Nem jön a segítség Egyre nehezebb felfognom, hova képes süllyedni egy egész korrektül elkészített horrorfilm sokadik része. 2003-tól 2012-ig öt rész készülhetett el a Halálos kitérő című horrorfilm szériához, mely olyan szintű mélyrepülést prezentált minőség terén, amivel még ezidáig nem találkoztam.
Azzal kezdeném, hogy már az alaptörténet is sántított, méghozzá nem is kicsit. Azzal indítani, hogy valamikor az 1800-as évek elején egy bányafalucska lakói nyomtalanul eltűnnek a hegyi emberekkel való rossz kapcsolatuk miatt, de idővel újra benépesedik a falucska, erre még egy fesztivált is szerveznek, hát finoman szólva egy ilyen felütéssel már az első percben sikerült meglepnie a forgatókönyvírónak, hisz kissé... több»
Folytatódó mélyrepülés A 2003-ban elindított, Halálos kitérő című horrorfilmes széria tovább folytatja azt a fajta mélyrepülést, amit az első rész után készült folytatásai képviseltek. Az első részét sem mondanám hibátlannak, de ott legalább még tetten értem azokat a dolgokat, amik egy horrorfilmnél képesek szórakoztatni a rajongókat. A második részét már csupán átlagosra értékeltem, de amit azóta kaptam a harmadik és negyedik rész formájában, kielégíti a gyenge film fogalmát.
Tulajdonképpen az első része volt az, amit régen is láttam (és azt még kedveltem is), de mivel az egész történet kitalálója, Alan B. McElroy 2020 elején bejelentette, hogy új filmet készítenek, ami szakít az első rész után készült további 5... több»
Nem rossz, de nem is egy kiemelkedő alkotás Kedvelem a horror műfaján belül azt az irányzatot, amit test-horrorként szoktak emlegetni idehaza, tulajdonképpen emiatt kezdtem bele eme filmbe is. Véleményemet azzal kezdeném, hogy nem épp azt kaptam tőle, ami miatt kiválasztottam, de azért nem bántam meg azt a közel másfél órát, amit a filmre szántam. Nem volt egy kiemelkedő film, de vállalható, még úgyis, hogy a technikai kivitelezései kissé kezdetlegesnek tűntek.
Már magát a magyarosított címet is kissé hatásvadásznak éreztem az eredetihez képest, hisz ha a horror műfaján belül a torzszülöttek szót használják, tudat alatt egyből valami kegyetlen és szörnyű deformálódásra asszociálok. Igaz, hogy fellelhető benne pár szerencsétlen ember, ... több»
Kísértetgályán a vakhalottak Amando de Ossorio (1918–2001), spanyol forgatókönyvírónak és rendezőnek a fő műve egyértelműen a Vakhalottak című horrorfilmsorozat, ami tudásom szerint négy részből áll (bár hallottam már olyan pletykákat is, hogy valójában öt részből állt). Még 1972-ben készült el az első rész, ami idővel egyfajta kultstátuszt is elért, bár szerintem nem volt egy nagy mérföldkő a 70-es évek horrorfilm gyártásában. Ha azt nézzük, hogy a folytatásai milyen minőséget képviseltek, kijelenthető, hogy a legjobb rész az első felvonás volt.
Tulajdonképpen nagyon a helyén kell kezelni Ossorio filmjeit, hisz elképesztő alacsony költségvetésből dolgozott. Már a második Vakhalottak filmjében is találhatunk olyan jelen... több»
Hangyák kontra emberek Az oldal egyik felhasználójának ajánlásával (köszönöm, Filmbarbár) kezdtem bele eme felettébb érdekes tudományos fantasztikus filmbe, és azt, kell hogy írjam, az én tetszésemet is elnyerte a Negyedik fázis.
Az 50-es évektől a filmgyártás nem mellőzte az állatos vagy bogaras tudományos fantasztikus horrorfilmeket. Eme produkciók minősége igencsak széles skálán helyezkedett el. Többségük általában kimerült annyiban, hogy nagyra nőt ízeltlábúak, avagy megvadult állatok támadnak az emberekre. Komolyabb gondolkodásra sarkalló produkció hirtelen nem is jut eszembe eme film kivételével, merthogy a Negyedik fázist egy pillanatra sem nevezném a könnyed kikapcsolódás mintapéldányának.
Nem, ez a film ... több»
Egyre romló színvonal A Halálos kitérő című horrorszéria büszkélkedhet azzal a nem épp túl hízelgő dologgal, hogy egy pörgős és szórakoztató horrorfilmből képesek voltak egy folyamatosan és arányosan romló színvonalat elém tárniuk a harmadik felvonással (itt jut eszembe, hogy még további három részét nem is láttam a szériának).
Persze felhozhatjuk a harmadik rész védelmében, hogy jóval alacsonyabb volt a költségvetése, mint az első két filmnek. Vagy, hogy a film elkészítését olyan emberekre bízták, akik szinte minimális minőséget képviseltek a filmkészítés terén. Gondolok itt akár a forgatókönyvíróra, Connor James Delaney-re, akinek az eddigi munkássága a filmes szakmában ennek a filmnek a forgatókönyve volt csu... több»
Halálos látogatók egy forgatáson Kimondottan kedveltem a 2003-as, Halálos kitérő című filmet, és mivel hamarosan érkezik a legújabb rész (elméletileg 2021 elejére várható, és teljesen figyelmen kívül hagyja az első rész utáni részek történéseit), gondoltam, időszerű lenne elővenni ezt a franchise-zá nőt horrorszériát.
Sokan voltak úgy az első résszel, hogy kedvelték, vagy akár még szerették is, hisz képes volt szórakoztatni a nézőt még úgy is, hogy egyáltalán nem beszélhetünk hibátlan filmről. Sok olyan ismerősöm volt, akik kedvelték az első részt, és hiába készült még további öt film 2014-ig, a legtöbbjük még a második résznél is megtartotta ezt a fajta szimpátiát.
Nem állítanám, hogy ez teljesen meglepett, hisz a másodi... több»
Sablonok ide vagy oda, nagy kedvencem volt régen Wrong Turn, avagy magyarosítva Halálos kitérő. Ez volt az a film 2003-ban, amit a legtöbb horrorrajongó ismerhetett, és sokan közülük szerethették is (bár Magyarországra, ha jól tudom, csak 2005 második felében érkezett meg).
Egy olyan filmmel van dolgunk, amihez jó pár folytatást is készítettek, egészen 2014-ig további öt résszel bővítették a szériát. Sajnálatos módon a folytatásai egyre gyengülő minőséget képviseltek. Van egy aprócska apropója annak, hogy a napokban elővettem a Halálos kitérő szériát. Az egyik, hogy minden hibája ellenére én kimondottan kedveltem régen ezt a filmet. A másik ok pedig az, hogy a történet kitalálója, Alan B. McElroy bejelentette, hogy 2021 elejére időzítetté... több»
Egy gyenge minőségű, gótikus horrorfilm Angliából Kissé hoppon maradtam eme film megtekintése után, mert szinte minden téren sokkal többre számítottam. Szinte minden amellett szólt, hogy egy igencsak izgalmas, feszültségben bővelkedő, gótikus horrorfilmhez lesz szerencsém Az ördög házának legendája címmel bemutatott, 1973-as film képében, de sajnos nem így lett.
Pedig szinte minden adva volt. Ott volt kezdésnek az alapjául szolgáló regény, amit Richard Matheson (1926–2013) írt meg Hell House címmel, ráadásként jelen filmünk forgatókönyvének a megírását is elvállalta a számomra nagy becsű író. Aztán ott voltak a film pontszámai: IMDb-n jelenleg 6,7 ponton áll, illetve a Mafab közösség 73%-ra értékelte; ezek a számok szintén egészen jól hang... több»
Újra visszatérnek a vak halottak Rengeteg horrorfilmet láttam már, de számomra sokáig kimaradt Amando de Ossorio (1918–2001) 1972-es, Vakrémület (vagy ahogy sokan ismerik: A vakhalottak visszatérnek) című spanyol horrorja. Pár napja pótoltam az elmaradásomat, és azt kell, hogy írjam, nem volt egy rossz film (mondjuk kiemelkedőnek sem nevezném, de egy erős közepesnek megfelelt). Mivel kimondottan kedvelem az eurohorrorokat (bár e téren az Olaszországból származó alkotások a kedvenceim), kíváncsi voltam a Vakrémület folytatására/folytatásaira.
Az első rész folytatására nem kellett sokat várni, hisz 1973-ban már el is készült, és be is mutatták a filmet (ráadásul a harmadik és negyedik rész megjelenésére is csak egy-egy évet k... több»
Egy morbid és kiábrándító film George A. Romero (1940–2017) számomra – és nagy valószínűséggel a filmtörténelemben is – elsősorban a zombifilmjeivel híresült el. Erre 1973-ban, munkássága még korai szakaszában elkészített egy olyan filmet, ami csak részben hordozza magán a zombis műfajú filmek sajátságosságát, viszont olyan erős és kegyetlen társadalomkritikát fogalmaz meg, amit eddig egyik művében sem láttam.
Valamikor nagyon régen volt már szerencsém ehhez a filmhez, viszont az azóta eltelt évek és a számtalan megnézett film miatt alig emlékeztem már eme alkotásra, így időszerűnek éreztem Az őrültek újranézését. Őszinte leszek, sokkal jobb filmként maradt meg az emlékeimben, mint amilyen valójában. Több olyan probléma ... több»
A felesleges előzményfilm Szűk négy év leforgása alatt a norvégok trilógiává bővítették saját kis slasher horrorjukat, a Hideg prédát. Pontosabban a második rész után két évvel érkező harmadik felvonásnál nem folytatták a történetet, hanem jó hollywoodi szokás szerint visszatértek a kezdetek előtti időszakhoz, hogy bemutathassák a nézőknek az előzményeket, hogy mi vezetett ahhoz az eseménysorozathoz, amit az első részben láthattunk.
Jómagam ezt sokszor elég kockázatos vállalkozásnak érzem, legfőként a horror műfaján belül, hisz több buktató lehet az ilyen produkcióban, mint az elsőre gondolnánk. Sok esetben egyből kissé fölöslegessé válik az előzményfilm története. Mivel a nézők ismerik a további részek eseményeit, ... több»
Visszatér a hófödte gyilkos A 2006-ban bemutatásra került norvég horrorfilmnek kimondottan pozitív volt a fogadtatása mind a kritikusok, mind a nézők körében, ezért nem szolgált nagy meglepetésként, hogy két évvel később elkészülhetett a folytatása is. Tulajdonképpen az első rész történeti lezárása korrekt volt, de ha már a norvégok megteremtették a saját slasher műfajú gyilkosukat, akkor ugyebár miért is álltak volna meg egy résznél (főleg a pozitív fogadtatást figyelembe véve). A folytatás története szerint csupán pár órával járunk az első rész eseményei után, és innen követhetjük figyelemmel a továbbiakat.
A Hideg préda effektíve nem szakít a Hollywoodból származó slasher elemekkel, de kimondottan ügyesen alakítgat... több»
Hófödte gyilkosságok Rengeteg pozitív véleményt és kritikát olvastam már róla, de számomra idáig ismeretlen tartományban helyezkedett el ez a norvég horrorfilm. A számos pozitív vélemény alaposan felkeltette az érdeklődésemet iránta, az meg csupán hab volt a tortán elöljáróban, hogy végre nem egy újabb amerikai slasherhez lesz szerencsém, hanem ezúttal egy norvég színekben pompázó horrorhoz (itt gyorsan meg is említeném, hogy kimondottan közel állnak a szívemhez az északi filmek). Tehát minden adva volt ahhoz, hogy egy kimondottan szórakoztató filmet lássak. Viszont a megtekintése után igencsak vegyes lett a megítélésem az adott produkcióval kapcsolatban.
Kezdeném a pozitívumaival. Mint már említettem, a film e... több»
Kriptatörténetek Nagy rajongója voltam az HBO gondozásában megjelent, Mesék a kriptából c. 1989–1996 sorozatnak (újabban elő is veszek egy-egy részt újranézésre), de az ezek alapjául szolgáló képregénysorozathoz soha nem volt szerencsém. Anno az amerikaiak is láttak fantáziát ezekben a képregényekben, hisz a sorozat mellett készítettek pár egész estés filmet is egy-egy részből (például az 1995-ös Démon lovag vagy az 1996-os Vérbordély, amik számomra kimondottan szórakoztatók lettek).
De mielőtt az amerikaiak lecsaptak volna ezek megfilmesítésére, az angolok is láttak benne fantáziát, és a 70-es évek elején készítettek két antológia-filmet az alapanyagokból, melyekhez ráadásként még gótikus horrorelemeket is... több»
A vak halottak visszatérnek Sokat halottam már erről a filmről, és pár ismerősöm is emlegette, de nekem egészen idáig kimaradt az Amando de Ossorio (1918–2001) rendezésében készült Vakrémület (vagy ahogy a legtöbbször halottam erről a filmről, A vak halottak visszatérnek). Ezért egyfajta hiánypótló alkotásként gondoltam rá, és rászántam szűk másfél órát, amit összességében nem bántam meg.
Kimondottan kedvelem a korai eurohorrorokat, de számomra ebbe a zsánerbe elsősorban a 70-es és 80-as évek olasz horrorfilmgyártása tartozott, viszont mindenképp érdemes ebből az időszakból a spanyolokat is megemlíteni, hisz legalább annyi filmet készítettek ők is ez idő táj, mint az olaszok, csak idehaza kevésbé voltak ismertek ezen a... több»
Jöjjenek a békák! Régóta szemezgettem már ezzel a filmmel, de eddig még nem volt szerencsém hozzá. A napokban olvastam róla, igaz, nem túl sok pozitívumot említettek a kész filmről (szinte semmit), de így már mindenképp látni akartam eme korai horrort.
Kimondottan kedvelem az állatos horrorfilmeket. Ezt elsősorban az olyanoknak köszönhetem, mint az 1975-ös Cápa, az 1976-os Grizzly vagy az 1977-es Az állatok napja, és mindig érdeklődve vágok bele hasonló alkotásokba. Nos, az 1972-es Békáknál nem nagyon éreztem, hogy pontosan mire is fog majd a horror kihegyeződni, hisz a béka nem feltétlenül az egyik legveszélyesebb élőlény az állatvilágban (főleg nem az emberre); bár ekkor eszembe ötlött egy másik film, egy ... több»
Valóság vagy képzelgés? Az egyik kedvenc íróm Stephen King; a napokban láttam egy hosszabb interjút vele, ahol az a kérdés is elhangzott, hogy mi a kedvenc horrorfilmje. A kiváló író megemlített egy olyan filmet is, amiről még nem hallottam. Gondoltam, teszek egy próbát, és elkezdtem nézni az Ijesszük halálra Jessicát!
Egy kimondottan érdekes film volt, amit elég nehezen lehet teljesen egyértelműen a horror kategóriába sorolni. Talán a legjobb szó erre az alkotásra a fikciós film, hisz nem kapunk egyértelmű válaszokat arra, hogy amit látunk, az a valóság vagy csupán képzelgés.
A film egész jól alkalmazza a történetében rejlő hangulati elemeket, emiatt pedig már az elejétől fogva képes mindenféle kétségeket generál... több»
Dávid és Góliát harca az utakon Régóta terveztem már, hogy megnézem korunk egyik legnagyobb rendezője, Steven Spielberg egyik első rendezését, a Párbajt, de ezidáig elsiklottam felette. Egészen tegnap estéig. Ha röviden és tömören szeretném megfogalmazni a véleményemet erről az 50 évvel ezelőtti filmről, csak annyit írnék, hogy zseniális.
Spielberg fényes karrierjét elindító első filmje egy rendkívül alacsony költségvetésű (mindössze 450 000 dollárból összehozott) tévéfilm volt, ami mozikba se került volna eredetileg, ha a forgalmazó stúdió, a Universal nem változtatja meg az elképzelését. Tulajdonképpen, mikor Spielberg néhány hét leforgása alatt elkészítette, annyira tetszett a végeredmény a stúdiónak, hogy már nem tévéf... több»
Járt útról járatlanra ne lépj, mert megbánod! Egy-két évvel ezelőtt volt már szerencsém ehhez az alkotáshoz, és emlékszem, hogy akkor kimondottan tetszett. Gondoltam, újra előveszem, és megnézem, hogy második megtekintésre is tudja-e hozni azt a minőséget, mint elsőre. Ezt azért is tartottam fontosnak, mert a The Ritual elsőre elég masszív meglepetésként szolgált, és kimondottan kíváncsi voltam, hogy ha a történetéből eredendő meglepetés már nem lesz számomra újdonság, akkor is képes-e annyira lekötni és magával ragadni, mint első alkalommal. Szerencsére igen.
A filmet két fő részre lehet osztani. Az első felében sokkal dominánsabb a karakterbemutatás és azok felépítése, egymáshoz való kapcsolódásuk, illetve, hogy a nézőben megteremthes... több»
64 Halálos kitérő 5 (2012)
Egyre nehezebb felfognom, hova képes süllyedni egy egész korrektül elkészített horrorfilm sokadik része. 2003-tól 2012-ig öt rész készülhetett el a Halálos kitérő című horrorfilm szériához, mely olyan szintű mélyrepülést prezentált minőség terén, amivel még ezidáig nem találkoztam. Azzal kezdeném, hogy már az alaptörténet is sántított, méghozzá nem is kicsit. Azzal indítani, hogy valamikor az 1800-as évek elején egy bányafalucska lakói nyomtalanul eltűnnek a hegyi emberekkel való rossz kapcsolatuk miatt, de idővel újra benépesedik a falucska, erre még egy fesztivált is szerveznek, hát finoman szólva egy ilyen felütéssel már az első percben sikerült meglepnie a forgatókönyvírónak, hisz kissé... több»