A földalatti kukacok afrikai kalandja Közel egy hónap alatt, immáron az ötödik alkalommal ültem neki, a Tremors széria soron következő részének és azt kell hogy írjam, pozitívan csalódtam benne. Merthogy mint a harmadik, mint pedig a negyedik rész, finoman szólva sem nyerte el a tetszésemet, emiatt pedig nem sok esélyt adtam volna előjáróban arra, hogy ez a rész kivételt fog majd képezni e téren, de szerencsére tévedtem. Na de lássuk hogy milyen lett és milyen változtatásokat is eszközöltek, a Tremors 5: Bloodlines című résznél.
Jelen részünknél, tulajdonképpen két igencsak jelentős változtatást léptek meg a készítők. Az egyik, hogy sokkal kevésbé volt domináns a humor a film alatt, a másik pedig, hogy végre olyan CGI technikát ... több»
Egy vámpírfilm, ahol szó sem esik a vámpírokról 1987 egy kimondottan erős év volt a horrorrajongóknak, merthogy ebben az évben olyan alkotások kerültek bemutatásra, mint a klasszikus Hellraiser, vagy a szintén klasszikusnak számító Ragadozó és akkor még nem is említettük a Gonosz halott 2.-t, vagy a Rémálom az Elm utcában 3.-at (és még számtalan kimondottan erős alkotás született meg ebben az évben).
Talán, mert ennyire erős volt a horrorfilmes felhozatal ebben az évben, vagy talán csak azért, mert szintén ebben az évben került bemutatásra, egy elég hasonló alkotás (Az elveszett fiúk), idáig nem volt szerencsém Kathryn Bigelow rendező a bemutatkozó filmjéhez, az Alkonytájthoz.
A film hatalmasat bukott a moziban, de egyfajta kultikus stát... több»
Gyilkos lélekvándorlás, rosszul tálalva Ha meghallom vagy meglátom Wes Craven (1939-2015) nevét egy olyan film stáblistáján, amihez még nem volt szerencsém, akaratlanul is kíváncsivá tesz a film. Pont így történt ennél is. Hiába a sok negatív, és óvva intő vélemény, szeretem magam megtapasztalni azt, hogy valóban rászolgált-e a film minderre.
Mikor egy Wes Craven filmbe kezdek bele, mindig felötlik bennem, egy másik, legalább ennyire híres horrorrendező neve, méghozzá Tobe Hooperé (1943-2017). Mindkét neves rendező rengeteget tett a horror műfajáért, de mindkét rendezőnek sikerült pokolian gyenge produkciókkal is előrukkolniuk. Nos, jelen Wes Craven film sem lesz a kedvencem… Na, de lássuk, hogy mit is tartogat az 1989-ben készül... több»
Filmek a VICO-kazetták sorából: A rejtőzködő Talán még rajtam kívül mások is emlékeznek azokra a bizonyos (elsősorban) sárga videokazettákra, amiket csak úgy ismerhettünk, hogy: "a VICO filmjei, az ön kedvenc filmjei". Nos, gyermekkoromban meghatározó szerepet töltöttek be eme "remekművek". A mai napig is úgy vagyok vele, hogy ha egy kis nosztalgiára vágyom, akkor ezek között a filmek közt keresgélek, és egész biztos, hogy találok majd olyan alkotást, ami ki fogja tudni elégíteni, a nosztalgia iránti vágyamat. Pont így akadtam rá A rejtőzködő című filmre, amihez valamikor még tinédzser koromban volt szerencsém. Foglaljunk helyet a nosztalgiavonaton, és nézzük, hogy mivel is szolgál eme film.
Amikor valaki egy VICO-s filmet választ, kim... több»
100 évvel az első rész előtt Tovább folytatva a Tremors szériát, elérkeztem immáron a negyedik felvonásához. Ebben a részben mint oly sok horrorszériánál, elméletben a készítők szerettek volna egyfajta előzményfilmet készíteni a széria rajongóinak. Jómagam nem kimondottan rajongok az előzményfilmekért. Ennek ellenére be kell vallanom, néha sokkal üdítőbb érzés egy jól elkészített előzményfilmet megtekinteni, mint egy sokadik folytatást egy adott szériához. Talán emiatt kissé magasabban volt az elvárásom a negyedik Tremors filmmel kapcsolatban. Az is lehet, hogy mivel az első három rész közül egyértelműen a harmadik felvonása volt az, ami a legkevésbé nyerte el a tetszésemet, és mivel ezidáig nem túl sok információt kaph... több»
A földalatti szörnyek második evolúciója Folytatva a Tremors szériát, elérkeztem a harmadik felvonásához és azt kell hogy írjam, hogy míg számomra az első két része, kimondottan szórakoztatott, addig ennél a felvonásnál, sajnos elveszni látszik az a dolog, ami miatt jómagam annyira kedveltem az elődjeit. Persze az első két Tremors részek sem voltak egy hibátlan remekművek, de képesek voltak rengeteg embert megmosolyogtatni, elsősorban a két fő karakterei miatt (Val szerepében Kevin Bacon és Earl szerepében Fred Ward 1942-2022). A második részre már csupán Earl karaktere maradt, de még így is képes volt a karakter elvinni a kész filmet a hátán, főleg mert a második nekifutásnál, már sokkal nagyobb szerepet kap, a fegyvermániás Burt ... több»
Egy gyenge horrorfilm Körülbelül egy évvel ezelőtt, összeállítottam magam számára egy jókora listát azokról a horrorfilmekről, amiket idővel, mindenképp megszeretnék majd megnézni. Voltak ebben a listában olyan filmek, amikről sokat hallottam már, de még egyáltalán nem volt hozzájuk szerencsém és voltak olyanok, amikről még soha nem is hallottam, de valamiképp felkeltették az érdeklődésemet. Nos jelen filmünk, a második csoportba tartozott nálam és talán emiatt is voltam jóban kíváncsi rá, mint egy olyan alkotásra, amiről azért már némi információt olvashattam bárhol is róla. Na de nézzük, hogy mivel is szolgál, a Mortuary című horrorfilm.
Mindig örömmel kezdek bele olyan horrorfilmekbe, amiket a 80-as években ké... több»
Minden adva volt egy jó horrorfilmhez Ismét sikerült az elmúlt napokban egy olyan horrorfilmet megtekintenem, ami már elég régóta szerepelt, a megnézendő horrorfilmek listáján nálam. Tulajdonképpen több szempont szerint is kíváncsi voltam erre a filmre és anno ezért is került fel erre a képzeletbeli listámra. Na de nézzük, hogy miért is lett számomra csalódás, a The Funhouse című produkció.
Az egyik ok, ami miatt mindenképp kíváncsi voltam erre a filmre, az maga a film rendezőjének a személye, hisz Tobe Hooper (1943-2017) azért egy kimondottan jól csengő név volt, a horrorrajongók körébe (még akkor is, ha azért már csalódtam egy-két filmjében, de azért sokkal több olyan alkotása volt, ami után pozitívan tudtam vélekedni). No saj... több»
A földalatti szörnyek első evolúciója Pár héttel ezelőtt olvastam a szomorú hírt, hogy meghalt Fred Ward (1942-2022) színész, akit én elsősorban az 1990-es Tremors - Ahová lépek, szörny terem című filmben ismertem meg, illetve annak a folytatásából és talán e szomorú hír miatt vettem elő, egy újranézés erejéig, az első Tremors filmet, illetve persze amiatt is, hogy kamaszkoromban kimondottam szerettem azt a filmet és be kellett hogy valljam, hogy a számos hibája ellenére, még mindig nagyon is kedvelem. Teljes mértékben képes volt magával ragadnia (és ezt nem csak a nosztalgia érzésével volt képes elérnie, hanem minden filmbéli bájával). Talán amiatt hogy effajta érzéseket tudott kelteni bennem az első Tremors film, vagy esetleg ... több»
Szörnyek a föld alól Pár hete olvastam azt a sajnálatos hírt, hogy elhunyt a Tremors - Ahová lépek, szörny terem című film egyik főszereplője Fred Ward (1942-2022). Mivel az én emlékezetemben is egy kiváló színész volt, ezért arra gondoltam, miért is ne nézném újra, az egyik legemlékezetesebb szerepét számomra (főleg úgy, hogy fiatal koromban még kimondottan szerettem is ezt a filmet, de azóta rengeteg év eltelt már, és egyáltalán nem tudtam azt, hogy ennyi év elteltével, miként is vélekednék eme produkcióról). Így sok évre az első megtekintése után, a napokban újra megnéztem a filmet és azt kell hogy írjam, hogy én még mindig nagyon kedvelem ezt a teljesen szerethető filmecskét. Na de lássuk egy kicsit részlete... több»
Mikor betelik az a bizonyos pohár Régóta szerepelt ez a produkció, a megnézendő filmek listáján, de valahogy az előzetes megtekintése után mindig elhalasztottam, még akkor is, ha számos pozitív kicsengésű véleményt olvastam, vagy hallottam róla. Az előzetese alapján a legtöbbször az jött le számomra, hogy kimondottan rosszul öregedett filmhez lesz szerencsém. A kíváncsiságom azonban általában felülírja a kezdeti ellenszenvemet, ez a film is sorra került az elmúlt napokban, és kimondottan vegyes érzelmeket váltott ki belőlem a végeredmény. Na de nézzük, hogy milyen is volt az Evilspeak címre keresztelt film.
Kezdjük a negatívumaival. Az már a film előzeteséből erőteljesen érződött, hogy elég masszívan eljárt felette az idő. E... több»
Csupán Clive Barker rajongóknak ajánlott alkotás Nem feltétlenül nevezném magamat Clive Barker rajongónak, de azt teljes mértékben elismerem, hogy eme angliai úriembernek köszönhetünk olyan klasszikus horrorfilmeket, mint az 1987-es Hellraiser, az 1992-es Kampókéz (és még sorolhatnánk további igazán emlékezetes horrorfilmet is). Ezen tények ismeretében, kíváncsian vetettem magamat bele egy korábbi, egyben egy kevésbé ismert alkotásába (bár ebben csupán a forgatókönyvíró szerepét töltötte be), a Rawhead Rex című filmbe. Lássuk, hogy mit is tartogatott eme film, amit maga Clive Barker sem szeretett.
Totálisan ismeretlen volt számomra ez a Clive Barker történet, pedig ha jól tudom, az összes novellája és könyve megvan a könyvespolcomon, amit ... több»
Elveszve az időben 1988-ban egy bizonyos Anthony Hickox szeretett volna egy olyan horrorkomédiát készíteni, ami amiatt válik emlékezetessé, hogy rengeteg horrorisztikus karaktert vonultat fel. A film végül elkészült, bár egyes pletykák szerint a rá szánt összeg már azelőtt elfogyott, mielőtt befejezték a forgatást, így végül sok jelenetet nem sikerült elkészíteniük. Ettől függetlenül sokan kedvelték a filmet a már fentebb említett okok, illetve a könnyed humorvilága miatt, így megnyílt a rendező lehetősége arra, hogy 1991-ben elkezdhesse a második rész forgatását.
A második rész koncepciójának a legfontosabb alapja az volt, hogy újfent rengeteg horrorisztikus karaktert vonultasson fel, de mivel itt is számtala... több»
Visszatér a kobold 1993-ban egy bizonyos Mark Jones nevezetű úriember, megírta élete első, egész estés filmjének a forgatókönyvét, majd úgy gondolta (miután talált is befektetőket a forgatókönyvének a megfilmesítésére), hogy miért is ne üljön saját maga a rendezői székbe, és debütáljon rendezőként is a Gyilkos kobold című filmmel. A film elkészült, és ha nem is lett egy kasszasiker, de a közönség kimondottan pozitívan fogadta.
Az első rész sikere, nagyrészt a film története miatt lehetett, de mindenképp említésre érdemesek a benne szereplő színészek is. Bizonyára a legtöbben a filmbéli Tory-t alakító Jennifer Anistont (akinek ez volt az első egész estés szerepe) emelnék ki a színészek közül, de nekem sokkal ... több»
Beteljesül a boszorkány átka Három egymás követő este követtem nyomon a Netfilix gondozásában készült, Fear Street horrortrilógiáját, és azt kell írjam, hogy összességében egy végtelenül középszerű alkotás született meg (ez alól csupán a második felvonása volt kivétel, ami képes volt szórakoztatni engem), de a leggyengébb része mindenképp a trilógia harmadik része volt.
Sokkal több pozitívumra számítottam ennél az epizódnál, de a legtöbb logikai baki (ami felett már nem tudtam én sem szemet hunyni) itt található. Persze, a trilógia előző két részében is voltak kellemetlen bakik, de az pl. az első részénél ezek felett könnyen szemet lehetett hunyni.
Ott egyszerűen annyi információt toltak a készítők a nézők arcába, hogy ... több»
A boszorkány átka, második felvonás A félelem utcája című Netflix horror-trilógia megnézését már közel egy éve halogatom, de az elmúlt napokban úgy gondoltam, adok azért neki egy esélyt. Miután láttam az első részt, rájöttem, nemhiába halogattam, hisz finoman szólva sem győzött meg az első része. A folytatásnak emiatt már úgy ültem neki, hogy szinte nulla elvárásom volt vele kapcsolatban. És láss csodát, azt kell hogy írjam, hogy a második rész sokkal szórakoztatóbb és élvezhetőbb volt, mint az első. Lássuk, hogy mit is kapunk A félelem utcája 2. részétől, 1978-ból.
A trilógia első részénél, számomra az volt a legnagyobb gond, hogy szinte egy pillanatra sem tudott felébreszteni bennem bármiféle nosztalgiát. Ezt pedig nagyon is... több»
Egy régóta halogatott trilógia Közel egy éve halogattam már a Netflix horror-trilógiáját, ennek oka végtelenül egyszerű: egyáltalán nem tudott megfogni már az előzetese sem. Aztán persze akaratlanul is belefutottam egy-két véleménybe, amiben finoman szólva, nem voltak elragadtatva a nézők. Emiatt mindig hátrébb került a megtekintésre váró filmek listáján. Az elmúlt napokban úgy éreztem, hogy adhatnék azért egy esélyt A félelem utcája trilógiának, és azt kell hogy írjam, sajnos jómagam is kissé csalódottan álltam fel az első felvonás után. Igaz, elsősorban nem amiatt, amiért a legtöbben támadták a filmet (a leszbikus szerelmi szál), hanem mert sótlan a végeredmény. Na, de nézzük, hogy milyen is A félelem utcájának első rés... több»
Egy gyenge próbálkozás Mindig örülök, amikor olyan horrorfilmre akadok, ami a kedvenc időszakomból származik (80-as évek) és még nem volt szerencsém hozzá. Nos, erre a filmre teljes mértékben igaz ez, ráadásul korábban semmit sem hallottam, vagy olvastam róla, így fejest ugrottam az ismeretlen tartományba. Sajnos azonban messze nem voltam megelégedve a végeredménnyel.
A 80-as évek közepe, vége felé Amerikában épp kezdett lecsengeni az úgynevezett slasher-hullám. A mozipénztáraknál is jóval kevesebb bevételt termelnek, de mindettől függetlenül, a 90-es évek elejéig még számtalan filmet mutattak be a zsáneren belül.
Jelen filmünk készítőinek úgy érzem, volt egy elképzelésük arról, hogy miként tudnának egy kis szín... több»
Lépcsőfokok az ismeretlenbe Mindig is kedveltem az Írországból származó horrorfilmeket, bár, be kell hogy valljam, nem túl sokhoz volt eddig szerencsém. Amikor az elmúlt napokban belefutottam ennek a filmnek az előzetesébe, erősen felkeltette az érdeklődésemet. Nem volt megállás, látni szerettem volna. Az ír horrorfilmek közül (már, amit ezidáig láttam) mindnek volt egy elég egyedi hangulata és be kell hogy valljam, ezzel az egyedi hangulatválasztással, mindeddig nyerők voltak nálam. Ez ennél a filmnél sem volt másként.
A film történetét finoman szólva sem nevezném eredetinek, hisz számtalan alkotás dolgozta már fel ezeket az alapokat. Emiatt azt gondoltam, hogy csupán egy tucat-horrorhoz lesz szerencsém. Elég nagyot t... több»
Veszélyes aggastyánok Pár héttel ezelőtt szinte mindenki Ti West új horrorfilmjéről beszélt, név szerint az X című alkotásáról. Be kell hogy valljam, az én kíváncsiságomat is kellőképpen felkeltette a film és azt kell, hogy írjam, valóban egy jól sikerült horrorfilmet üdvözölhetünk benne. Egyes ismerőseim már-már odáig mentek, hogy 2022. áprilisában, egyértelműen kijelentették, hogy ez volt az év legjobb horrorfilmje. .
Jómagam semmiképp nem mernék efféle kijelentéseket tenni, főleg nem úgy, hogy az év kétharmada még hátravan. Ez a film is a radar alatt érkezett meg. Sajnos hozzánk egyből a VOD-csatornákra és a mozis bemutatását még csak meg sem fontolták idehaza. Na, de nézzük, hogy mennyire szolgált rá eme film... több»
49 Tremors 5: Vérvonal (2015)
Közel egy hónap alatt, immáron az ötödik alkalommal ültem neki, a Tremors széria soron következő részének és azt kell hogy írjam, pozitívan csalódtam benne. Merthogy mint a harmadik, mint pedig a negyedik rész, finoman szólva sem nyerte el a tetszésemet, emiatt pedig nem sok esélyt adtam volna előjáróban arra, hogy ez a rész kivételt fog majd képezni e téren, de szerencsére tévedtem. Na de lássuk hogy milyen lett és milyen változtatásokat is eszközöltek, a Tremors 5: Bloodlines című résznél. Jelen részünknél, tulajdonképpen két igencsak jelentős változtatást léptek meg a készítők. Az egyik, hogy sokkal kevésbé volt domináns a humor a film alatt, a másik pedig, hogy végre olyan CGI technikát ... több»