Kóborló

Kis híján még meg is lepett
Ismét sikerült kifognom egy számomra teljesen ismeretlen filmet itt a mafab oldalán, és az előzetese megtekintése után gondoltam, adok is neki egy esélyt, és, hogy ezt mennyire nem bántam meg, hisz egy egész jó horrorfilmhez volt szerencsém. Alapjáraton nagyon kedvelem a horror zsánert, és kimondottan nagy örömömre szolgál, amikor több horror rétegműfajt gyúrnak össze egy filmben. A 2018-as He's Out There avagy az Odakint vár című film két igencsak nagyobbacska horrorréteget volt képes egy egészen jól működő eleggyé formálni. Ez a két réteg a slasher és a home invasion volt. Viszont alapjaiban véve nem amiatt dicsérném meg jelen alkotásunkat, hogy sikerült jól működtetnie e két réteget, sokk... több»

Színre lép Dr. Hannibal Lecktor??
Úgy gondolom, nagyon kevés olyan filmszerető ember van, aki nem ismerné Dr. Hannibal Lecter nevét, akit Anthony Hopkins keltett életre először az 1991-es A bárányok hallgatnak című filmben, majd később még egy folytatásban, a 2001-es Hannibalban, illetve a 2002-es A vörös sárkány című előzményfilmben is megformálta ezt a karaktert. A Thomas Harris által írt könyvtrilógia elképesztő sikeres volt, ezért az író 2006-ban még egyszer visszanyúlt legismertebb karakteréhez, és megírta a Hannibal ébredése című regényét, amiben a fiatal Hannibal Lectert ismerhetjük meg. Ez is elkészült filmes formában még 2007-ben (amiben persze nem Anthony Hopkins alakította a félelmetesen intelligens kannibál hajla... több»

A hokimaszkot öltő Jason
Kevés olyan horrorszériát ismerek, ami ennyire szépen építi fel epizódról epizódra a központi negatív karakterét, mint a Péntek 13. széria. Hisz az első, 1980-ban készült Péntek 13. tulajdonképpen velünk, horrorrajongókkal "csak" a helyszínt (Kristály-tavi kemping) és Jason őrült anyját ismerteti meg, az egy évre rá érkező második felvonásban már színre lép Jason, a horrorikon, persze egyáltalán nem abban a formában még, ahogy mindenki emlékében él. A harmadik Péntek 13-as részben Jason karaktere megkapja az egyik legemlékezetesebb kiegészítőjét, a méltán ismert és rettegett hokimaszkját, de a további részekben is tovább fogják még fejleszteni a karakterét. Hisz itt még nincsenek természetfe... több»

Egyszerűen csak egy rossz film
Sok ember sokféleképpen keresgél magának filmeket, vannak, akik az aktuális megjelenések alapján, vannak, akik az online felületeket böngészik, és vannak olyanok (remélem, hogy azért elég sokan), akik itt, a mafab oldalán kutatnak fel filmeket, hisz a rengetegnél is több filmelemzés és véleményezés van itt fenn (ezért jómagam mindig is szeretni fogom ezt az oldalt)! Szeretek olyan filmeket választani, amiről vagy nincs tartalom, vagy alig van hozzászólás, hogy talán a csekélyke véleményemmel hátha tudok segíteni azoknak, akik szintén szeretnek halászni az ismeretlenben. Ezzel persze egyáltalán nem azt szeretném érzékeltetni bárkivel is, hogy efféle filmekről a véleményem biztos, hogy mindenk... több»

Egy erős zombifilm Olaszországból Fulci-módra
Ha horror kedvelők beszélgetése során szóba kerül a zombis téma, szinte mindenkinek elsőként Romero zombijai ugranak be, ami persze egyáltalán nem meglepő, hisz George A. Romero volt az, aki az 1968-as Az élőhalottak éjszakája című filmjével elindította a holtak seregét a filmvásznon. Idővel a zombis tematikájú filmek kinőtték magukat, és meg is kapták a maguk kis zsánerét a horror műfaján belül. Romero nevét tehát maximális tiszteletben kell emiatt tartani, de volt még egy úriember, akinek, ha meghallom a nevét, legalább annyira tudom kapcsolni a zombis filmekhez, mint Romeroét, ez pedig nem más, mint az olasz származású Lucio Fulci. Persze mindkét rendező kissé máshogy közelítette meg a zo... több»

Egy vámpír a szomszédom
A Frászkarika, vagy, ahogy én emlékeztem rá, Veszélyes éj című, 1985-ben készült, Tom Holland által rendezett film is az egyik nagy kedvencem volt gyerekkoromban, ezért gondoltam, kicsit felelevenítem az emlékeimet vele kapcsolatban. Kicsit belegondoltam abba, hogy a horror műfaj iránti szenvedélyem immáron több mint 25 éve töretlen és, hogy milyen jó volt anno fiatalon a videotékák horror kazettái közt keresgélni az esti borzongásra valót. Eme filmmel is így találkoztam, és már akkor is meglepett, hogy még a videokazetta tartalmán is szerepelt a horror-vígjáték mint műfaji besorolás, de, hogy ennek nem sok köze van a vígjátékokhoz, abban akkor is biztos voltam és most is. Persze vannak benn... több»

Bekötött szemmel hozta a film a jó minősítést
Egyfajta reneszánszukat élik az apokaliptikus filmek, és végre nem azzal merül ki ez a fajta filmes zsáner, hogy "jönnek a zombik és jól romba döntik a társadalmat", hanem Hollywood is érezte, hogy kicsivel többet kéne beletenniük e műfajba, hisz bőven van még benne potenciál. Persze a zombis apokaliptikus filmek sorába is nagy ritkán "becsúszott" Spielbergtől a Világok harca (2005), vagy Shyamalantól Az esemény (2008), illetve voltak még próbálkozások 2011-ben A legsötétebb óra címen is, de egyértelműen a 2018-as Hang nélkül című film sikere hozta meg e filmek egyfajta sorozatgyártását (amit én személy szerint egyáltalán nem bánok). Az egyik dolog, ami nekem kimondottan tetszik ezen új meg... több»

Járj egy lépéssel előtte!
Renny Harlin finn filmrendező 2004-ben készített, csavarokkal átitatott filmje egy kimondottan igényes és szórakoztató színfoltja volt az adott év thriller felhozatalának. Jómagam nagyon kedvelem az efféle thrillereket, ahol sikerül elérniük a készítőknek azt a hatást, hogy szinte együtt tudjak lélegezni a karakterekkel, és, hogy én is csak úgy zárhassam ki a lehetséges gyilkos kilétét, hogy figyelem az elhalálozó karaktereket, és így csökken a lehetséges gyilkosok személyének száma. Mikor első alkalommal találkoztam e filmmel, az első dolog, ami szinte azonnal meglepett, hogy az igen alacsony költségvetése ellenére (ami közel 27 millió dollár volt) egész sok ismerős színészt tudtak leszerző... több»

Színre lép Jason
Az 1980-as Péntek 13. óriási siker lett mind anyagilag, mind kritikailag, ezáltal a gyártó stúdió szinte azonnal berendelte a folytatását, pedig eredetileg nem egy horror széria születése volt a célja a Paramount stúdiónak, ők kezdetben csak egy részben gondolkodtak, de mivel a történetben volt még elegendő potencia egy folytatásra, ezért hát 1981-ben már mozikba is küldték a második Péntek 13-at. Rengeteg helyen olvastam (többek közt itt is), hogy a legtöbb horrorkedvelő számára ezzel a résszel kezdődik el a Péntek 13 széria, hiszen itt már tényleg színre lép a sokak által közkedvelt Jason karaktere. Ez teljes mértékben igaz, hisz az első részt én is "csak" valahogy úgy jellemezném, hogy me... több»

Mintha a Slender Man című film lett volna hatással a készítőkre
Kimondottan egy gyenge filmhez volt szerencsém a Mercy Black személyében. Pedig jómagam kedvelem azon alkotásokat, amelyek azokra a pillérekre építkeznek, mint jelen filmünk. Hisz adva van egy múltbéli szörnyű esemény; ahogy halad a film története, úgy ismerhetjük meg egyre több puzzle darabkáját, illetve, hogy mi késztette főhősnőnket e tettére. Tehát a film számtalan alkalommal építkezik a múltra amolyan misztikus hangvételben, a gond ezzel csupán az, hogy nem túl hatásosan. Sajnos a jelen szál és azon eseményei is rövid időn belül erejüket vesztik, és nem feltétlenül azért, mert már számtalan esetben láthattuk ezeket filmekben. Sokkal inkább mondanám, hogy a kimondottan lassú történetveze... több»

Túlértékelve? Avagy egy igazi Fulci film
Szeretem a 80-as években készült olasz horrorfilmeket, hisz szerves részét alkotják a horror történelmének. Olyan nagyra értékelt filmek születtek ez időtájt, mint a Lamberto Bava Démonok 1-2, Dario Argento Tenebre, Jelenség vagy az Opera, illetve az adott rendezőtől, Lucio Fulcitól a Zombi, A pokol hét kapuja (szándékosan nem írom ide jelen filmünket) és még bőven sorolhatnám azon filmeket, amiket nyugodt szívvel odatennék az olasz horror hatalmasai közé. Ezen filmeknek számomra valami elképesztő hangulatuk volt, ezért is veszem elő újra és újra őket idővel, de nemcsak a hangulatuk az, ami el tud időről-időre varázsolni, hanem a technikai kivitelezésük. Brutálisak és véresek, ami kimondot... több»

A mutálódó borzalom
Az 1989-ben bemutatott The Terror Within (Rejtőzködő borzalom) nagyon alacsony költségvetése miatt (kb. 1. millió dollár volt), és mert egy ismertebb Alien klónnak készült a film, aránylag elég ismert lett, főleg a B-filmes körökön belül, ezért akkora nagy meglepetés nem érhette a nézőjét, hogy 1991-ben már be is mutatták a folytatását, ami fele akkora költségvetésből készülhetett el, mint "nemes" elődje. Illetve az első rész befejezése is biztosíthatott egyfajta alapot annak, hogy a történetnek még csak az első felvonását láthattuk az első részben. Jómagam elvoltam az első Rejtőzködő borzalommal, egyáltalán nem fogok valaha is úgy gondolni rá, mint egy jó filmre (mert hát attól azért elég ... több»

Bátortalanul
A 2018-as, két hasonló koncepciójú film is napvilágot látott, az egyik a mozipénztáraknál is igencsak szépen teljesítő Hang nélkül, ami azóta megkapta a zöld utat a folytatásához, a másik filmet pedig a Netflix streaming szolgáltató biztosította, Bird Box (Madarak a dobozban) címen. Mindkét produkciónál azonos volt az alapfelállás, miszerint a Föld lakósságát olyan lények támadják meg, melyek ellen csak úgy lehet esélye az emberiségnek, ha valamelyik érzékszervük használatát teljesen a háttérbe szorítják. Persze ez a fajta átállás az embereknél igencsak nyögvenyelősen sikerül, tehát az emberiség vesztésre áll ebben a harcban a lényekkel szemben, ezáltal egyfajta apokaliptikus eseménysorozato... több»

Egy meghatározó thriller, a sorozatgyilkosokról
Sok helyen olvastam már, hogy minden idők egyik legjobb olyan filmje volt a Tökéletes másolat, ami a sorozatgyilkosokról szól. Jómagam ettől a kijelentéstől azért elhatárolódnék, mert elismerem az érdemeit, de, hogy a legjobbak közé emeljem eme filmet, azt azért nem tenném. Nem szívesen szeretek egy adott filmet összehasonlítani másokkal (kivéve persze csak akkor, ha mondjuk egy feldolgozásról lenne szó, de mivel ez itt nem áll fen), ezért inkább maradnék annál a ténynél, hogy mit nyújtott számomra a film akár első alkalommal, amikor megtekintettem, és mit nyújtott sok évvel az első megtekintése után. Ezt azért tartom fontos dolognak, mert, ha egy filmről az első és a sokadik megtekintése ut... több»

Piros betűs nap a horror kedvelőinek
Péntek 13, a dátum, amit nemcsak a horrorfilmeket szeretők ismernek, hanem szinte mindenki, és erről a napról ezzel a dátummal szinte mindenkinek egy adott személy jut az eszébe, az pedig Jason Voorhees, a hokimaszkos erdei mészáros. Pedig az első Péntek 13, amit még 1980-ban készítettek, nem is Jasonról szólt, persze a gyilkosságok katalizátora ő volt, de mint gyilkos, ő itt még nem kezdi el véres és kegyetlen hadjáratát a Kristály-tó kemping fiataljai ellen, mégis annyira egybenőtt ez a több mint 10 részre duzzadt horrorsorozat az ő nevével, hogy már más filmeknél is halhattuk mint beugratós kérdésként azt hogy: "ki a gyilkos a Péntek 13-ban" (1996 Sikoly). Pedig, ha jobban belegondolok a... több»

Mint derült égből a villámcsapás
Rengeteg olyan film van, ami nagymértékben kerüli el kis hazánkat; és itt nem elsősorban a mozis bemutatókra, vagy a dvd-s megjelenésekre gondolok, sokkal inkább arra a tényre, hogy szinte sehol nem lehetett olvasni róluk semmit. (Ezúttal is csak dicsérni tudom a mafab oldalát, mert amióta rátaláltam e remek kis oldalra, kisebb válogatást tudtam már összeválogatni ezen filmek közül. És hát jelen filmünk is ebbe a válogatásba tartozott.) Az így kiválasztott filmekről a megtekintésük előtt nekem bőven elég a film tartalma, és semmi esetre nem tekintenék meg előtte egy előzetest, vagy akár, hogy angol oldalakon utána keresnék, hogy meg fogja-e érni a ráfordított időt. Nos, a 2017-ben készült Ho... több»

Erős kezdés után, átlagos folytatás
A 80-as évek olasz filmgyártása mindig is meghatározó szerepet fog a szívemben betölteni, hisz számtalan narrátoros videokazettát láthattam gyerekkoromban, és ezen filmek többsége onnan származott. Persze nagy százalékukat finoman szólva sem mondanám korszakalkotó darabnak, viszont az biztos, hogy hangulatos kis filmek voltak ezek. Legtöbbjük az akció és a horror műfajából származott, és az első találkozásom a Ghosthouse avagy a La casa 3 című filmmel is pont ez időre datálható. A 80-as évek vége felé elég sok olasz film próbálkozott azzal az apró trükkel, hogy a készítők amerikai álneveket használtak a stáblistában, méghozzá azért, hogy az amerikai moziközönség könnyebben azonosulni tudjon ... több»

A borzalom, ami a film címével ellentétben nem nagyon akar rejtőzködni
Nagyon régen láttam első alkalommal ezt a filmet, még valamikor a videokazettás tékákból való kölcsönzések idején, és azokban az időkben szerintem még a teljesen vállalható poszt-apokaliptikus sci-fi horrorok közé lehetett sorolni. Persze, ha mai szemmel nézzük (és persze, ha nem lenne meg nálam is a nosztalgiafaktora a 80-as évek efféle filmgyártásához, akkor talán én is egy elég gyenge próbálkozásnak érezném), hajlamosak lehetnénk szinte azonnal besorolni a trash műfajba, de mivel anno rengeteg efféle minőségű alkotás láthatott napvilágot, én kimondottan jól szórakoztam rajta. A film producere az a bizonyos Roger Corman volt, aki számtalan ehhez hasonló filmet készített, tehát, amikor megh... több»