gyerek alkotja a csendes kertvárosi életet éldegélő családot. De nem, nem sikerült vele polgárt pukkasztani. Szóval idáig még teljes mértékben azonosulni is tudunk Abby-vel. Azonban ezt követően picit infatilis lépésre s... több»

Teljesen értelmetlen, céltalanul ugrál össze-vissza a sztori,néhol az sem tiszta, hogy milyen összefüggés van 2 egymást követő jelenet között. Nincs igazi magva a történetnek, sőt azt is több rétegnyi unalmas katyvasz alól kell kihámozni,hogy egy-egy jelenetnek mi a magva. Karakterekről gyakorlatilag nem lehet beszélni, mert egyszerűen nincsenek, csak ott vannak a jelmezbe öltözött színészek és unottak pislognak a kamerába vagy pókerarccal hadarják az erősen bemagolt szövegeiket és más neveken szólítják egymást mint az eredti nevük, de ennyi, karakterek nincsenek. Nem tudtam rájönni, hogy ugyan mit akart megragadni és kifejezni ez a dilm, de nagyon nem sikerült neki.

Korszakváltás
Az olvadás után újabb földtörténeti témához ért a sorozat, elérkeztünk a dínók korszakához. Nagyszerű témaválasztásnak tartom, és remek megoldás, hogy a föld alatt komplett világ rejtőzik, melyet dínók népesítenek be. A dínók világának grafikája is gyönyörű, változatos élővilág, kisebb és nagyobb fajta hüllők, színes vegetáció lótuszokkal, húsevő virágokkal, nevető gázzal teli hasadékokkal, szédítően mély szakadékokkal, lávafolyamokkal, szárnyas ragadozókkal, T-Rexekkel... És Mannyék háza táján is zajlik az élet. Sid persze szokás szerint az ügyeletes bajkeverő, azonban most új szintre emeli a bajkeverést, hiszen "anyai" ösztöneitől hajtva ellop 3 T-Rex tojást, és sajátjaiként szeretné fel... több»

Minőségi előrelépés
Jóval összeszedettebb, dinamikusabban összerakott akciófilm, mint az első rész volt. A sztori is rendezettebb, a cselekmény tempója is gyorsabb, nem csak fél óra után indul a releváns cselekmény, és nincsenek 10 perces unalom zónák sem a jelenetek között, mint a 2001-es elődben. Az akciójelenetek mennyiségükben és minőségükben is feljavultak, a cápás tengeri menekülést leszámítva egészen életszagúak lettek, mozgalmasabb, színesebb az egész film. A helyszínek is sokkal szebbek és változatosabbak, Görögországtól Kínán át egészen a Kilimandzsáróig kalauzolnak; tengeren, földön, levegőben, dzsungelben, nagyvárosban, szavannán egyaránt megfordulnak a szereplők, és peregnek az események. És ami... több»

Ha olvad a jég...
Szépen továbbszövi Manfréd, Sid és Diego kalandjait, kiterjeszti a Jégkorszak-univerzumot, jobban megmutatja hőseink élőhelyét, és mindenféle kedves ősállatkával népesíti be a nyüzsgő völgyet. Most újfajta fenyegetéssel néznek szembe, a globális felmelegedés hatásai nehezítik meg az életüket. Zseniális, hogy milyen logikus, izgalmas és vicces cselekményt sző egy ilyen komoly téma köré, mert tulajdonképpen egy tömeges kihalási periódus kezdetén járunk. Bár érzeni az esemény súlyát, zömében mégis vidám és szórakoztató animáció, és ez bámulatos eredmény. A globális klímakörülmények szerves részét képezik a cselekménynek, de a karakterek személyes érzéseiből is bőven vittek a történetbe. A mag... több»

Lara akcióba lendül
2001-ben látványtechnika tekintetében nagyobbat szólhatott, mint ma, és a női akcióhősök is ritkábbak voltak, ráadásul a Tomb Raider első filmes adaptációja, így nem meglepő, hogy olyan szívélyes fogadtatásban részesült és jó kritikákat kapott. Persze mai szemmel is jó kis akció-kalandfilm, de van néhány momentuma, ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül. In medias res kezdéssel egy izgalmas sírrablás kellős közepébe csöppenünk rögtön a nyitójelenetben – látszólag. Mivel ez csak egy szimuláció, mint kiderül. És innentől kezdve csak Lara unalmas, öncélú arcoskodásait láthatjuk, fél órán át nem történik semmi. Utána beindulnak ugyan az események, de nincs igazi tétjük. Lara és az ellensé... több»

Jaguár öröksége
"Járj csak boldogan és reám/ emlékezz: tudod, úgy szeretett szívem./ S hogyha elfeleded talán,/ emlékeidbe idézem én,/ kedves volt s gyönyörű közös életünk." – Ezeket a szavakat maga Szapphó címezte a szerelmének. Ezek a sorok jutottak eszembe Aimée és Jaguár, azaz Elisabeth "Lilly" Wurst és Felice Schragenheim keserédes, lélekszaggatóan fájdalmas, mégis éterien gyönyörű történetéről. Borzasztó mű abból a szempontból, hogy az emberi gonoszság legsötétebb, legaljasabb mélységeibe nyújt betekintést. Olyan vérzivataros időben és olyan embertelen helyen játszódik, amikor és ahol ártatlan embereket gyilkoltak pusztán származás alapján. Ugyanakkor felemelő mű abból a szempontból, hogy az emberi ... több»

Méltó folytatás
Továbbra is varázslatosnak tartom a Táncoló talpak világát. A jeges antarktiszi táj gyönyörűen van animálva, a pingvinek és fókák megjelenése is szép és élethű. Visszatér Topi, sőt most már a kicsi fiókáját, Eriket is megismerhetjük, és néhány érdekes, új karakter is bejön a történetbe, pl. Svenn, Krill. A történet struktúrája hasonló az első részéhez, ismét 2 fő bonyodalmat mutat be 2 szálon – egy mikro- és makroszálon –, amik a történet végén majd keresztezik egymást. Az első rész folyamán ez Topi konfliktusa volt a kolóniával, akik kiközösítették, illetve volt egy nagyobb probléma, hogy a halállomány csökkenése miatt a pingvinek éheztek. Most pedig mikroszálként Topi és Erik apa-fia ... több»

Topi, a hős
Tüneményesen szép, egyben szívszorítóan szomorú animációs film. Szórakoztató-faktora is van, nem is akármilyen: az Antarktisz elzárt, paradicsomi kis közösségébe, egy saját törvényei, szokásai és hiedelemvilága szerint élő császárpingvin-kolónia életébe kalauzol el, ahol az egyik legmegnyerőbb tulajdonság az énekléshez való tehetség. De az éneklés több számukra, mint puszta szórakozás, hiedelmük szerint ugyanis mindenkinek kell, hogy legyen egy saját szívdala ahhoz, hogy társra és lelki egyensúlyra találjon, és a közösség hasznos tagjává váljon. Ebbe a környezetbe érkezik a kis jövevény, Topi, aki nem rendelkezik andalító énekhanggal, sőt egyáltalán nem tud énekelni, viszont táncolni annál... több»

Bonyodalmakkal teli, tartalmas mű
Nagyon jó animáció. Aranyos állatszereplők, folyamatos kalandok és állandó feszültségadagolás. Pengnek, a sármos lúdnak és a két cuki kiskacsának, Chinek és Chaonak nemcsak az út során eléjük kerülő számtalan akadállyal, hanem a nyomukban lévő gonosz, Gollam-szerűen hasadt személyiségű macskával is meg kell küzdenie, ráadásul az idő is ellenük dolgozik, kezd télbe fordulni az ősz, és ők lemaradtak a többi költöző madártól, akik már útnak indultak a telelőhely felé, Peng szárnya pedig sérült, illetve egymással sem jönnek ki jól, Chao meg folyton elkószál... Minden frontról jönnek a bonyodalmak és akadályok, a néző sokszor már azt sem tudja, mikor melyik miatt aggódjon. De a rajzfilm szépen ... több»

Ízlésesen megosztó
Rengeteg jót hallottam a filmről, nagyrészt ez inspirált arra, hogy megnézzem. Azonban bennem eléggé megosztó érzéseket keltett. Kezdem a pozitív benyomásokkal. Nagyon szép az egész film, kezdve az iskola környezetétől a kifinomult cselekményvezetésen át Annabelle és Simone lassan, lépésenként fejlődő kapcsolatáig. Az egész olyan nőies. És ez nem véletlen, elvégre egy női rendezővel és producerrel, illetve női főszereplőkkel egy lányiskolában játszódó, leszbikus szerelmet bemutató filmről beszélünk. Ez az ízléses, romantikus kivitelezés tetszett. És most jöjjenek a negatívumok. A szolid ízlésesség látszata megtévesztő. Provokatív filmmel van dolgunk, csak nem olyan formában, ahogy általá... több»

Ez valami iszonyúan rossz, röhejes trágya agymenés. A zs-kategória szégyene, komolyan szerintem ettől már nincs lejjebb. Nem tudom mit akartak vele, de nagyon elcseszték, ez egyszerűen szánalmas. A sztori nevetséges, egy elszabadult agyagszobor gyilkolja a nyomi főiskolásokat. Mondom egy agyagszobor! A kivitelés egy nagy okádék, a karakterek meg halál cikik. Borzalom. Még az első 2-3 percben, amikor elmeséli, hogyan zárták a gonosz erőket a szoborba több ezer évvel ezelőtt még egészen épkézlábra sikerült. Jobban jártak volna ha abban a stílusban folytatják és egy középkori fantasy-t csinálnak. Vagy bármit, csak ne EZT a ****-t.

Látványosan másolja a Némó nyomábant (még a címében is) csak jóval alacsonyabb szinten. Egyszer meg lehet nézni, de inkább azt mondom, hogy aki látta a Némó nyomában annak felesleges megnézi, mert semmi újat tud nyújtani és csalódás lesz ha Némó szintű elvárásokkal ülünk le megnézni. Aki pedig nem látta a Némó nyomában nézze meg ehellyett, mivel az sokkal jobb.

Alapvetően szép kis történet komoly és megható mondanivalóval. Az elefántokkal, ezekkel a csupa sziv órásokkal való kegyetlen bánásmódra és azok következményeire hívja fel a figyelmet egy szomorú sorsú kiselefánt történetén keresztül. Maga a cselekmény elég kiszámítható, és a képitechnikán is meglátszik az alacsony köktségvetés, tehát egy közepes élményt jelent a megnézése, de akkor is gyönyörű üzenettel rendelkezik.

Konszolidált, finoman kibontakozó film, két olyan emberről, akik félnek a boldogságtól.Egyikük elhunyt szerelmét gyászolja, és talán csak tudat alatt, de úgy érzi, hogy az ő elvesztése után már nem lehet boldog többé. Másikuk házassága most ért véget, és úy hiszi nincs több esélye a szerelemre. És ezt a két boldogtalan embert egymás mellé sodorja az élet egy új szerelem ígéretével, csak rajtuk áll, hogy készek-e újra megnyitni a szívűket. A film pedig ennek a két embernek a bizonytalan közeledéséről és egymásra találásáról szól. Igazából úgy látom, hogy a nemük és az, hogy sokan emiatt kritizálják a kapcsolatukat csak mellékes történések, az igazi küzdelmet magukkal kellett megvívniuk azér... több»

Egy józan ésszel érthetetlen témát , egy anyagyilkosság előzményeit dolgozza fel. Bár egy ilyen tett mindig nehezen megerthető lesz, a film igyekszik hűen ábrázolni a történteket, ahogy a lányok valóságérzete megingott, ahogy egyre mélyebbre sülyedtek a saját maguk kreálta fantáziavilágban, ahogy azt hitték, hogy Pauline édesanyja áll a boldogságuk útjában és ahogy eltervezték és végrehajtották a meggyilkolását. Sokkoló módon mutatja meg, ahogy a mentális értelemben a penge élén táncoló Pauline és Juliet lassan az elemzavar átbillennek az elmezavar sötét, zavaros oldalára .Szörnyen falkavaró, lesújtó mű, mégis zseniálisan kezeli a hálátlan témát, közvetlen betekintést nyújt két bomlott, z... több»

Hideg céltalanság
Elgondolkodtató film, az biztos. Lassú, hagy rá időt, hogy megemésszük az addig látottakat. A helyszín, az ódon kastély, az őszi színekben pompázó táj, a közeli képe a pillangókról igazán gyönyörűek. A zenei aláfestés remekül megragadja a film művészi hangulatát. Sidse Babett Knudsen és Chiara D'Anna pedig bámulatos beleéléssel és szenvedéllyel játszanak, az általuk alakított Chyntia és Evelyn mély, sokoldalú, erős karakterek. A film cselekménye nagyon sok potenciált hordoz magában; ezzel a konszolidált eleganciával kombinálva, ami a filmet jellemzi, egy igazán fülledt, pikáns témát feldolgozó gyöngyszem születhetett volna. A film szépsége így tagadhatatlan, azonban a rendezés több dolgot... több»

Egy boldogtalan család, amelynek tagjai átváltoznak a halloween-i jelmezüknek megfelelő szörnyekké, és jó kis kalandokon kell átmenniük, hogy megtalálják egymást. Érdekes az alapfelállás, a rajzfilm próbális építkezni helyzetkomikumokkal, karakterfejlődéssel, kissebb-nagyobb akciójelenetekkel, romantikál és ármányokkal. Ezek meg is teszik a hatásukat, mert nem mondhatni, hogy rossz lett a rajzfilm, de minden igyekezete ellenére megmarad egy lapos, közepes szinten, amit nem tud túlugrani. Minden családtagnak megvan ugyan a maga kis mellékszála és mindenki fejlődésen megy keresztül a rajzfilm végére, de csak Emma említésre méltó, valamelyest érdekes karakter, az ő és Drakula cselekményszála je... több»

A cápás filmek királya
Több szempontból is megkerülhetetlen mű a filmtörténetben. Kétségkívül a cápás filmek királya (ámbár az utána készült cápás filmek a zs-kategóriába alacsonyították a témát), és egyben az egyik legkreatívabb horror, hiszen brutális jelenetek nélkül, hangulattal és atmoszférával, sejtetéssel kelt páni félelmet. Jól kihasználja az ismeretlentől való természetes félelmet, mert bár tudjuk, hogy feltehetően egy cápáról van szó, mégis a film első felében szinte a bőrünk alá ülteti a rettegést azzal, hogy semmit nem látunk a gyilkosságokat elkövető fenevadból, csak sejtéseink vannak, hogy mekkora halálos fenyegetést jelent. Főleg Martin Brody rendőrfőnök félelmeit vetíti ki rafináltan a nézőre, ami ... több»

Talán a legcikibb "horror" amit eddig láttam. Nevetséges az egész, a szereplők totál retardáltak, főleg az apa, akit találóan még a lánya folyamatosan szivatja, de az asszonyka karaktere is megér egy misét, hogy a fogyatékos kislányról már ne is beszéljek. Persze a "tudósok" sem különbek. A cselekmény 3/4-e halál unalmas és cink, az a kevéske akció ami van benne olyan gyerekes, hogy már röhejes. Nincs megalapozva, hogy hogyan maradt fenn az ősemberpopuláció, miért nem fejlődtek tovább és hogy maradtak ennyi időn át rejtve az emberek elől. Csak úgy bedobják, hogy elmennek egy völgybe, ahol rögtön vérszomjas ősemberek kezdik gyilkolászni őket(amúgy pacsi nekik amiért ezeket a nem valami okos... több»