Érzelmi gyomros A Netflix bátran nyúl olyan témákhoz, amelyek még mindig tabunak számítanak. Ez a történet két férfi tragikus szerelmét meséli el, miközben számos, ma is jelen lévő társadalmi problémára reflektál. Kicsit ellentmondásossá teszi, hogy eltúlozza a másság ábrázolását a nőnek öltözött férfiakkal, és a merész szexjelenetekkel, de úgy érzem, a rendező csak a kontraszt kedvéért nyúlt ehhez az eszközhöz, hogy szembeállítsa mindezt a feleség tettével, és kihangsúlyozza az elfojtásból fakadó különbségeket a homoszexuális szubkultúra és a "való világ" közt. Az emberi butaság és rosszindulat, ha gyűlölettel párosul, abszurd dolgokra képes. Szívbemarkoló történet rendkívül erős alakításokkal, gyönyörű ko... több»
Nyomokban Snydert tartalmazhat A parádés bevezető magán viseli a rendező összes stílusjegyét, azonban a film többi része olyan, mintha nem is ő rendezte volna. Béna párbeszédek, kliséhegyek, tipikus karakterek rontják az összképet. A zombi tigris értelmetlen, csakúgy, mint a zombi ló, hogy a sírdogáló főzombiról már ne is beszéljek. Bocs, írjak. Dave Bautista szemüvegben próbál entellektüel akciósztár lenni, nem megy. Túl izzadságszagú. A többi karakter is kidolgozatlan, vagy éppenséggel túltolt (a széfszakértőt alakító pasas egyenesen ripacs kategória). Horrornak kevés, akciófilmnek szintén, leginkább egy véres rémfilmnek nevezném. A látványon kívül nincs benne semmi érdekes, céltalan és mondanivaló nélküli összecsapott,... több»
Az apa nyomdokain Brandon Cronenberg le sem tagadhatná a vérvonalát: bár még nem olyan biztos kezű rendező, mint hírhedt édesapja, de már megvan az a képessége, hogy letaglózzon. Cyberpunk horrorja a technológia oltárán tett tisztelet és áldozat egyben. Szürreális, véres, pszichedelikus vízió. Csakis erős idegzetűeknek.
Eszement akció Ryan Reynolds neve egyet jelent az utóbbi években az őrült akciókkal. A Deadpoolban bevált recept, vagyis a látványos fegyverbalett kontra humor itt is remekül működik, és valószínűleg ez az a mozi, amiben a legtöbbet hangzik el, hogy köcsög. Kissé furcsa volt először Samuel L. Jacksont és Salma Hayeket szerelmespárként látni, de épp az ilyen húzásai miatt lóg ki a sorból a produkció - jó értelemben. Jackson karaktere egyszerre vagány, kíméletlen és mégis gyengéd, míg Hayek figurája talán az eddigi tőle legtávolabb álló karakter, mégis kettőjük jelenetei (külön-külön és együtt is) jó néhány humoros percet szereznek, miközben az egész film tocsog a vértől. Gary Oldman kisujjból hozza a szocio... több»
Klausztrofób sci-fi A napokban a Netflixen debütált a francia horror-guru, Alexandre Aja legújabb filmje, amivel a rendező ismét bebizonyította, hogy a feszültségkeltéshez nagyon ért. Azonban az Oxigén mégsem ettől lett különleges, hanem az okos forgatókönyv miatt, és azért, mert ez a film egyáltalán nem thriller vagy horror, hanem a nagy klasszikusokat megidéző sci-fi, abból is egy igen minőségi darab. Éppen ezért akik kőkemény gore elemekre számítanak, csalódni fognak, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdekfeszítő az alkotás, ráadásul van azért néhány Ajára jellemző jelenet, amikor felszisszen az ember. Továbbá kiemelném Mélanie Laurent meggyőző erejű alakítását, hiszen a játékidő nagy része alatt ve... több»
Love is love Luca Guadagnino nagy fába vágta a fejszéjét, amikor André Aciman azonos című regényét választotta alapanyagul, hiszen egy tinédzser fiú és egy felnőtt férfi szerelmét meséli el. Nagy erénye, hogy nem akar több lenni, mint egy szerelmi történet, nyoma sincs a manapság divatos érzékenyítésnek, bár maga a környezet miatt nincs is rá szükség.
A nyolcvanas évek olaszországi mediterrán paradicsomában mintha megállt volna az idő. Itt mindenki toleráns a másik emberrel, nyoma sincs ármánykodásnak vagy intrikának. Nyár, napfény, életöröm sugárzik minden képkockából, ahogy bepillanthatunk Elio (Timothée Chalamet) és családja életébe, hogy később aztán a fiú felnőtté válásának és élete első nagy és fe... több»
Zseniális borzongás Igazi, hamisítatlan old school horrort tett le az asztalra Ryan Spindell. Biztos kézzel foglalja keretbe a rövid történeteket, amelyeket zseniálisan összeköt mindig egy szereplő az előző sztoriból, hogy a végére olyan meglepetésben legyen részünk, hogy a szánk is tátva marad. A színészek egytől-egyig odatették magukat, a látvány magáért beszél, és az egésznek olyan hangulata van, mintha Lovecraft, Tim Burton és Guillermo del Toro Alexandre Ajával együtt találta volna ki az egészet. Meghökkentő, véres, szürreális, undorító, felkavaró, morbid... és még sorolhatnám a jelzőket. Igen, ez mind belefér, és mégsem sok, sőt... Ahogy követik egymást a történetek, úgy lesznek egyre merészebbek, vadabba... több»
Fapados sci-fi "Az ausztrálok bunkók, és folyton sört vedelnek" – ezt a patinás idézetet valamikor egy filmben hallottam, és őszintén szólva amilyen ronda, és amilyen bazi nagy pókok élnek a kenguruk földjén, én minimum vodkát vedelnék, ebben az esetben viszont legalább nem lenne erőm bunkónak lenni. Szó mi szó, az ausztrálok tényleg furák, ez a film is az lett, és igazából nem tudom, hogy mit is akartak tulajdonképpen. Ugyanis az effektek egyáltalán nem rosszak, azonban nem tudtam szabadulni a tévésorozat feelingtől, annyira érződött a beállításokon, hogy ezek stúdiófelvételek. A párbeszédek sem túl acélosak, a jelmezek pedig... furák. Deborah Mailman például egyszerre próbál a végzet asszonya és a világo... több»
Nagyon soft horror Szellemes, démonos filmekkel Dunát lehet rekeszteni, rengeteg jól sikerült alkotást találni. Ez nem az. A bugyuta történet logika híján a végére saját magát gáncsolja el, a színészi alakítások gyengék, és tulajdonképpen egyetlen ijesztő perce sincs az alkotásnak, de ami még rosszabb, hogy élvezhető sem sok.
Lisa. Nem a rókatündér, hanem a Mona Most, hogy még a csapból is a vírussal kapcsolatos félelempornó folyik, jól esik néha egy-egy könnyedebb produkciót is megnézni, és hát a fő streamingszolgáltató, a Netflix kínálatában egyre több a kínosan gyenge alkotás. Mindezek mellett az is igaz, hogy elfogult vagyok a magyar mozgóképpel, azonban a fentiektől függetlenül Lóth Balázs rendezése kifejezetten jóra és szórakoztatóra sikerült.
Balázs István Balázs operatőr gyönyörű képei az első képkockáktól kezdve szemet gyönyörködtetőek, Gulya Róbert zenei aláfestése pedig tökéletesen passzol a film hangulatához. Egyes vélemények szerint az amerikai vígjátékokat próbálja utánozni, véleményem szerint pedig megőrizte a tipikusan magyar jegyeit... több»
Vizuális csemege Tarsem Singh, egykori videokliprendező egyedi látásmódja teszi különlegessé ezt az egyébként egyszerű történetet. Jennifer Lopeznek jól áll a szerep, és a pszichopatát alakító Vincent D' Onofrio élete talán legjobb alakítását nyújtja. Rendkívül szürreális, kreatív, meglepő, helyenként gyomorforgató, mégis elgondolkodtató film. Határozottan rétegfilm, azok fogják igazán értékelni, akiket már a nyitó képsorok megragadnak. Olyan, mint egy megelevenedett Bosch vagy Dali festmény, amelybe lassan bekúsznak a legrosszabb rémálmaink, de valahogy mégsem ijesztő, talán inkább a bizarr a megfelelő kifejezés. Vizuálisan rendkívül erős, rendhagyó pszichológiai thriller.
Unalomba fulladt adaptáció Tom Clancy 1993-as, azonos című regényén alapuló politikai akció-thriller. A korábbi Tom Clancy filmek közül a Harrison Ford-féle Jack Ryan sztorikat szerettem, ez viszont nagyon sablonosra sikerült, az akciójelenetek semmitmondóak, a történet pedig a könyvhöz képest rettenetesen le lett butítva. Tipikus megyünk, oszt' sz*rrá lövünk mindent és mindenkit film, de legalább a zene jó.
Szürreális mestermű A Sony legújabb meséje egy szívet melengető pillanatokkal teli családi történet, ami olyan, mintha Salvador Dali összemixelte volna a Tron látványvilágát a mangákkal és a sitcomokkal, mindezt megfejelve nagy adag társadalomkritikával, finom humorral és lenyűgöző képi világgal. Az pedig csak hab a tortán, hogy a világot egy olyan ronda kutya menti meg, akiről nehéz eldönteni, hogy nem malac-e, esetleg egy vekni kenyér. Tökéletes kikapcsolódás kicsiknek és nagyoknak.
Minőségi feszültség Adam Randall filmje végig izgalmas, kiszámíthatatlan, feszült, amire rátesz egy lapáttal a remek zenei aláfestés is. Több szálon fut a cselekmény, hogy végül a kibogozhatatlannak tűnő történések értelmet nyerjenek. Helen Hunt kitűnő, mint mindig, de a többi szereplő játékára sem lehet panasz. Komor, feszült, intelligens thriller a legjavából.
Unalmas paraziták Elképesztően unalmas és fantáziátlan. A témából adódóan lehetett volna egy ütős testhorror, de sajnos pocsék lett. Próbálták drámaira venni a figurát, ami kimerül abban, hogy kb. 20 percenként elsírja magát valaki. Klasszikusokból szemtelenül és ügyetlenül összelopott celluloidpazarlás.
Rendhagyó roadmovie Ansel Elgort a Csillagainkban a hiba című filmben nyújtott alakításával bebizonyította, hogy ragyogó tehetség, és az átlagos külső ellenére olyan kisugárzása van, ami keveseknek adatott meg. Ebben a filmben is egyértelműen ő uralja a vásznat, olyannyira, hogy az egyébként remek Kevin Spacey-t és Jamie Foxxot is simán lemossa. Ennek a srácnak a vérében van a filmezés, és a Baby Drivert nézve az jutott eszembe: de jó lenne ismerni őt személyesen, tuti, hogy folyton vele lógnék.
A sztori szerint Baby (Ansel Elgort) "amióta kilát a műszerfal mögül, autókat lop", mígnem aztán elcsen egy olyan járművet, ami az alvilági figura, Doki (Kevin Spacey) tulajdonát képezi. Megússza annyival, hogy a tarto... több»
Brutális tangó Nem most láttam már, de az egyik kedvenc filmem, és Salma Hayek egyik legjobb alakítása. Joe Lynch rendezése olyan, mintha Tarantino összekeverte volna a Desperadot, a klasszikus bosszú westerneket és a John Woo-féle fegyverbalettet némi feminizmussal és jó sok káromkodással, vérrel, erőszakkal. Izgalmas, lebilincselő akciómozi.
Látványos bukta Amennyire vártam, pont akkora csalódás. Az effektek nagyon jók, de valahogy nem volt meg a hangulata az idióta helyszínek miatt. Sokkal jobban működött volna, ha a nyitójelenetben megidézett atmoszféra uralja az egész filmet. Az első Paul Anderson-féle film ezekkel az effektekkel és harcművészekkel tökéletes lenne. Egyszer nézhető, de sajnos felejthető.
90 A Negyvenegyek tánca (2020)
A Netflix bátran nyúl olyan témákhoz, amelyek még mindig tabunak számítanak. Ez a történet két férfi tragikus szerelmét meséli el, miközben számos, ma is jelen lévő társadalmi problémára reflektál. Kicsit ellentmondásossá teszi, hogy eltúlozza a másság ábrázolását a nőnek öltözött férfiakkal, és a merész szexjelenetekkel, de úgy érzem, a rendező csak a kontraszt kedvéért nyúlt ehhez az eszközhöz, hogy szembeállítsa mindezt a feleség tettével, és kihangsúlyozza az elfojtásból fakadó különbségeket a homoszexuális szubkultúra és a "való világ" közt. Az emberi butaság és rosszindulat, ha gyűlölettel párosul, abszurd dolgokra képes. Szívbemarkoló történet rendkívül erős alakításokkal, gyönyörű ko... több»