Hajszálvékony horrorfilm Gary Oldman és Idris Elba. Azt gondolom, hogy a filmek szerelmeseinek nem kell bemutatni eme két kiváló színészt, hisz számtalan filmben szórakoztattak már minket, de a 2009-ben bemutatott, A túlvilág szülötte című horrorfilm megtekintésével számomra bebizonyosodott az is, hogy hiába két ekkora húzónév egy filmbe, ha annak mint a története, mint pedig a kivitelezése igencsak gyenge lábakon áll. Na de nézzük, hogy mi is volt a gond jelen filmünknél.
Az első igazán komoly gond ezzel a filmmel nagy valószínűséggel a producer, Michael Bay személye lehetett. Nos, jómagam Michael Bay nevét elsősorban a rendkívül látványos akciófilmek produceri munkálatai miatt ismertem meg. Ráadásul nem ismeretlen... több»
Vér és hullák Valentin ünnepére Soha nem tartottam jómagam sem egy kiemelkedő horrorfilmnek az 1981-ben bemutatott My Bloody Valentine című alkotást, de ha össze kéne hasonlítanom azt a filmet a 2009-ben bemutatott Véres Valentin 3D című feldolgozásával, akkor az a bizonyos mérleg nyelve a korábbi film felé billenne. Na de lássuk, hogy mi is ment annyira félre jelen filmünk során. Ha nagyon röviden akarnám kifejezni magam, akkor szinte majdhogynem minden.
Az 1981-ben bemutatásra kerülő My Bloody Valentine című filmnél valahogy sokkal elnézőbb tudtam lenni annak minden hiányosságával, mint jelent filmünknél, és ez nagy valószínűségben a részletekben keresendő. Ugyanis a ’81-es változatnak kimondottan ügyesen sikerült meglo... több»
Veszélyes indák Valamikor úgy a magyarországi dvd megjelenés körül láttam első alkalommal a Carter Smith rendezésében készült A romok című filmet, és ha a tíz körmömet nem is rágtam le izgalmamban tőle, de egy korrekt alkotásnak éreztem. Most a napokban valahol olvastam erről a filmről, és úgy voltam vele, hogy miért ne néznem újra, hisz így legalább kiderül számomra az, hogy mennyire állta ki az idő próbáját jelen filmünk. Lássuk hát, hogy mire is számíthat a néző A romok című film esetén.
Maga a történet bevezetése semmi fajta újdonsággal nem szolgál azok számára, akik láttak már legalább egy hasonszőrű alkotást, így a film elején látható karakterek megismertetését át is ugranám.
A történet onnantól kezd... több»
A gonosz fogtündér legendája is lehetett volna A mesebeli fogtündér legendáját már láthattuk párszor filmre adaptálni, és be kell valljam, jómagam kimondottan örültem anno, amikor először láttam eme film előzetesét, hisz előjáróban azt gondoltam, hogy egy misztikummal átszőtt horrorfilmhez lesz szerencsém, de valahol, valami félrement ennél a produkciónál.
A film rendezését az a Jonathan Liebesman vállalta magára, aki ezzel a produkcióval kezdte meg rendezői pályafutását, legalábbis ha az egész estés filmeket vesszük alapul. Ugyanis a direktor még 2000-ben készített egy rövidfilmet Genesis and Catastrophe címen. A rendező bevallása szerint, nagy rajongója a horror műfajnak (ezt bizonyítja is majd a későbbi munkálatai során, ugyanis ő ké... több»
Stephen King novellája alapján Stephen King mára már nem csak a horrorrajongók körében ismert és egyben elismert író, hanem nyugodtan kijelenthető, hogy talán az egyik legismertebb 20 századi írófejedelem. Regényeit és novelláit világszerte olvassák, és milliók várják az újabb alkotásait. A filmes szakma is korán felfedezte az írásaiban lévő fantáziát, és számos regényét és novelláját filmesítették már meg (van, amit azóta többször is filmre vittek). Jómagam nem olyan rég fedeztem fel jelen filmjét, amit egy rövidke (mindössze 41 oldalas) novellájából készítettek, és ismételten bebizonyosodott számomra, hogy nem feltétlenül szükséges több száz oldalas alapanyagnak lennie ahhoz, hogy egy kimondottan élvezetes King-filmadap... több»
Max, nem az ember legjobb barátja Az elmúlt napokban Ismét alámerültem a régmúlt idők videokazettás bugyraiban, és ráleltem John Lafia (1957-2020) rendezésében készült Max 3000 - Az ember legjobb barátja című filmre, amit tinédzserkoromban kimondottan kedveltem, de azóta finoman szólva már a felejtés homályába veszett nálam eme alkotás, így tehát gondoltam, újra nézem, hogy miként is alkotnék véleményt róla manapság.
Jelen filmünk történetét finoman szólva sem bonyolította túl a forgatókönyvíró John Lafia (1957-2020), aki egyben a rendezést is magára vállalta, de valahogy emiatt egy pillanatra sem tudok haragudni eme úriemberre, hisz szinte mindvégig pörgős tudott maradni a film cselekményvezetése. Sőt, a forgatókönyvíró és ... több»
Szörnymúzeum Valamikor a 2000-es évek legelején láthattam eme filmet először, és be kell valljam, akkor igencsak hatásosnak találtam. Talán emiatt is gondoltam arra, hogy közel 20 év eltelte után ismét előveszem Peter Hyams filmét, és majd meglátom, hogy még mindig annyira magával tud-e ragadni, mint anno. Na de lássuk a filmet.
Többségében negatív visszajelzéseket olvastam erről a filmről, amivel jómagam annyira azért nem értek egyet, mert igaz, hogy közel sem egy hibátlan filmremekkel van dolgunk, de aminek nagy valószínűséggel szánták a készítők, azt ha nem is maradéktalanul, de korrektül teljesíteni tudta. Merthogy A bestia egy tipikus szörnyfilm, és pont. Számomra kimondottan üde színfolt volt egy o... több»
Egy falatnyi Olasz Gyermekkorom egyik nagy kedvence volt ez a film, ezért a napokban úgy döntöttem, hogy épp itt lenne az ideje annak, hogy felelevenítsem az emlékeimet erről az alkotásról, és nosztalgiázok egy jót. Eme filmet is először még a VHS hőskorszakában láttam (és szerintem mindez idáig az volt az egyetlen alkalom), így kimondottan érdekelt, hogy közel harminc év távlatából miként is tud majd szórakoztatni a John Landis rendezésében elkészített Harapós nő.
Az első dolog, amit mindenképp megemlítenék jelen filmünkkel kapcsolatban, az a műfaji sokrétegűsége. Ugyanis mind a horror-, mind pedig a vígjátékelemekkel elég szépen operál eme produkció, de mindezek mellett még bőven megtalálható benne a krimi-... több»
Az a bizonyos női megérzés Vannak nálam olyan filmes stúdiók (pl. A24 vagy az IFC Midnight), ahol ha már a film előzetesében meglátom a stúdió logóját, erőteljesen elkezdi piszkálni a csőrömet az adott produkció. Ez volt a kiindulási pont ennél a filmnél is. Persze ezzel egyáltalán nem arra akarok utalni, hogy eme stúdiók csak egytől-egyig kifogásolhatatlan produkciókkal látnának el minket, nézőket, mert hát futottam már én is bele gyengébb alkotásba tőlük, de számomra minőség terén jobb az arányuk, mint más stúdióknak. Na de nézzük hát, hogy milyen is lett Chloe Okuno rendező első egész estés filmje, a Watcher.
Kezdeném a film történetével, ugyanis furcsa módon ez az egyik legnagyobb erőssége a produkciónak, és egybe... több»
A kétségbeesés farmja Valamikor úgy a tavalyi év (2022) közepe táján néztem meg Ti West rendező X című filmjét, és be kell valljam, nekem személy szerint kimondottan tetszett. Mindehhez csak úgy halkan hozzáfűzném, hogy a kritikusok elképesztően felmagasztalták a filmet, és számomra a legtöbbször azon horrorfilmek, amelyeket ennyire erősre osztályoznak a kritikusok, nem mindig szokták elnyerni maradéktalanul a tetszésemet, de az X-szel ez nem így volt. Így tehát amikor megtudtam, hogy az elmúlt évben (2022) érkezni fog az előzményfilmje, már tűkön ültem, hogy láthassam azt, ugyanis nagyon is kíváncsi voltam arra, hogy csak egy egyszeri alkalommal sikerült a rendezőnek, Ti Westnek összehoznia valami egészen jót, v... több»
Gyenge próbálkozás Már az idejét sem tudom, hogy mióta tervezgettem ennek a filmnek a megtekintését, de ha ezt úgy próbálom érzékeltetni, hogy már akkor szemezgettem vele, amikor még léteztek videotékák, és a horrorfilmek polcait böngészve láttam eme címet, akkor időrendben legalább egy húsz évről beszélhetnénk ezzel kapcsolatban. Viszont a napokban végre valahára sort kerítettem a megtekintésére, és azt kell hogy írjam, hogy csalódáskeltő végeredményt kaptam (pedig mint az IMDb-n elért 5.8 pontja, mint pedig itt a Mafab-on elért 60%-a, egy sokkal jobb filmet predesztinált előreláthatólag). Na de nézzük hogy min is csúszott el, az Eric Red rendezésében készült Átváltozás (vagy ahogy csak én ismerek, a Rossz ho... több»
Veszélyes génmutáció A napokban egy véletlen folyamán akadtam rá erre a filmre, ugyanis a szüleim házában pakolgattam a különféle dobozokat szilveszter napján, és az egyik dobozban rengeteg régi videokazettát találtam (szerencsére teljesen penészmentesek voltak, ami igazi meglepetés volt koruknál fogva). Ezen dolgok örömétől felbuzdulva belenézegetve egy-két kazetta tartalmába, így futottam bele ebbe a filmbe. Nem gondoltam volna, hogy a 2022-es év utolsó napján majd egy hang-alábeszélős, videókazettán lévő film akárcsak pár perc erejéig is képes lesz lekötni a figyelmemet, de valahogy magával ragadott az a fajta retro filmélmény, amit utoljára talán 20-25 évvel ezelőtt éreztem. Tehát jegyet váltottam arra a biz... több»
Nem vidám a mosolyod. Egy jó ideje vacilláltam már ennek a filmnek a megnézésén, de a napokban sort kerítettem rá, és be kell valljam, elég vegyes lett a fogattatása nálam. Vacilláltam rajta, mert a kritikusok véleményei alapján egy kimondottan erős atmoszférájú és félelmetes hangulatú horrorfilmként aposztrofálták, míg a nézői vélemények sokkal inkább az átlagos felé hajlottak vele kapcsolatban. Továbbá, amikor megérkezett a film előzetese, akkor sem keltette fel az érdeklődésemet annyira, hogy rohanjak a legközelebb eső moziba, hogy láthassam. Tehát a film bekerült nálam a „majd valamikor sort kerítek rá” horrorfilmek igencsak hatalmas halmazába. De most, hogy végre rászántam a filmre a közel két órát, azt kell... több»
Mítosz vagy valóság? Valamikor akkor hallottam erről a filmről, amikor a híres színész, Robert Forster (1941-2019) meghalt, ugyanis a színésznek ez volt az utolsó filmszerepe. Akkor tulajdonképpen megfogadtam magamban, hogy majd egyszer sort kerítek a film megtekintésére, de aztán úgy, ahogy volt, meg is feledkeztem minderről, egészen eddig. Pontosan nem tudtam, hogy mire is készüljek majd fel a Snow Hollow farkasától, hisz csupán annyi ismeretem volt vele kapcsolatban, hogy bizonyára egy farkasemberes történetet kapok, némi humorral megfűszerezve. Nos, jómagam igencsak meglepődtem a végeredményen, de nézzük egy kicsit részletesebben az adott filmünket. Mielőtt még belekezdek a film véleményezésébe, meg szeretné... több»
A bádogdobozfejű gyilkos Mikor pár nappal ezelőtt megnéztem a Silent Night, Deadly Night második részét, akkor még nem is mertem olyan dolgokra gondolni, hogy amit ott láttam, az még minőségi szórakoztatás a harmadik részhez képest. Na de lássuk, hogy milyen borzalmakkal kecsegteti eme horrorszéria harmadik felvonása a gyanútlan nézőjét.
A második résznél már kifejtettem azon negatívumokat, amik miatt egy kimondottan gyenge alkotásnak éreztem azt a részt, de be kell valljam, hogy az ottani forgatókönyvbéli hibák még élvezetesebbek is voltak, mint amit itt összetákoltak történet címen. Mondjuk amiket olvastam a film készítéséről, főleg a forgatókönyve körüli gondokról, nem is nagyon csodálkozom, hogy egy ennyire pocs... több»
Az újrafelhasználás rossz példája Úgy egy évvel ezelőtt volt szerencsém megnézni, a Silent Night, Deadly Night című, 1984-es slasher beütésű karácsonyi horrorfilmet, amiről már akkor is olvastam pár igencsak elmarasztaló kritikákat, de be kell valljam, én nem éreztem annyira borzasztónak a végeredményt, mint oly sokan (persze jómagam sem értékelném annyira fel, de egy átlagos szintet azért képes volt megütni). Talán pont emiatt, vagy talán a karácsonyi időszak miatt gondoltam arra, hogy próbát teszek a három évvel későbbi második részével is, de be kell valljam, elég gyengére sikeredett a folytatás. Na de nézzük egy kicsit részletesebben, hogy mik is voltak a problémáim a Silent Night, Deadly Night Part 2-vel.
Sok fórumon ol... több»
Gyilkos a házban Nagyon régóta tervezgettem ennek a filmnek a megtekintését, és hát mikor lenne a legideálisabb, mint valamikor a karácsonyi időszakban (ha már a film címe is az, hogy Fekete karácsony). Nos, a produkcióval kapcsolatban rengeteg mindent hallottam és olvastam már, de jómagam valahogy kissé másmilyennek képzeltem el ezt a filmet, mint amilyen valójában is lett.
Kezdeném azzal, hogy szinte mindenhol a horror zsánerein belül, elsősorban a slasher stílust emlegetik vele kapcsolatban, amivel azért én nem teljesen értek egyet, bár meg kell hagyni, hogy a filmben egyértelműen megtalálhatóak a slasher műfaj stílusjegyei, de a nézése során számomra sokkal inkább egy másik műfaj érződött, méghozzá a gia... több»
Az ötlet új, de a minőség továbbra is kritikán aluli A 2022-es év elején láttam, hogy új Hellraiser film érkezik, és én balga módján úgy éreztem, hogy az új film előtt illő lenne előtte végigvenni a korábbi epizódokat ebből a horrorfrencsájzból. Ekkor még nem gondoltam, hogy ez ennyire idegtépő lesz, ugyanis a Hellraiser-filmek már a harmadik felvonása után elképesztő minőségi mélyrepülést produkáltak. Azt azért mindehhez hozzáteszem, hogy olvastam és hallottam már korábban arról, hogy a széria a harmadik részétől igencsak gyengén szerepelt, de azért erre még én sem számítottam. Na de lássuk, hogy milyen is lett a nyolcadik felvonás, a Hellraiser: Hellworld.
Azzal kezdeném, hogy az eddigi hét Hellraiser-film, igencsak eltér ennek a résznek a s... több»
Lehet még lejjebb? Jó pár olyan horrorszériát tudnék említeni, ami igencsak erős minőségzuhanáson ment keresztül a sokadik (és egyben felesleges) folytatásai során, de mind közül számomra a legkiemelkedőbb e téren a Hellraiser széria. Mindig felteszem magamnak azt a kérdést az efféle sokadik részek után, hogy vajon miért nem akarják az adott filmek forgalmazói azt, hogy ha csak minimálisan is, de kiszolgálják azon emberek tömegeit, akik valaha is kedvelték a korábbi részeit az adott szériának. Oké, tudom, a pénz, pénz és csakis a pénz miatt. Számomra akkor váltak eme részek minősíthetetlenekké, amikor a forgalmazó stúdiókhoz begyűrűzött az a dolog, hogy ha x időn belül nem készítenek egy újabb felvonást, akkor... több»
Nagybetűs klasszikus számomra Mindig is szerettem John Carpenter filmjeit, de ha valaha is vállalkoznék arra, hogy rangsoroljam eme nagyra értékelt direktor munkásságát, akkor minden bizonnyal dobogós lenne nálam az 1987-ben bemutatott A sötétség fejedelme című alkotása. Hogy miért tartom ezt a filmjét jobbnak, mint mondjuk sok másik alkotását, arra elég könnyen megtalálnám a választ, ugyanis eme film ízig-vérig horror.
Szinte egytől-egyig az összes Carpenter filmnek van egy igazán jellegzetes, sajátos hangulata, ami szinte teljes mértékben összetéveszthetetlenné teszi bármely más horrorfilmmel szemben, és emiatt is válhatott sok horrorrajongó számára, nagy kedvencekké a Mester által készített filmek. Talán ez a fajta sa... több»
58 A túlvilág szülötte (2009)
Gary Oldman és Idris Elba. Azt gondolom, hogy a filmek szerelmeseinek nem kell bemutatni eme két kiváló színészt, hisz számtalan filmben szórakoztattak már minket, de a 2009-ben bemutatott, A túlvilág szülötte című horrorfilm megtekintésével számomra bebizonyosodott az is, hogy hiába két ekkora húzónév egy filmbe, ha annak mint a története, mint pedig a kivitelezése igencsak gyenge lábakon áll. Na de nézzük, hogy mi is volt a gond jelen filmünknél. Az első igazán komoly gond ezzel a filmmel nagy valószínűséggel a producer, Michael Bay személye lehetett. Nos, jómagam Michael Bay nevét elsősorban a rendkívül látványos akciófilmek produceri munkálatai miatt ismertem meg. Ráadásul nem ismeretlen... több»