A HORROR műfaj egyik legnépszerűbb alakja, avagy a dátum, amikor Jason napot tartunk!
A Psycho, Halloween és a Texasi Láncfűrészes megnyitotta a kaput egy újfajta horrorfilm előtt, de a slasher film igazából akkor született, amikor elindult minden idők legsikeresebb horror franchise sorozata, a Péntek 13, amiről rögtön halott tinédzserek jutnak eszünkbe. Jason neve összeforrt a filmmel, pedig az eredetiben (első részben) alig látjuk. A recept többi része pontosan a helyén volt. Persze voltak gyengébb és erősebb részek, kinek mi volt a zsánere. A karakter neve: Jason Voorhees, egy igazán karakán név, amiből süt a gonoszság. Szép lassan indult be, melyről senki nem tudta előre, hogy sorozat lesz, és ez adta meg mindazt, amit mára már jól ismerhetünk.
Folytatások után állt ös... több»
Arthur ébredése, avagy a város, amely JOKERT csinál egy hétköznapi emberből
Hol is lehetne elkezdeni, hiszen olyan erővel adta át a nézőnek ez a dráma-krimi a benne rejlő erőt, hogy az már teljesen más szintet képvisel, és ezt próbálom mindenféle „egekbe emelés” nélkül leírni.
Sok részre le lehet bontani, és elemezgetni lehet Todd Phillips alkotását, mivel remekül tükrözi a világunk sanyarú „mocskát”. Belevitte egy DC előtörténetbe a mai társadalom ékes hibáit. Az elnyomásra, az elégtételre, a gazdagok és szegények közti állandó ellentétekre operál egyrészt a Joker. Ugyebár Arthur Flecket, akit Joaquin Phoenix alakított – nem is akárhogyan, de ezt majd csak később – elképesztő jól mutatták be a játékidő elejétől, azt a sorozatos pofont, amit az élettől kapott egy ... több»
A "fehér ördögök" támadása Nagy érdeklődéssel vártam még Peele művét, miután átesett a beharangozón és megnéztem az első trailert. Általában nem szoktam – vagy, ha igen, csak gyors átolvasással – átnyálazni a kritikákat, mivel ahány ember, annyi nézőpont és ízlés.
Azt leszögezném, hogy inkább pszichológiai thriller, némi misztikummal megfűszerezve, mintsem horror. Igazából mit sem von le az érdemi részéből, hiszen ezek a műfajok elég közel állnak egymáshoz. Jó páran megpróbálták már boncolgatni, hogy egy démon próbálja meg átvenni a testünk és az elménk irányítását. Jordan Peele pedig ezzel az alapgondolattal tartott tükröt a világ elé. Addig nem igazán tudtuk, hol és mikor jön elő az az érzés, hogy valami nem stimme... több»
Mond ki a nevét és elsimítja a társadalmi frusztrációt, avagy a Kampókezű gyilkos története! Általában a gyilkosokkal azonosulunk. Gondolok itt Michal, Jason vagy akár Freddy karakterére, de persze ebben az esetben Kampókézre. Mivel ezeket a személyiségeket jobban meglehet ismerni és van háttér-történetük az áldozatokkal ellentétben. Van bennük sok olyasfajta jellem, mint a hidegvér, könyörtelenség és ezáltal elsimítanak valami féle frusztrációt. Megmozgatnak valamit, ami ott van a társadalomban. Ezt a frusztrációt simítja el a kampó kezű gyilkos, a szörnyeteget, aki a szerelem és a gyilkos vágya hajt. Dióhéjban egy sötét szerelmi történet. Egy másik életben szerelmesek voltak egymásba és most ezt próbálja meg elérni, hogy visszaszerezze a nőt (másik felét). A kampókéz a rabszolgasá... több»
A pénz és a hatalom előnye, illetve a szép nők csapdája... Sokak szerint ez az újfajta alkategória a Fűrész filmekkel kezdődött, de mégis jócskán eltér ez a két alkotás egymástól. A Motel filmek inkább szólnak arról, hogy mennyit bírsz ki, és mennyit bírsz végignézni. Ezekben az években jöhetett az a fajta váltás, hogy már nem „félünk a mumustól”, gondolok itt a slasher királyaira. A Motel nagyszerűen mutatja be, hogy a többi ember mire nem képes, akiktől félhetünk, és ijesztő ebbe belegondolni, ezt pedig jól mutatja be Eli Roth rendezése.
Az igazságot mondja el a hatalomról és, hogy azok az emberek, akiknek hatalom van a kezükben, milyen dolgokat tehetnek meg büntetlenül. Sokat mégsem kell belegondolni, hiszen az eleje jócskán le van egyszerűsítve... több»
A film, amiben elég volt Anthony Hopkins 15 percnyi remekelése az Oscar-díjhoz Nem is tudom, hányszor volt szerencsém látni, de Anthony Hopkins 15 percéért már megérte, és meg fogja érni bármikor, ha úgy adódik. A horror ösztönös reakciót vált ki. Félredobta a horror zsánerének képünkbe mászó, időnkénti vulgáris húzását, és sokkal finomabb vonalakkal rajzolta meg.
A történet az emberi létről szól, és nem a világban jelen lévő borzalmakról. Nem igazán horror, de rémisztő volt, és ennek nagy részét Sir Anthony Hopkins-nak és Jonathan Demme rendezőnek köszönhetjük. Demme elég kellemetlen témához nyúlt, de rendkívül intelligensen oldotta meg, és kifinomult stílusban tette képernyőre ezt az alkotást. Nem szeretnék a másik főszereplő mellett elmenni, hiszen Jodie Foster olya... több»
A legjobb adaptáció King könyvtárából Nem sokszor sikerült egy jó regény megfilmesítése, de ez a mű szerencsére nem került a süllyesztőbe, és ebben Frank Darabont rendező kezének a munkája igencsak benne van. Tom Hanks és Michael Clarke Duncan játéka is kellett, hogy nagy sikert arasson ez a káprázatosan sokoldalú és nyomasztó alkotás. A színészeknek sikerült rendkívüli formában hozniuk a saját karaktereiket, és sok oldalúvá tenni a filmet, illetve a színes egyéneknek hála a bő 180 perces játékidő a történetnek is köszönhetően mindvégig leültette, és nem hagyta lankadni a figyelmet. Pedig sok változatos helyszínről, akciókról nem igen beszélhetünk, de pont ez a film egyik nagy ereje, hogy érdekessé tette az elejtett morzsákat és... több»
"Valószínűleg a képen van a válasz" Egy egész jó kis ázsiai alkotás!!! Kettős érzelmek vannak bennem, ha erre a thai alkotásra gondolok, mert a film közepéig olyan hullámvasút jellegű volt az egész, mivel nem volt olyan áttörő a története, és a cselekménye is néhol laposnak bizonyult, de az utolsó fél óra után tátva maradt a szám. Elképesztő nyomást éreztem és ezt nagyon jól tükrözi, hogy a nagy durranás, amit a végére hagytak, az élményszámba ment. De ne fussunk ennyire a záróakkordhoz, hanem nézzük, hogy folyt az a bizonyos felépítése a történetnek. Elég gyorsan lezajlott a karakterek bemutatása és feltárták nekünk már elég hamar a story lényegét, ami egészen ötletes volt, miszerint mindennek a lényege a fényképezőgép (egy egyszerű tárgy). Kicsit erősen hajaz... több»
Egy jól sikerült Remake, ami megmutatta Bőrpofa valódi énjét! Emlékszem, mikor először volt részem megtekinteni ezt az alkotás és igaz, hogy csak gyerekszemmel láttam, de egyből a kedvenceim közé ugrott a slasher karaktereket tekintve. Arról nem beszélve, hogy a 2018-as Halloween című horrorfilm után, ami a 78-as John Carpenter által rendezett Halloween – A rémület éjszakája folytatása, véleményem szerint a 2003-as Bőrpofa, Myers részek után a legjobban sikerült slasher filmek közé tartozik, ha a 2000 utáni folytatásokat vagy remake alkotásokat nézzük. Ugyanis se a Péntek 13 (bár ez még elfogadhatóra sikeredett), se a Rémálom az Elm utcában remake nem sikerült és finoman fogalmaztam. A részek karaktereit és maszkírozást tekintve a legfélelmetesebb, le... több»
A sorozat, amely új utat nyitott
Nem is tudom, hol kéne elkezdeni, hiszen éppen csak elkezdődött és robbant be a nagyvilágba, máris vége lett. Sok ember már biztosan várt egy ehhez hasonló sorozatot, amely az 1986. április 26-án, a Csernobil és Pripjaty városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben történteket dolgozza fel, de olyan nézőket is leültetett a fotelba, akiket nem vonzott a több mint 30 évvel ezelőtti katasztrófa, hiszen a rendező, Craig Mazin és a stáb elképesztő minisorozatot tett le az asztalra.
Olyan apró dolgokra is odafigyeltek, hogy minél jobban átadja a nézőnek azt a katasztrófát, ami máig érződik és hatással van ránk; minden elismerést megérdemel. Amilyen munkát belefektettek – a túlélők interj... több»
Megérte-e bosszút állni és ezáltal mindent feladni?!
Egyre jobban kezdem kedvelni a dél-koreai filmeket, legyen szó horrorról vagy éppen egy jó erős pszichológiai thrillerről, mert olyan stílust tudnak belevinni az adott filmbe, ami egészen elképesztő módon mutatja be a nyomasztó alkotásaikat, és ez mindenképp élményszámba megy.
A film rendezője, Ji-woon Kim csinált már ehhez hasonló filmeket, ezekből a Két nővér című misztikus drámához volt szerencsém, ami igen csak jól sikerült. Az Ang-ma-reul bo-at-da vagy I Saw the Devil kinek hogy tetszik, volt részem a napokban megnézni és eszméletlen, milyen mély nyomott hagyott bennem. Olyan légkört teremtett, végig nyomás alá helyezte a nézőt, és ennek köszönhetően tudta átérezni a főszereplő I Bjon... több»
Ízig-vérig angol humorral ellátott remek kis sorozat Nem áll hozzám közel az angol humor, de ez a sorozat még is megfogott és lekötött. Jó pár alkalom telt úgy el, hogy pár jelenet, részlet erejéig ültem és csak bámultam, majd adtam neki egy esélyt és miután megnéztem egy adott részt, már a „rabjává” váltam olyan pozitív benyomást keltett. Leszámítva, hogy nem mai a sorozat és ízig, vérig angol poénokkal bombáznak minket, olyan szintet megszerettem ezt a tévésorozatot, ami minden alkalommal leültet és leköt, ha szerencsém van nézni. Csodálkoztam, hogy egy tipikus angol humorra épített műsorról van szó, és még is milyen gyorsan megtudtam szeretni és azonosulni az egész angol stílussal. Mivel részenként 50 perc és elég rövid… 26 epizódot készíte... több»
Látványban gazdag, kevesebb filozófia, mely egy összecsapott befejezés eredménye... Rengetegszer láttam már, és sok időbe telt, mire tényleg sikerült az érdemi részét megértenem és válaszokat kapnom. Számomra a Mátrix trilógia mindig is egyfajta csoda lesz, hiszen rengeteg mindent tanulhattunk belőle. Életünk miértjével foglalatoskodtak, valamint akciófilmnek – amibe elhintettek jó pár apróságot – sem volt utolsó. Mégsem írhatom le, hogy tökéletes lett volna, hiszen az első rész után, ami igencsak magasra tette a lécet, a második még egészen ütőképes kis akció sci-fi lett, de ez már nem mondható el a befejezésről.
Az tény, hogy egy óriási csatának lehettünk a szemtanúi, ami egészen elképesztő, látványban gazdag kimenetelű volt, ötletekkel teli, illetve egy káprázatos szférá... több»
A pokol bugyraiban... Első helyről, mintha benne lennél!!! Nehéz szavakat találni és összegezni a látottakat, mert rengeteg háborús filmhez volt szerencsém, és ez a minisorozat egytől egyig bemutatja a háború sötét poklát. Ilyen hatást még nem váltott ki belőlem film vagy sorozat, mert valami hihetetlen, milyen erővel jött át, amit láttam. Maga a rendezés valami eszméletlen jól tükrözte a 2. világháború lényegét, ahogyan a katonák, a civil emberek mindennapjait bemutatták, és próbálták a hangsúlyt a túlélésre fektetni; a mindennapos próbák elé, amit a katonáknak kellett átvészelniük, és a bajtársiasságot, amilyen kötelékek alakultak ki az adott időn belül. Mindig lehetett érezni a levegőben azt a fajta nyugtalanságot, mikor tudod, hogy bármikor bárm... több»
Jól bevált recepten ne változtass! Jó párszor volt lehetőségem megnézni ezt a Slasher horrort és vele együtt az összes részét (szám szerint 6 részes), de ahogy az lenni szokott, a folytatások elég gyengére sikeredtek, még a második része az, ami elérte az elvárt szintet. Ugyanis a többi már egy gyorsan összedobott, erőltetett folytatás, és csak próbáltak valamit kipréselni a történetből. Sajnálatos, hogy nagymértékben romlott a további részek színvonala, mert remek elképzelés volt ebben az egészben. Mellesleg maga a sztori és az elképzelés, amit az első részben láthattunk, egészen ötletes, és még hozzátenném, hogy rendkívül jó kis cselekményt és háttér történetet kaptunk az elhagyatott turista erdőben élő kannibál „mutánsok” ... több»
Az első rész lényege: MI IS AZ A MÁTRIX?! Második rész kérdése: MIÉRT?! - a kérdésekre választ kapni és megérteni a döntéseinket... Mit is lehetne mondani az első rész után, ami olyan magasra tette a lécet 1999-ben? Mindazzal a technikával, amivel megalkották és azokkal a bölcs gondolatokkal, melyeknek szinte minden mondata arany volt. A válasz könnyű: nem sikerült, mert ugyan nem mondom, hogy nem sikerült jól, főleg a több hétig forgatott autópályás jelenet után, de ez, és még Monica Bellucci leszerződtetése sem tudta felülkerekíteni a 2. részét. Bár ebben is nagy sok kérdésről filozofálnak az életről, az emberi személyiségekről, a szabad akaratról, mégis inkább a dús akciókra vetíti ki a rendező páros a folytatást, és a látványosabbnál látványosabb harcművészetre, amellyel megint csak nincs baj, csak a néző az első rés... több»
30 Péntek 13 (1980)
A Psycho, Halloween és a Texasi Láncfűrészes megnyitotta a kaput egy újfajta horrorfilm előtt, de a slasher film igazából akkor született, amikor elindult minden idők legsikeresebb horror franchise sorozata, a Péntek 13, amiről rögtön halott tinédzserek jutnak eszünkbe. Jason neve összeforrt a filmmel, pedig az eredetiben (első részben) alig látjuk. A recept többi része pontosan a helyén volt. Persze voltak gyengébb és erősebb részek, kinek mi volt a zsánere. A karakter neve: Jason Voorhees, egy igazán karakán név, amiből süt a gonoszság. Szép lassan indult be, melyről senki nem tudta előre, hogy sorozat lesz, és ez adta meg mindazt, amit mára már jól ismerhetünk. Folytatások után állt ös... több»