Lagymatag és álmosító! Matt Ruskin kissé elszunyókált, vagy csak egyszerűen egy középszerű rendező, netalán egy kontár.
Passz.
A film nem talált be nálam.
Emancipáció, ami itt csak egy nagy adag bohóckodás.
Előzmények?
1962 júniusa és 1964 januárja között tizenhárom egyedülálló nőt gyilkoltak meg a 19-85 éves korosztályból Bostonban és környékén.
Így hatalmas volt a szórás.
A gyilkosságokat az kötötte össze, hogy az áldozatokat jellemzően saját lakásukban, saját harisnyájukkal vagy más ruhadarabjukkal fojtották meg, többségüket szexuálisan is zaklatták, megerőszakolták, majd brutálisan groteszk pózokban hagyták holtukban.
A rendőrség eleinte vonakodott összekapcsolni a gyilkossági ügyeket, majd több gyilko... több»
Hiába csattognak azok a bizonyos fogak Drakula visszatért, és hülyébb, mint valaha.
Sok rossz koncepció, remake és reboot után jött szerencsére egy még ezeknél is rosszabb.
Kapóra jött a neves képregényíró, Robert Kirkman (The Walking Dead) sztorija, ami alapból nem a Sötétség Hercegét teszi meg főszereplőjének, hanem elnyomott szolgáját, Renfieldet. Ehhez jön adalékként a Nicolas Cage által alakított Drakula, a kissé túlmodernizált sztori, a hihetetlenül véres akciók és az abba tunkolt poénok, hogy mindez egy igazán szórakoztató műfajturmix ígéretét hordozza magában.
De mire mentek ezekkel?
Lássuk!
Robert Montague Renfield (Nicholas Hoult) közel egy évszázada szolgálja hűségesen Drakulát (Nicolas Cage) némi szupererőért cser... több»
Mert ez is Japán! Kan Eguchi elhatározta, hogy bemutatja a szumó világát, de úgy, ahogy még nem láttuk.
Japán a fura, de izgalmas gasztronómia, a képzőművészetek, az irodalom és a vallás mellett a harcművészetek területén is képes volt saját útját járni többévezredes történelme során. A szamurájok kora már réges-rég bevette a mozikat, de a szumó birkózók kifejezetten brutális világa sokkal kevesebb nézőhöz jutott el, talán csak eddig.
Holott évszázadok óta lényegében szinte változatlan szabályokkal és ugyanolyan komoly hagyománytisztelettel vívják ezt a sportot.
Mi több, egyes legendák szerint évezredekkel ezelőtt maga a szumó döntötte el a japán szigetek sorsát, így talán nem csoda, hogy az itt élő embere... több»
Ez sem lett olyan, amit vártam! A Hulura tervezett film King mester miatt lett mozifilm, és az öreg már megint tévedett (szerintem).
A mumus az egyik legkorábbi King-mű, az azonos című 1973-as novella újragondolt filmvariációja.
Semmiképp sem szabályos adaptációra, hanem egy nem túl kreatív továbbgondolásra kell számítani, ugyanis a film ügyesen kapcsolódik az eredeti műhöz.
A nem túl hosszú, nagyjából tíz oldalas történetben egy zavarodott családapa, Lester Billings keresi fel a pszichiátert, Dr. Harpert, akinek elmeséli a félelmetes sztorit, ahogyan sorra elveszítette kisgyermekeit, közben pedig fel-felsejlenek a házassága problémái és Billings nem éppen kifejezett gyerekbarát személyisége. A hátborzongató csattanóval... több»
Ez meg mi a rézfánfütyülős betyárbarack??? Teljesen megdöbbentőnek tartom a tényt, hogy a 203-as szoba című filmre egy 2022 legjobb horrorfilmjeit ajánló listán találtam rá.
Bár igaz, hogy a lista első helyein valóban jó filmek szerepeltek, mint például a Hellbender vagy az X , önmagában az a tény, hogy a 203-as szoba bejutott az első ötvenbe, számomra nagyon elkeserítő. A 203-as szobánál rosszabb filmet nem láttam már jó régen.
A 203-as szoba cselekménye két fura barátnőt követ, akik együtt költöznek be a nevezett lakásba (mert egyébként ez egy lakás, nem pedig egy szoba). Hamarosan felfedeznek több félelmetes furcsaságot is az ingatlannal kapcsolatban, ami arra buzdítja őket, hogy elmélyedjenek az épület és korábbi lakóinak törté... több»
Az erdő túl sötét Minden egyes adandó alkalommal, mikor éppen lehetőségem van rá, elmondom, hogy az ír filmeknek egy külön kis sarkot tartok fenn a szívemben.
Nem tudom megmagyarázni, hogy igazán miért, hiszen a legtöbb ír film, amit valaha láttam, szinte a legjobb esetben is középszerű volt – mégis, valamiért megmagyarázhatatlan vonzalom húz feléjük.
A 2022-es évem szerencsésnek mondható, hiszen két új ír horrorról is írhatok: bár a The Cellart az alapötleten túl nem túlságosan szerettem, azért bizakodva fordultam a jóval kisebb (mindösszesen 30 000 euróra becsült) költségvetésből készült, valódi, hamisítatlan indie darab, a Hillwalkers felé, ami nem mellesleg mindez idáig már kilenc díjat nyert el, köztük... több»
Semmi, ami érdekes lenne egy pillanatra is! Jennifer Lopez egy teljesen átlagos nő, és egyben színésznő is....
Állítólag hisztis, és kissé paranoid skizofréniás, most éppen Affleck barátunkat nyüstöli....
Énekesként sem extra, és valahogy mégis trutyivúd a keblén cicilteti már elég régóta!
Anya!
Mi a fene ez?
Az Anya története mocskosul egyszerű, ebből pedig nem is nagyon akar titkot csinálni....
Van egy nő, akinek nevét nem tudjuk meg( minek is? ) (Jennifer Lopez), akire két gazfickó is feni a fogát, ő viszont az FBI nevű szervezetnél próbál védelmet találni.
Az első jelenetben egy meghallgatás kellős közepébe csöppenünk, amiből viszont leginkább az derül ki, hogy ennek a nőnek semmilyen külső védelemre nincsen szüksége, ugyanis pár... több»
David Cronenberg öröksége! Brandon Cronenberg már-már túlszárnyalja az édesapját.
Pedig David Cronenbergnek nehéz az öröksége.
Egy ennyire kultikus rendező sarjának lenni egyszerre lehet hatalmas kiváltság és mélysötét átok.
Ekkora „véres” hátszéllel talán könnyebben jut lehetőségekhez, ugyanakkor nehezen kerülhető el az összehasonlítás, pláne, ha azt nézzük, hogy Brandon stílusa számos helyen megidézi a fura apuka rémisztő vízióit.
Ennek ellenére már többször bizonyította, hogy képes a saját lábán megállni, a Gyilkos tudat például egy érdekes, és remek darab lett, most pedig az Infinity Poollal folytathatta tovább az önállósodást, és menetelést a Halhatatlan Horror Rendezők Éjsötét Csarnokába.
Lássuk, mi a sztor... több»
A net világa! Nem rossz mozi, hiszen érdemes elmerülni a „bűnös” net világában.
Jó és érdekes helyszínek, kellemes sztori, de nekem mégis egy egyszer nézős mozi lett.
Miért is?
Nézzük!
Apja halála után a makacs tizenéves, June (Storm Reid) kettesben él édesanyjával, aki éjt nappallá téve dolgozik, hogy lányának mindent meg tudjon adni.
Magánéletre és valamiféle pihenésre szinte semmi ideje nem jut, de aztán megismerkedik valakivel, akivel ténylegesen igen hamar komollyá válik a dolog, amit egy önfeledt kolumbiai vakációval szeretnének megkoronázni.
Minden jól alakul, de amikor a lány kimegy értük a vakáció végén a reptérre, hiába vár rájuk, a szállodától pedig azt az információt kapja, hogy anyja és... több»
Tele hibával! Szerintem már többször is leírtam a démonok, és más entitások körüli "homályt" az embereknél...
Lee Cronin.
Na ő sem érti a lényeget!
Megvan a Holtak Könyve?
Oké...
Jönnek a lemezek?
Már bocsánat, de az eredetiben szalagon voltak ezek a szövegek...
Talán meg kellett volna nézni az 1981-es remekművet! Tudjátok a Sam Reimi és a zseniális Bruce Campbell fémjelezte mozit!
Na de vissza jelen filmünkhöz. A CGI nagyon gyenge, és hatástalan lett, plusz engem nem tud meghatni, hogy kiborul 1000 liter ketchup...
A történet semmi újat nem tud hozni a zsánerba, és ráadásul teljesen érthetetlen az egész...
Ellie ( Alyssa Sutherland ) legalább tipikus "horror/arc", aki kimaszkírozva jól mutat...
A béna ki... több»
Egy fura, gusztustalan vicc, ami hatást ér el Beth de Araújo bámulatosan gyomorforgató első filmjét egy fura kép indítja be. Egy röhejesen sokkoló kép, amire nem lehet szerintem felkészülni.
Egy „átlagos” meggyes pite, amelynek tésztájába horogkeresztet véstek.
A vérvörös meggylé a szvasztika alól lassan csordogál kifelé.
A fajgyűlölet pitéjének leleplezése egy jól időzített tökönrúgással ér fel.
Ahogy pedig a legjobb tökönrúgások esetében lenni szokott, egyből szívből jövő hányingerünk támad.
Miközben az abszurditásában és banalitásában bőven gusztustalan látványt emésztve leesik, hogy miről is van szó, a sütit kuncogva csodáló nők „jókedélyű” csacsogásának hangja szúrja át a fájó dobhártyánkat.
Annyira hétköznapi és életszerű az... több»
Egy brutális indonéz mozi! Joko Anwar bizonyította, hogy helye van a filmes palettán.
Az USA és trutyivúd már elfáradt horror vonalon is.
A horror műfaj a 2010-es évek óta úgy éli a sokadik reneszánszát, hogy az utóbbi pár évben már többnyire Amerikán kívül kell keresni az igazán emlékezetes és félelmetes darabokat.
Míg az USA felhozatalának többségére a lusta és unalmas újrázás a jellemző, addig az európai és ázsiai alkotók innovatívan próbálnak mind új történeteket, valamint jól bejáratott és érdekfeszítő tematikát teljesen újszerű köntösben bemutatni.
Természetesen a modernizmusban már elcsépelt az a valamirevaló kritika, miszerint nem tudnak megújulni a filmek, elvégre mostanra már annyi ötlet és koncepció val... több»
Home Invasion body builder módra M. Night Shyamalan nem egy átlagos, mindennapi fickó.
Már, ha csak a filmjeit is nézzük.
Hatodik érzék, Jelek, Sebezhetetlen, A falu, A Föld után, A látogatás, Széttörve, Üveg, Idő, stb, stb.
Ki szereti, ki nem.
Jómagam inkább nem, mert a filmjei vége bizony igen sokszor következetlen, logikátlan, értelmezhetetlen.
Nézzük a Kopogás a kunyhóban című filmjét a híres rendezőnknek!
Steve Desmond és Michael Sherman írták a forgatókönyvet Paul G. Tremblay 2018-as regényéből, ami a The Cabin at the End of the World címet viseli.
Adva van egy meleg pár, akinek van egy örökbe fogadott lányuk, Wen (Kristen Cui), és jelen sztorinkban éppen egy eldugott helyre tartanak egy hatalmas nyaralásra. Er... több»
Horror vagy művészfilm? Nem egy habkönnyű sztori, az már biztos.
Hangulat kell hozzá, és persze érteni kell, sőt ráérezni az „ízére”.
Alex Garland egy olyan alkotó, akinek a munkáira szinte mindig megéri várni. Elsősorban íróként ismert, a 28 nappal később, a Ne engedj el vagy a 2012-es Dredd is az ő munkáját dicséri, ugyanakkor rendezőként is briliáns, két, számomra kifejezetten jó filmmel a háta mögött, úgymint az Ex Machina és az Expedíció.
Az Ők engem már az előzetesével megfogott, az egyik legjobb trailer, amit valaha láttam, így ténylegesen tűkön ülve vártam, hogy mivel rukkolt elő a rendező.
Nézzük a történetet!
Harper (Jessie Buckley) egy vidéki faluba utazik pihenni egy tragikus esemény után. Az idill... több»
Noomi Rapace itt is megnyeri a nézőt Nagyon őszintén?
Ez a film és sikeressége azért nagyban Goran Stolevski rendezésének és zseniális forgatókönyvének is köszönhető.
Lássuk, mit nézhetünk, ha elindítjuk a mozit!
A 19. században járunk egy macedón falucskában, ahol egy anya a közeli barlangba rejti kislányát, amikor a gonosz Farkasevő (Anamaria Marinca) nevű boszorkány el akarja tőle rabolni.
A felcseperedő gyermek azonban nem kerülheti el a sorsát és ő maga is egy boszorkánnyá válik.
Az ingerszegény környezetben nevelkedő fiatal lány most először tapasztalja meg a természetet, az emberi közösséget, és hamarosan eltervezi, hogy beilleszkedik, törekedve a teljesen átlagos és normális életre, ami nem adatott meg neki.
A tör... több»
Nálam ez betonbiztos négy csillag Megöli a lelket!
Megöli a testet!
Ráadásul hatással van ránk, ez már biztos!
Most akkor Lucky McKee horrornak, vagy netán thrillernek készítette? Nem mindegy?
Az Old Man Stephen Lang újabb jutalom játéka.
Nézzük!
Alex Vendler zseniális képsoraival.
A ház az erdő mélyén alapkoncepció sokféle és szerteágazó értelmezésnek ad táptalajt – a horror rajongói valószínűleg rögtön valami brutálisan félelmetes történetre asszociálhatnak, míg a kissé drámaibb vonulatok kedvelői a magány és a bűnhődés allegóriájaként gondolhatnak az adott alaphelyzetre.
Azonban ki mondta, hogy a kettőt ne lehetne ügyesen és érthetően vegyíteni?
Lucky McKee rendező ez utóbbival próbálkozott meg az Old Man című fi... több»
A hozzá nem értők Szinte sejtettem.
A hozzá nem értők és a hölgyek felpontozzák, a többiek, plusz a hozzáértők lehúzzák ezt a gyenge, klisés, unalmas filmet.
De miről is hadoválok itt?
A 17. és a 19. század között Dahomey királysága volt az egyik legnagyobb és legvirágzóbb nyugat-afrikai nagyhatalom, ami elsősorban nőkből álló hadseregéről, a mindössze 3-4000 főt számláló Agojie-ról volt híres, vagy éppen hírhedt.
Európai körökben anno amazonoknak is nevezték őket, ezzel is utalva az ókoriakhoz fogható harcedzettségükre, gyorsaságukra és kíméletlenségükre. Gina Prince-Bythewood (A halhatatlan gárda) új filmje, a The Woman King – A harcos a Dahomey királyságba utaztatja el a nézőt, ahol egy személyes(nek k... több»
Csak halkan mondom el! Pedig, komolyan mondom, teljesen véletlenül ültem le a film elé.
De nézzük, mit is láttam!
Colm Bairéad eddig szinte csak tévé-sorozatokat és rövidfilmeket készített, első egész estés rendezésével viszont rögtön felhívta magára a figyelmet.
A csendes lány útját lehet akár a Volt egyszer egy nyárhoz is hasonlítani, hiszen mindkettő egy egészen aprócska, de mégis komoly produkció hasonló témával.
Annyi csak a különbség, hogy az előzőt Cannes-ban nagyon felkapták, míg mai alanyunk kisebb visszhangot kiváltva jutott el a bravúros Oscar jelölésig a legjobb külföldi film (Írország) kategóriájában. Megjegyzem, hogy teljesen megérdemelten és természetesen jogosan.
Érdekes kompozíciót láttam, mi... több»
71 129 (2023)