Sztárparádé Normandiában A normandiai partraszállás eseményei a Ryan közlegénynek hála igencsak felkeltették az érdeklődésem, így ez után olvasgatva bukkantam rá eme klasszikusra, mely korának egyik szuperprodukciója, grandiózusságából pedig mit sem veszített. Mi több, az évek múlásával, akár a jó bor, tovább nemesedett. A leghosszabb nap Cornelius Ryan azonos című dokumentumregényét veszi alapul, melyben a szerző végigjárja a D-nap előzményeit, valamint több résztvevő személyes történetét is bemutatja, így átfogó képet nyújt a második világégés egyik leghíresebb offenzívájáról. Jól emlékszem, mikor először láttam a filmet, áthatott egy kellemes izgalom érzete. Azt éreztem, amit A Halál 50 órájánál is: egy olyan há... több»
Egy igazi klasszikus Gyerekkorom egyik meghatározó filmélménye. VHS-en számtalanszor megnéztem, aztán kapott egy remek DVD kiadást is, így az is bekerült néhányszor a lejátszóba. Igazi nagybetűs háborús eposz, melynek előszeretettel róják fel hibaként, hogy túlzottan elrugaszkodik a valóságtól, valamint haditechnikai szempontból sincs a topon. Azonban ezt a filmet nem úgy kell kezelni, mint A leghosszabb napot vagy A híd túl messze vant. Míg azok dokumentarista jelleggel mutatják be a háború két jelentős offenzíváját, addig Ken Annakin mozija sokkal inkább az emberi sorsokra, a harcoló felekre koncentrál, és természetesen közben nem mellőzi a látványos ütközeteket sem. A film végi tankcsatát kismilliószor megné... több»
Mindenki egyért Spielberghez általában a kalandos, kissé szentimentális és szerethető filmeket lehet kapcsolni. Olykor-olykor azonban előáll egy húsbavágó darabbal, mint amilyen a Ryan közlegény megmentése is, melyet azóta is az egyik legjobbként tartanak számon a műfajon belül. Erényei természetesen elvitathatatlanok, azonban a nyolc férfi mentőakciója talán mégsem annyira zseniális, mint ahogyan emlegetni szokás.
A történetet valós események ihlették. Az elit alakulat című könyvben is említenek egy esetet, amikor az egyik katonát kivonják a frontról, mivel fivérei elestek a harcokban. Spielberg természetesen kiszínezte kicsit ezt az érdekes helyzetet, és persze nyakon öntötte jó adag drámával, illetve ném... több»
Apró mesék, annál nagyobb élmény Ritka az, amikor az ember úgy áll fel a moziszékből, hogy szinte le van döbbenve. Ledöbben, hogy miként lehet ennyire fantasztikus filmet készíteni, ami minden pillanatában tükrözi a belefektetett munkát és persze az alkotói szándékot, hogy valami maradandót szeretne nyújtani. Az Apró mesék egy ilyen film.
Szász Attila mozija egyszerűen minden szempontból tökéletes volt számomra. A történet egyrészt gyönyörű főhajtás a '40-es '50-es évek noirjai és bűnügyi filmjei előtt, na meg persze a jó öreg Hitchcock sem maradhat ki. Másrészt nem egyszer éreztem azt, hogy Móricz Zsigmond előtt is tisztelegnek az alkotók. Főként Bérces megjelenésekor; ekkor a történet annyira nyerssé és brutálissá vált, h... több»
Fájdalmas a búcsú, de sosem végleges Hablaty és Fogatlan utolsó kalandját több millió ember várta. Nem ok nélkül, hisz a fiú és a sárkány barátsága pillanatok alatt belopja a néző szívébe magát. A harmadik rész pedig nem okoz különösebb csalódást, mi több, méltó lezárása ennek a nagyívű történetnek, mely a rajzfilmvilág Star Wars vagy A Gyűrűk ura trilógiájának is tekinthető. A lezárás ügyesen fonja össze a történetet az előző résszel, hiszen az ottani események érezhetőn kihatottak Hibbant szigetre és a rá váró veszélyekre. Az Így neveld a sárkányodat három felteszi a koronát Hablaty felnövés történetére. Hősünk megtanulja, hogy nem egy senki. Hatással volt másokra, és mások is hatással voltak rá, így vált a hosszú út végére e... több»
A kaland folytatódik Hablaty és Fogatlan barátsága kicsik és nagyok szívébe egyaránt belopta magát, így nem csoda, hogy 2014-ben újra szárnyaltak. A fiú és a sárkány újabb kalandja ezúttal jóval sötétebb és nagy hozadékokkal jár jövőjükre nézve.
Az Így neveld a sárkányodat 2. az előző rész hagyományait követi, hiszen egy roppant szórakoztató történetet mesél el, mely nem fél fontos témákat érinteni, melyekről a fiatalokkal érdemes beszélgetni a filmet követően. Hablaty még mindig keresi, ki is ő valójában. Felnövéstörténete tovább folytatódik, mely során rá kell jönnie, hogy bármennyire is bizonytalanok vagyunk bizonyos dolgokban, ha mellettünk állnak szeretteink, akkor nem szabad félnünk.
A film nagyon érdekes... több»
Barátság határok nélkül A mesék évezredek óta fontos szereppel bírnak. Nem csak szórakoztatnak, és csodás helyekre visznek el minket, hanem egyúttal fontos társadalmi, erkölcsi tanításokat közvetítenek, nagy életbölcsességeket mondanak. Az Így neveld a sárkányodat című DreamWorks animációra ez hatványozottan igaz, mely egy csupa szív történet, és az utóbbi évek egyik legtökéletesebb animációs filmje.
Sanders és DeBlois olyan fontos témákat érintenek, mint a csoportba illeszkedés kérdése, az én elfogadás és természetesen a barátság, annak mindent legyűrő ereje. Hablaty helyzete legyen bármennyire is vicces - esetlen viking, meg kell hagyni -, azonban szegény fiú igyekszik és szeretne a közösség teljes jogú tagja len... több»
Szerelemben, háborúban Nincs is szebb dolog, amikor egymásra talál két ember, akiket az ég is egymásnak teremtett. De mi van akkor, ha közbe szól az élet, a történelem? És mi van, ha közbe szól az emberi természet, a jellem? Pawel Pawlikowski 88 percben mesél nekünk gyönyörűen arról, milyen könnyű belehabarodni valakibe, de milyen nehéz is lehet egy ilyen gyönyörűnek ígérkező kapcsolat.
A cím nagyon beszédes. Egyrészt utal a korszakra, mely alatt a történet játszódik, melyet Pawlikowski fenomenálisan idéz meg. A legkézenfekvőbb dolog a külsőségek alkalmazása - díszletek, ruhák, járművek -, a rendező és csapata azonban tovább megy. Céltudatosan fekete-fehérben láttatja nekünk ezt az egyébként rendkívül színes tört... több»
Üdítő kis limonádé a '90-es évek végéről. A buddy moviek bevett hagyományát követi, így aki már legalább 3-4 ilyen filmet látott, tudja mire számíthat. A sztori rendben van, akárcsak a karakterek. Sheen és Tucker jó páros, előbbi jól hozza a kinyalt ficsúrt, utóbbi pedig a lökött, nagy dumás bűnözőt. Műfaji besorolásának tökéletesen eleget tesz, hisz akad egy-két látványosabb akció - az autós üldözés nagyon jó lett -, a humor pedig tényleg működik, nem pedig erőlködés. Rövid, pörgős, emiatt érdemes megnézni, ha ilyen jellegű mozihoz szottyan az embernek kedve.
Jól fűszerezett film Peter Farelly nem csinált egyebet, mint levette a polcról a nagyi receptgyűjteményét és kiválasztott belőle egy olyan fogást, mely után a család minden tagja megnyalja mind a tíz úját. Patikamérlegen mérte ki a hozzávalókat, és talán a szirupnál kicsit megbillent a keze, de a többi összetevő tökéletes egyensúlyban van.
A Zöld könyv egy olyan témával foglalkozik, melyet már rengetegen érintettek. Farelly azonban nem egy könnyfakasztó drámaként adja elő a történéseket, hanem egy emberközeli vígjátékba burkolva tanítja a nézőket. A bő két órás játékidő semmiféle meglepetést nem tartogat, - a néző nagyjából a film első harmadában megmondja hová fog kifutni az egész - azonban a forgatókönyv ügyes... több»
Pénz beszél Ripley története a harmadik résszel véget ért volna. A gondolat viszont, hogy az idegeneket újra elővegyék természetes, hogy ott járt a producerek fejében, hiszen az univerzum hatalmas, bárki szembetalálkozhat velük. Szóval egy újabb Alien mozi ötletével még meg is barátkozna a néző, azonban az alkotók sorra követték el a baklövéseket, melyek végül ehhez a furcsa jelenséghez vezettek, mely az Alien - Resurrection nevet viseli.
Az eredeti terv az volt, hogy Newt karakterét hozzák vissza, aki kénytelen szembeszállni a xenomorphokkal. A forgatókönyv már el is készült, amikor a producerek megtették az első ballépést: átíratták a sztorit és berendelték, hogy az egészet Ripley köré húzzák fel, his... több»
Egy megvetett gyöngyszem Az Alien 3 a széria igencsak megvetett darabja, melyet sokan a negyedik résznél is jobban gyűlölnek. Pedig a harmadik felvonás egy igen egyedi alkotás, melyen hiába érződik, hogy a producerek még némi bevételre akartak szert tenni, ez pedig valamelyest rányomta a bélyegét a végeredményre is, azonban így is van annyira egyedi és stílusos, hogy nyugodtan az első két rész mellé tegyük.
A forgatókönyv összehozása nagy fejtörést okozott az előkészületeknél. Hosszú út vezetett a végleges változatig. A kezdeti tervekben az Aliens minden túlélője megjelent volna újra, hogy aztán eljussunk odáig: Ripley újfent magára marad. Az egyik legérdekesebb koncepció az a dupla epizód volt, melynek első része H... több»
Mélyen az ismeretlen fészkében Ridley Scott Alienje mai napig a horrorok egyik etalonja. Anno viszont elég sokat, mintegy hét évet kellett a nézőknek várni, hogy újra mozivásznon láthassák a tökéletes organizmust, és Ripleyt. A Bolygó neve: Halál pedig jött, látott és győzött. Mai napig az egyik legjobb folytatásként tartják számon. Nem hiába.
A rendezői székbe a Terminátorral nagy sikereket elérő James Cameron ült, aki nem sokat teketóriázott. Adva lett volna a lehetőség, hogy az első részt újrázza és így biztonsági játékot játsszon. Cameron viszont olyan, mint filmjei java: tökös. Nem félt tehát kockáztatni, számításai pedig bejöttek. Míg az Alien lassan folydogáló, kimért stílusú horror-sci-fi volt, addig az Aliens eg... több»
Találkozás az ismeretlennel A horrorok bevett szokása, hogy valamilyen szörny, gyilkos vagy földöntúli entitás hozza a nézőkre a frászt. Ezeken kellemesen el-elborzong a néző, de nem feltétlen hagynak mély nyomot. Mi van viszont, ha egy olyan dologgal szembesülünk a film során, melyről semmit nem tudunk, és az azt övező homály a film végére sem oszlik szét túlzottan? Ridley Scott 1979-es Alien című filmje ezzel a titokzatos ismeretlennel szembesítette a nézőket és okozott nekik jó néhány álmatlan éjszakát.
Az Alien alapjában véve egy űrbe helyezett kísértetházas történet, nyakon öntve a klasszikus sci-fi szörnyfilmek elemeivel. Adott egy kellően nyugtalanító hely (űrhajó), egy színes kis csapat és valami szörnyűség, a... több»
88 A leghosszabb nap (1962)
A normandiai partraszállás eseményei a Ryan közlegénynek hála igencsak felkeltették az érdeklődésem, így ez után olvasgatva bukkantam rá eme klasszikusra, mely korának egyik szuperprodukciója, grandiózusságából pedig mit sem veszített. Mi több, az évek múlásával, akár a jó bor, tovább nemesedett. A leghosszabb nap Cornelius Ryan azonos című dokumentumregényét veszi alapul, melyben a szerző végigjárja a D-nap előzményeit, valamint több résztvevő személyes történetét is bemutatja, így átfogó képet nyújt a második világégés egyik leghíresebb offenzívájáról. Jól emlékszem, mikor először láttam a filmet, áthatott egy kellemes izgalom érzete. Azt éreztem, amit A Halál 50 órájánál is: egy olyan há... több»