Bosszúvágy 2.0 - Újratöltve Régóta szemezgettem már ezzel a filmmel, de eddig valahogy mindig elkerültük egymást, egészen idáig. Három dolgot tudtam a filmről a megtekintése előtt. Az egyik a műfaji besorolása, ami akció–sci-fi–thriller lenne, de a nyers, néhol naturalista brutalitása miatt egyes jelenetei akár már a horror zsánert is érinthetik, illetve, hogy néhol találhatók benne komikus elemek is. A másik dolog, amit előjáróban tudtam a filmről, hogy egy bosszútörténetről fog szólni, amit a kenguruk szigetéről érkezett (ezzel semmi baj nincs, hisz talán minden idők egyik legjobb bosszúállós filmjét is anno Ausztráliából kaptuk Mad Max címen). A harmadik dolog pedig, amit tudtam, hogy az a bizonyos Leigh Whannell ír... több»
A legfeleslegesebb Péntek 13 Kilenc hete nézem újra a Péntek 13-as filmeket, de elérkezett a széria a számomra legfeleslegesebb és egyben leggyengébb részéhez is. Sok embertől hallottam már, hogy a Péntek 13-as filmek Top 3 legrosszabb felvonása a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik rész volt (ebből nálam is fent van a legrosszabb részek listáján a nyolcadik és a kilencedik rész, a tizedikről viszont majd később fejteném ki a véleményemet).
Először is, ez a rész váltotta ki belőlem a legtöbb negatívumot. Már a film nyitányánál is húztam a számat, hisz, ha már egy jó pár rész óta ostobábbnál ostobább módon élesztették újra egyik kedvenc horrorikonomat, itt még erre sem vették a fáradtságot, egyszerűen újra itt van és p... több»
Adod ide a szemedet Kísérletező kedvem az új horrorfilmek iránt még mindig nem lankadt, ezért gondoltam, teszek egy próbát ezzel a filmmel (még akkor is, ha a legtöbb esetben pórul járok, dehát ízlések és pofonok).
A film története nem rossz, sőt még az előzetese megtekintése után is bizakodva ültem neki, hátha egy élvezhető, gótikus beütésű, démoni megszállásos, katedrálisban játszódó filmhez lesz szerencsém. Nos, nem mondom, hogy nézhetetlen volt, sokkal inkább "csak" egy gyenge film. Pedig, mint az előbb írtam, elég sok mindent "összelapátoltak" benne. De nézzük egyenként a dolgokat!
A film megpróbálja megidézni a 17. század kissé borúsabb képi világát, de ezt is csak részben sikerül neki, mert a színvilága... több»
Folytatódó lidércnyomás Az 1985-ben elkészített, Démonok című olasz horrorfilmet az egyik legerősebb és talán az egyik legundorítóbb eurohorrorként tartom számon. Az egy évre rá következő "folytatása" sem veszít sokat ezen dolgok erejéből, mégsem merném annyira jónak mondani, mint az elődjét. Pedig technikailag egyes jelenetei talán még jobban is sikerültek, de valamit kissé hiányoltam ezen jelenetekből. Pontosan nehéz megfogalmaznom, hogy mi is volt az a hiányzó adalék, talán az újdonság érzete, és ez valahogy az egész filmre igaz.
Sok helyen olvastam már, hogy jelen filmünkre kissé nehezen lehet a szó legszorosabb értelmében folytatásként tekinteni, hisz kissé olyan lett a Démonok 2, mintha egyszerűen csupán újr... több»
Az egyik legerősebb és legismertebb testhorror megszületése A horror rajongóknak David Cronenberg nevét nem igazán kell bemutatni, hisz e film előtt is készített már jó pár igazán emlékezetes filmet ( Veszett 1977, Porontyok 1979 vagy a Videodrome 1983-ból ), de jómagam úgy gondolom, hogy az úgynevezett testhorror egyik legismertebb képviselője ezzel az alkotásával vált szinte mindenki számára ismertté.
Első találkozásom ezzel a filmmel sem mostanában volt, hisz még valamikor a videokazetták aranykorszakának idejében futottam először bele, és szinte biztosra mondhatom, hogy ez volt az első Cronenberg mű, amit láttam. Első alkalommal szabályosan sokkolt (bár ehhez hozzátartozik az is, hogy talán ez volt az első olyan horrorfilmem, ami elsősorban a te... több»
47 méter mélyén lévő félelem és rettegés Kimondottan kedvelem a cápás horrorfilmeket, de legnagyobb sajnálatomra jó, ha 4-5 évente készítenek egy igazán értékelhető, vagy kimagasló minőségű alkotást e zsáneren belül. Nos a 2016-os év nagy kivételnek számít e téren, hisz két olyan filmmel is sikerült Hollywoodnak megörvendeztetnie engem (és gondolom még sokakat), ahol a horror mellett a cápáknak is központi szerepük volt az adott produkcióban. Az egyik a The Shallows, itthon A zátony címen mutatták be (érdekességként: 2010-ben szintén e címen került nálunk forgalomba a The Reef című ausztrál cápás film is), és jelen filmünk, a 47 méter mélyen (aminek a folytatása 2019 nyarán várható). Egyik filmet sem mondanám zseniális alkotásnak, ... több»
A szörfös és a nagy fehér digitális cápa Nagyon régóta kerülgettem már ezt a filmet (pedig kimondottan kedvelem a cápás filmeket), de tegnap este végre rászántam magam, igaz, voltak bőséggel fenntartásaim vele kapcsolatban, de mivel a legtöbb kritika pozitív véleményt fogalmazott meg róla, ezért, ha félve is, de megnéztem, és azt kell, hogy írjam, hogy kimondottan tetszett a film.
Általában a legtöbb cápás filmben egyszerűen nehezen tudják megtalálni a készítők azt a fajta összhangot, amivel sikerre lehet vinni egy efféle filmet. Vagy a történet sikeredik gyengére, vagy a karakter küzdelmei hagyják hidegen a nézőt, vagy csak egyszerűen gyengék az effektek a filmben. Nos jelen filmünknél szinte minden rendben van, és még ezeknek az... több»
Jason a nagyvárosban Ideje lett volna mind a forgalmazónak, mind pedig a készítőknek belátni, hogy az egy évvel korábbi részt is igencsak gyengén fogadták a kritikusok, és a mozipénztáraknál sem szerepelt már annyira jól, ezért illet volna kijavítani a hibákat. Sajnos mivel ez ennél a résznél is elmaradt, továbbra sem írhatom azt, hogy a széria visszatalált volna a kezdeti minőségéhez (és valószínűleg már nem is nagyon fog). Bár még mindig nem ez a rész szerepel nálam a legrosszabb pozícióban, de akárcsak, mint a hetedik rész, ez is ráférne arra a bizonyos szégyendobogóra. Na de nézzük, hogy milyen is volt a nyolcadik Péntek 13!
A nyolcvanas évek vége felé a slasher mint horrorműfaj bőven túl volt már a csúcsán.... több»
Kissé mintha kimaradt volna belőle valami... A fene tudja, mi adott okot arra, hogy a tegnap estémből erre a filmre szánjak másfél órát, talán csak az, hogy a tartalma egy egész kellemes kis misztikus horror benyomását keltette. Nos a valóság ennél sokkal, de sokkal kiábrándítóbb volt, hisz hiába van jelen filmünk a horror kategóriájába sorolva, ezt az "aprócska" kis dolgot szinte teljes mértékben kifelejtették belőle. Sajnos a misztikus mivolta is igazán kiábrándító volt, vagyis inkább pokolian kevés. Ezen tények tudatában nézzük, hogy valójában akkor mit is nyújtott a film!
Ha nagyon gonosz akarnék lenni, akkor azt írnám, hogy nem sokat (és ez nem is áll oly messze a valóságtól), de valahogy mégsem tudnám a sárga földig lehordani jel... több»
Undorítóan zseniális horror a 80-as évek Olaszországából Kimondottan kedvelem az úgynevezett Eurohorrort, és azon belül is elsősorban, amit a 70-es és 80-as években készítettek főleg az olaszok. Meggyőződésem, hogy ez idő tájt magasra tudták emelni a horror színvonalát e filmkészítők (Argento, Fulci, Soavi, Bava, Deodato, D'Amato és még sorolhatnám nyugodtan a nagyobbnál nagyobb neveket), akik kimondottan egy horror-korszakért voltak felelősek, és emiatt a munkásságuk soha nem fog a feledésbe merülni. Nehéz lenne kiemelnem egy vagy két filmet ezen időszakból, ami az első pillanattól kezdve kedvencemmé vált, de, ha nagyon szükséges lenne, akkor talán pont a jelen filmünket említeném meg e téren. Hisz ennél a filmnél szinte tényleg az elit állt össz... több»
Folytatás még több H.P. Lovecraft utalással Vannak filmek, amiknek nem teljesen értem az elkészültét (bár ettől még lehetnek jók). Ilyen volt az 1988-ban elkészített, A megnevezhetetlen című, enyhén gótikus horror beütésű, túlélős, szörny elől menekülős produkció is.
A film készítői H.P. Lovecraft horroríró egy igencsak rövidnek nevezhető elbeszélését duzzasztották fel másfél órás filmmé. Alapjaiban nem volt nagyobb gondom azzal a filmmel, egész jól eltalálták az arányokat, emiatt az akkori horrortermésnél simán besorolhattuk egy átlagos horrornak, ami nem feltétlenül követelte volna azt meg, hogy készítsenek hozzá egy folytatást. Viszont 1992-ben az életben maradt karaktereket játszó színészek, valamint a film forgatókönyvírója és eg... több»
Isten veled Rutger Hauer, egyik utolsó alakítása Már egy ideje szemezgettem ezzel a filmmel, de valahogy sem az előzetese, sem pedig a film tartalma nem tudott eddig meggyőzni arról, hogy másfél órát rászánjak. Sajnálatos módon a héten bejelentették az egyik olyan színész halálhírét, akit kimondottan kedveltem (Rutger Hauer) ezért keserű szájízzel álltam neki az egyik utolsó filmjének. Mr. Hauer-t egy igazi ezerarcú színésznek tartottam, hisz szinte minden filmes műfajban letette már a névjegyét. Karrierje csúcsa számomra valahol a 80-as évek elején kezdődött, majd sajnos a 90-es évek közepétől, elsősorban olyan filmekben vállalt szerepet, amik nagyon alacsony költségvetésük miatt nagy százalékban elkerülték a mozikat és inkább egyből Dvd-... több»
Hannibal eredete Jelen véleményemet azzal kezdeném, hogy nem épp a kedvenc filmes felütéseim az úgynevezett eredettörténetek; mivel már ismerhetjük az adott karakter jövőjét, sokkal kevésbé tudok érte izgulni. Bár, ha őszinte akarok lenni, akkor a Hannibal filmeknél ez már a második eredettörténet volt, hisz a Thomas Harris által megírt történetfolyam első része az 1991-ben bemutatott A bárányok hallgatnak volt, majd annak jött a folytatása 2001-ben Hannibal címen, és a trilógiát lezáró részt 2002-ben A vörös sárkány alkotta, bár az a történet pont, hogy azt mesélte el, miként is került elmegyógyintézetbe az egyik legikonikusabb sorozatgyilkos, Dr. Hannibal Lecter. Itt pedig egészen a gyermekkoráig repítenek... több»
Megfáradni látszik e horrorfilmes széria Nem sok horrorfilm büszkélkedhet azzal, hogy az első és a hetedik része közt mindössze nyolc év telt el és, hogy ezen részeknek az első négy darabja még egészen jónak is mondható. Jómagam kimondottan kedvelem a Péntek 13. filmeket, mert attól függetlenül, hogy nem egy túl bonyolult szerkezetű horrorhoz van szerencsénk, mégis képes izgalmakkal és feszültséggel kitölteni azokat a részeket, amíg megérkezik a filmek igazi sztárja, méghozzá az ikonikus horrorfigura, Jason Voorhees, és szépen aprólékosan leamortizálja a többi karakter létszámát (általában egy vagy két főre). Viszont sajnos a Péntek 13. filmeknél is észrevehető egyfajta minőségi hanyatlás; én ezt valahol az ötödik és a hatodik rész... több»
Charlie, a behemót Olyan két évvel ezelőtt volt szerencsém először ehhez a filmhez, és mivel nem sok mindenre emlékeztem belőle, gondoltam, hogy egy újbóli megtekintésével feleleveníteném a látottakat. Nem sok véleményt lehet olvasni róla, amit pedig mégis, azok többségében negatívak voltak, és sajnos azt kell, hogy írjam, nem véletlenül. Először is fontos megemlíteni, hogy a Charlie Farmja egy ízig-vérig tipikus slasher horror lenne. Sokan, sok helyen szeretik a slasher horrorokra ráhúzni azt a bizonyos vizes lepedőt, miszerint kevés élvezhető jelenet található bennük.
Nos maga a slasher mint horror rétegműfaj, a 80-as években volt a csúcson, majd szép lassan hanyatlani kezdet a 90-es évektől, és a 2000-es é... több»
Egy Fulci tévéfilm Nagy rajongója vagyok az úgynevezett eurohorrornak, és szintén közel állnak a szívemhez a 80-as évek horrorfilmjei, ezért nem kicsit örültem, amikor ráakadtam Fulci, az olasz horrorgéniusz egy kevésbé ismert címére (amit ráadásul eddig még nem is láttam), mely itthon A horror édes háza címen jelent meg.
Már a film legelején lehetett érezni, hogy Fulci jelen alkotása nem elsősorban a mozikat célozta meg, hanem a 80-as évek tévéképernyőjét. Ezzel persze még nem degradáltam le jelen filmünket egyből a gyengébb színvonalra, hisz tudtam, hogy Fulci nem kevés tévéfilmet készített aktív pályafutása idején. A film első öt percében azért nem hazudtolta meg magát az olasz horrorfilm gyártás egyik nag... több»
Egy rövidke kis Lovercraft történet Minden horrorban jártas filmnéző ismeri H. P. Lovecraft (1890–1937) nevét, hisz eme amerikai író írásaival rengeteget adott a horror műfajának. Jómagam is kedvelem az írásait, történeteit, novelláit. Elképesztő, hogy mennyire jól rabul ejtette olvasóit akár csak egy pár oldalas elbeszélésével is. Nos jelen filmünk is egy efféle pár oldalas elbeszéléséből született meg, vagyis inkább úgy mondanám, hogy az volt a film alapja, a többit pedig az elsőfilmes Jean-Paul Ouellette, a film rendezője és forgatókönyvírója kreálta hozzá.
Elképesztő sok filmest ihlettek már meg Lovecraft írásai, amit maximálisan meg tudok érteni, hisz azon kívül, hogy nagyon nagy részük igazi csemege a horrorrajongóknak, ... több»
Csuda jó park ez a horror park Egy nagy horrorfilm kedvelővel is elő-elő fordulhat az, ami velem ezzel a filmmel kapcsolatban. Anno, mikor bemutatásra került idehaza jelen filmünk, hallottam róla, sőt még az előzetesét is volt szerencsém megnézni, de valahogy nem éreztem különösebb késztetést arra, hogy elmenjek rá a mozikba (amit most már igencsak bánok), és e film megtekintésének hiányát afféle "teszek egy próbát vele" hangulatban pótoltam, de semmi fajta különösebb elvárásom nem volt vele kapcsolatban. Ennek a végeredménye pedig az lett, hogy nagyon is kellemesen csalódtam benne.
Pontosan nem tudom szavakba önteni, hogy mi nem fogott meg az előzetese alapján, de lehet, hogy az, amit a legtöbb fórumon írtak róla, misze... több»
Vörös sárkány újratöltve Thomas Harris első Dr. Hannibál (Kannibál) Lecterrel foglakozó könyvadaptációja még 1981-ben látta meg a napvilágot A vörös sárkány címmel, mára már azonban quadrológiává nőtte ki magát, hisz Hannibál karaktere volt annyira érdekes, hogy négy köteten keresztül is figyelemmel kísérhettük az életútját. Első megjelenése a mozivásznon még 1986-ban volt Az embervadász címmel, amit Michael Mann rendezett, és a maga nevében egy egészen fogyasztható kis akcióthriller lett. Nem nagyon tudnám összehasonlítani a két filmet, és nem elsősorban azért, mert a megjelenésük közt eltelt röpke 16 év, hanem sokkal inkább azért, mert a 2002-ben bemutatott A vörös sárkány már egy filmtrilógia harmadik része volt.... több»
Színre lép zombi Jason A 80-as években a Péntek 13-as filmek szinte olyanok lettek, mint maga Jason, újra és újra visszatérők, szinte elpusztíthatatlanok, teljesen mindegy, hogy a széria már egy-két rész óta finoman szólva is gyengélkedett. Jómagam egyértelműen az első Péntek 13-as filmet tartom a legjobbnak, de valahogy a rá következő második és harmadik részt is bőven a minőségi horrorfilmek közé sorolnám. A sorozat hanyatlása valahol számomra a negyedik rész körül, vagy az ötödik résztől kezdődik, és sajnos igen, ez alól jelen Péntek 13-as filmünket sem tartom kivételnek. Nagy horrorrajongóként már nem egyszer végignéztem az összes Péntek 13-as filmet, de furcsamód valahogy mindig jelen rész, illetve a hetedik ... több»
83 Upgrade - Javított verzió (2018)
Régóta szemezgettem már ezzel a filmmel, de eddig valahogy mindig elkerültük egymást, egészen idáig. Három dolgot tudtam a filmről a megtekintése előtt. Az egyik a műfaji besorolása, ami akció–sci-fi–thriller lenne, de a nyers, néhol naturalista brutalitása miatt egyes jelenetei akár már a horror zsánert is érinthetik, illetve, hogy néhol találhatók benne komikus elemek is. A másik dolog, amit előjáróban tudtam a filmről, hogy egy bosszútörténetről fog szólni, amit a kenguruk szigetéről érkezett (ezzel semmi baj nincs, hisz talán minden idők egyik legjobb bosszúállós filmjét is anno Ausztráliából kaptuk Mad Max címen). A harmadik dolog pedig, amit tudtam, hogy az a bizonyos Leigh Whannell ír... több»