Öribarik Soman Chainani varázslatos regényfolyama 2013-ban indult, és egy egészen különleges hangvételű mesevilág elevenedik meg a lapjain. A Netflix megpróbálta sajátos stílusban tolmácsolni Chainani művét, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A Paul Feig (akinek a neve többnyire csak középszerű romkomokból lehet ismerős) rendezte adaptáció nagy vonalakban, erősen felvizezve nyúl a könyves alapanyag cselekményéhez, míg annak mondanivalójából, a karakterek mélységéből vagy Chainani mesekritikájából semmit nem őriz meg.
A film ígéretesen indul: a nyitójelenet egy festői fantasy tájra röpít, ahol szemkápráztató vizualitás, az élénk színek és maga a hangulat már jelzik, hogy nem a mi világunkban járunk... több»
Troll-Turné A DreamWorks "Minyonjai", a Trollok kellemesen sikerült első kalandjuk után megkapták a folytatást, melyben tovább bővül az univerzumuk.
Az első rész bensőségesebb története után Walt Dohrn rendező egészen más irányba viszi el a folytatást, ugyanis a bergeniek helyett másfajta ellenféllel kerülnek szembe: más trollokkal. A sztori szerint ugyanis többféle troll létezik, akik a zenei ízlésük alapján tömörültek törzsekbe; techno-, countrey-, funky-, komolyzene-, rock,- és pop-trollok. A világuralomra törő Barb, a rockkirálynő azonban meg akar szüntetni minden más zenei stílust, és a rockzene alatt egyesítené a trollokat.
Alapvetően érdekes témákat érint a rajzfilm, mint a különbözőség, egyéni ... több»
Emberi esendőség Joachim Trier filmjének elsöprő sikere nem véletlen Cannes-ban, ahogyan a 2 Oscar-díj jelölése sem.
Julie, a fiatal felnőttek modernkori kihívásaival küzdő lány története csontig hatolóan őszinte, megrázóan emberi és minden másodpercében átélhető. Trier ábrázolásmódja szélsőségesen naturalista, nyers és kendőzetlenül tabudöntögető. Sallangmentesen beszél Julie útkereséséről, legyen szó karrierről, a gyermekvállaláshoz való hozzáállásáról vagy a párkapcsolatairól. De nem egyszerűen csak azt mutatja meg, hogy milyen társadalmi elvárások vannak egy lassan a 30-as éveibe forduló nőn ezeken a területeken, hanem jóval mélyebb betekintést nyújt Julie lelkivilágába és személyiségébe. Együtt éljük ... több»
Boldog banda A DreamWorks elkészítette a világ legnagyobb cukiságbombáját, Thomas Dam egyébként sokkal ijesztőbb trollfigurái alapján.
A Trollok egy színpompás, csili-vili, szivárványos-konfettis mesevilágba kalauzol, ahol a tündéri kis lények, a trollok élnek nagy-nagy boldogságban, minden idejüket éneklésnek, táncolásnak és ölelkezésnek szentelve. De a trollok élete nemcsak játék és mese. A mindig búskomor, gonosz bergeniek ugyanis úgy hiszik, hogy a boldogságot csakis a trollok elfogyasztása révén érhetik el. A trollok pedig valaha foglyok voltak Bergenvárban, ám 20 évvel ezelőtt sikerült megszökniük és új otthont találniuk. A vidámságban az élen járó, szupercuki Pipacs hercegnő a mindig pesszimis... több»
Örömapa, Örömanya Julia Roberts és George Clooney az Ocean's-filmek után újra összeállt, hogy ezúttal az előbbi karrierjét meghatározó , '90-es évekbeli romkomok kvintesszenciáját készítsék el együtt - biztos ami biztos alapon a Mamma Mia - Sose hagyjuk abba rendezőjével kiegészülve.
A Beugró a Paradicsomban ugyanis a műfaj virágkorát idéző, cukormázzal körülhintett, sziruptól csöpögő, habosított pehelyben úszó romkom-prototípus.
A cselekmény olyan könnyed és sablonos, hogy gyakorlatilag bármilyen más keretsztorira kicserélhető lenne, hiszen itt csak az egzotikus helyszín, a feel good hangulat és a pillanatnyi romantika, illetve poénok számítananak. Ennek megfelelően nem is kell sem igazi bonyodalmakat, sem ... több»
Az erőszak erőszakot szül... szó szerint Alex Garland az Ex Machinaval már feszegette a női-férfi viszony dinamikáját, harmadik rendezésének pedig egyik fő témája a toxikus párkapcsolati minta. A gyászfeldolgozást, a múltbéli traumák kísértését, az alá-fölérendeltség pszichológiáját egy nyomasztó, folk elemekkel operáló pszichothrillerbe olvasztja, ami végül egy művészi testhorrorba torkollik.
Garland az első képkockától az utolsóig nagy erős atmoszférával dolgozik, a zöldellő erdőség, az ódon hatást keltő vidéki kúria, az ártalmatlannak és bogarasnak tűnő, valahogy mégis gyanús házmester, a dombok között megbúvó templom, mindezek, bár első látásra idillinek tűnhetnek, valahogy mégis érezzük, valami nincs rendben a hellyel, és a fő... több»
A nő, aki belehalt a szerelembe Tolsztoj világirodalmi klasszikusa egy fatális szerelmi tragédia. Azonban Tolsztoj világában nem a szerelem öl - hanem a képmutatás.
Joe Wright egyedi stílusban redukálta 130 percre a közel 1300 oldalas regényt, ugyanis elsősorban hangulattal és képi technikai megoldásokkal mesél.
Igyekezete, hogy a regény egyik vezérgondolatát, miszerint mindannyian szerepet játszunk nap mint nap, a film legjobban elsült momentuma: egyes jelenteket egyszerűen egy színházi díszletbe helyez (leglátványosabb példája ennek a színpadon tartott lóverseny), míg a társadalmi nyomást az eseményeket a nézőtérről árgus szemekkel figyelő ítélet-mondó emberekkel érzékelteti. Az őszinte, bensőséges és önfeledt pillanat... több»
Egy ember a történelem szolgálatában Az európai történelem egy kevésbé közismert szelete Dánia felvilágosodása, amely kulcsszereplőiről, VIII. Keresztély királyról, Johann Friedrich Struensee-ról és Hannoveri Karolina királynéról eddig egyetlen film sem készült. Ezt a hiányt pótolta Nikolaj Arcel dán rendező, aki nagyszabású történelmi eposzában megénekli a dán felvilágosult abszolutizmus megszületését, az egyén szerepét és felelősségét a haladás és a nép szolgálatában, valamint az egy ország sorsán fordító szerelem történetét, a címben szereplő királyi affért is.
Arcel alkotása tűpontos metszete az ábrázolt kor társadalmi-politikai viszonyainak és eseményeinek. Hiteles, ám csöppet sem száraz történelmi beszámoló, mely a reme... több»
Hamupipőke újabb bőre Hamupipőke varázslatos története megunhatatlan: a Grimm-testvérek átdolgozása mellett talán a Disney-féle adaptáció ismert a legszélesebb körben, de gyökerei jóval régebbre nyúlnak vissza. A mai ismert formájában a 17.században jegyezték le, de a történet magva már az ókori Hellászban, Egyiptomban, sőt, Kínában is felbukkannak. A számtalan adaptációk sora most épp egy norvég feldolgozással gazdagodott, az itthon jobbára ismeretlen Cecilie A. Mosli rendezésében.
Az alacsony költségvetés meglátszik a film küllemén: noha a télies, hófedte norvég tájak egyedi alaphangulatot kölcsönöznek neki, a díszlet szegényes: szerény faházak a havas puszta közepén, egyszerű, fakó vagy sötét színű ruhák, még ... több»
Vérző homok Az amerkai telepesek és az őslakos indiánok konfliktusairól, számtalan alkotás mesél, ellenben az ausztrál őslakosok, az aboriginalok helyzetéről, kálváriájáról méltatlanul kevés film szól. Ezért is számít rendhagyónak az aboriginal származású Warwick Thornton hiánypótló rendezése, mely egy gyilkossági ügybe keveredett aboriginal férfi szélmalomharcát énekli meg egy olyan vidéken, ahol farkastörvények uralkodnak, a jog és az igazság pedig ritka vendégek.
A Veszett vidék egy elsöprően szomorú elégia, mely a western műfaj legletargikusabb elemeit olvasztja magába. Itt nincsenek hősök, nincsenek erkölcsi győztesek, nincsenek heves pisztolypárbajok útján rendet tevő jófiúk, itt nem jut érv... több»
Ne add el az ördögnek a lelked Olivia Wilde másodk rendezői munkájához jóval komolyabb témát választott, mint első filmjéhez, a könnyed hangvételű Éretlenségihez. A Nincs baj, drágám pontos cselekményéről keveset lehetett tudni, és bár hangulatos alkotásról van szó, ami kétség kívül érdemes odafigyelni, nagy meglepetésre nem kell számítani. Az expozíció egy idilli városkába kalauzol, ahol tökéletes házaspárok élik tökéletes mindennapjaikat: kertvárosi luxusotthonok, '50-es, '60-as évekbeli veterán autócsodák, öltönyös, fess férjek, mindig csinos, házias feleségek, medencés partik, maga a csillogó amerikai álom. Az idill annyira képtelenül tökéletes, hogy hamar felsejlik: mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Túl sz... több»
A vágyak börtönében A történetek mesélése egyidős az emberiséggel. A történelem előtti időkbe nyúlik vissza és minden kultúrában megtalálható a legprimitívebb törzsektől a legfejlettebb civilizációkig. George Miller történelmi korszakokon átívelő tanmeséje erotikával, hedonizmussal és némi társadalmi szatírával átszőve beszél a történetek erejéről.
A filmet egy különleges kamaradráma foglalja keretbe: Alithea (Tilda Swinton) a magányos, zárkózott narratológusnő Isztambulba utazik egy konferenciára. A helyi bazárban egy furcsa üvegcsére talál, majd szállodai szobájában mesés felfedezést tesz: az üvegcsében ugyanis egy dzsinn (Idris Elba) él bezárva évezredek óta, a szabadsága pedig Alithea 3 kívánságától függ. A... több»
Ne nézz fel Jordan Peele harmadik rendezése az idei nyár legjobban várt filmjei közé tartozik. A Nem sztorijáról is elég keveset lehetett tudni, így ami szintén fokozta a várakozást és az érdeklődést a film irányába.
A történet középpontjában a Tűnj el!-ből is is ismert Daniel Kaluuya és Keke Palmer által alakított testvérpár, OJ és Emerald áll, akik édesapjuk rejtélyes halála után átveszik a családi lovasfarm irányítását. Azonban a farmon egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik, ami arra sarkalja a testvérpárt, hogy kamerát ragadjon és megfigyelje az eget a farm fölött.
Ám ahogy Peele-től megszokhattuk, nem egy szokványos UFO-sztorival van dolgunk, sőt kifejezetten nehéz behatárolni a film ... több»
A természet törvényei Delia Owens világsikerű regénye hihetetlen érzékenységgel ragadja meg a természet és az ember az ősi, ösztönös kapcsolatát. A könyv hitelessége nem véletlen, hiszen az eredetileg zoológusként tevékenykedő írónő közel 20 évet töltött Afrikában, vadon élő állatokat tanulmányozva. A vadon szeretete, a természetközeli életmód harmóniája pedig a regény minden lapján érezhető, ami egy igazán autentikus és andalító olvasmánnyá varázsolja az Ahol a folyami rákok énekelnek-et.
A filmadaptáció az első filmes Olivia Newman jóvoltából érkezett, aki az alapanyaghoz mérten is korrekt munkát végzett.
Úgy mutatja be a "lápi lány" történetét, ahogy a könyv is lefesti őt. Az elhagyott, kitaszított gyermek, a... több»
A gonosz nővér A démoni apáca, Valak belépője olyan hatásosra és félelmetesre sikeredett a Démonok között 2-ben, hogy 2 évvel később saját spin-off filmet kapott. Bár nyilvánvalóan a rajongói igények kielégítése volt a fő cél, és a lény értelmi szerzője, James Wan is csak produceri feladatokat vállalt a projekt során, Az apáca mégis ígéretes vállalkozásnak tűnt.
A Conjuring-univerzum időrendben legkorábbi darabjaként hivatott bemutatni Valak eredettörténetét, és megágyazni a Warren-házaspár későbbi munkásságának (amit az utolsó jelentével szépen teljesít is). Az 1950-es években járunk, Erdély egy eldugott, erős szegletében ódon kolostor rejtőzik. Az itt remete életet élő apácák sosem hagyják el az épületet... több»
Az ördög szektája 2018-ban az Örökség új irányt mutatott az egyre fáradtabbá váló démonos horroroknak, és Robert Eggers, valamint Jordan Peele mellé emelte Ari Astert a feltörekvő horrorreformerek triumvirátusába. Szűk 1 évvel később pedig Aster összerakta újabb mestermunkáját, mely a kőkemény pszichodráma és a folkhorror pszichedelikus keveréke.
A film egy nyomasztó kapcsolati drámával indít: Dani élete legnehezebb időszakán megy keresztül, és mindennél nagyobb szüksége lenne barátja, Christian támogatására, azonban az elhidegült férfi már rég a szakítást fontolgatja. Kényszerből-kelletlenül mégis magával viszi Danit az eredetileg tipikus kanbulinak szánt svédországi fesztiválra, melyet évfolyamtársuk, Pelle... több»
Ellenség a tükörből Jordan Peele a Tűnj el! egyöntetű sikere után egy jóval megosztóbb alkotással jelentkezett. A Mi talán kissebb réteget szólít meg, mint a Tűnj el!, de így is igazi Peele-film: szuggesztív, zsigeri félelemre építő horrorr, alaposan felvezett, lassan kibontakozó történet, fojtogató atmoszféra, nagyszerű színészválasztás- és vezetés.
A Mi témaválasztása és társadalmi üzenete ugyanakkor jóval összetettebb, nehezebben megfoghatóbb mint a Tűnj el! esetében. Rengeteg fontos kérdésre és társadalmi egyenlőtlenségre tapint rá, hol nyíltan, hol erős szimbolikába burkoltan, elrejtve a sorok között, pl. az 1986-os Hand Cross America kezdeményezés, amely visszatérő szimbólumként vonul végig a filmen, ... több»
A galád család Jordan Peele debütáló rendezésével meglepően magasra tette a mércét. Progresszív, friss és eredeti horrort tett le az asztalra, melynek kiválóan használt műfaji elemei és jól megírt története, valamint társadalmi mondanivalója mellett sem lehet szó elmenni.
A Tűnj el! ugyanis aktuális, ám kényes témához nyúlt, méghozzá vakmerő provakatíven : a fekete és fehér emberek közötti ellentétet állítja középpontba, de nem a hagyományos módon: itt nincsenek sem ártatlan fehéreket terroroizáló feketék, sem elnyomott feketéket vegzáló fehérek, nincs mindent elsöprő rasszizmus. Van azonban egy fekete férfi, Chris és egy fehér nő, Rose bimbózó kapcsolata, amely elérkezett ahhoz a mérföldkőhöz, hogy Rose ... több»
Egy hangyányi bátorság Az Egy bogár élete a Pixar 2. egész estés animációja volt, a stúdiót 3 évvel korábban elindító Toy Story után. A bátor és elszánt kis hangya kalandját ugyanaz a John Lasseter írta és rendezte, akinek a Toy Story-t és a Verdákat is köszönhetjük, sőt, a zseni Lasseter olyan Disney-projektekben is közreműködött producerként, mint A hercegnő és a béka, az Aranyhaj és a nagy gubanc, a Rontó Ralph, a Jégvarázs vagy a Zootropolis.
Az Egy bogár életének időtállósága, gyönyörűen megírt története, aprólékosan kidolgozott karakterei és korát megelőző technikai megvalósítása tehát nem véletlen: egy sikertörténet első kibontakozását üdvözölhetjük benne.
Egy végtelenül bájos történet, mely bővelkedik ka... több»
Kell egy barát A Pixar kedves kis buddy movie-ba oltott coming of age története, mely 2015-ös megjelenése óta meglehetősen feledésbe merült, ami talán annak tudható be, hogy a zseniális Agymanók után szűk 5 hónappal jelent meg. Az Agymanók, valamint az olyan Pixar-klasszikusok mint a Toy Story, a L'ecsó vagy a Fel! összetettsége és gondolati mélysége beárnyékolta ennek az egyszerű, leginkább a kisebb korosztályokat megszólító mesének a teljesítményét.
Bár tény, hogy az erősebb Pixar-alkotások színvonalát nem éri el, erre részben magyarázatul szolgál, hogy forgatókönyvét többször is átírták, és több rendező után végül Peter Sohn hozta tető alá a projektet, akinek ez az első egész estés filmje. A többszöri... több»
65 Jók és Rosszak Iskolája (2022)
Soman Chainani varázslatos regényfolyama 2013-ban indult, és egy egészen különleges hangvételű mesevilág elevenedik meg a lapjain. A Netflix megpróbálta sajátos stílusban tolmácsolni Chainani művét, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A Paul Feig (akinek a neve többnyire csak középszerű romkomokból lehet ismerős) rendezte adaptáció nagy vonalakban, erősen felvizezve nyúl a könyves alapanyag cselekményéhez, míg annak mondanivalójából, a karakterek mélységéből vagy Chainani mesekritikájából semmit nem őriz meg. A film ígéretesen indul: a nyitójelenet egy festői fantasy tájra röpít, ahol szemkápráztató vizualitás, az élénk színek és maga a hangulat már jelzik, hogy nem a mi világunkban járunk... több»