Démoni csábító Vannak olyan napjaim, amikor kimondottan vágyom egyfajta B-listás horrorfilmre; ilyenkor keresve sem találhatok jobbat eme vágyam csillapítására, mint a 80-as és a 90-es évek közt napvilágot látott alkotások (amik többségét egyértelműen videokazettára szánták). Nos, az 1989-ben készített Night Angel, avagy itthon A Pokol Királynője címen bemutatott film (anno még a videotékák horrorpolcainak az aljára száműzött videokazetta lehetett) pont megfelel a B-listás horrorfilm iránti vágyam kielégítésére, főleg abban a tekintetben, hogy számomra ismeretlen film volt, pedig a címe alapján azt hittem, hogy volt már hozzá szerencsém.
Elég érdekesen indít jelen filmünk, hisz egy kis démonológiának lehet... több»
Kegyetlen űrbéli jövevény Ismét leporoltam gyermekkorom gyerekkorom egyik rémálmokat megidéző filmjét, az Xtro-t, és sok évvel az első találkozásom után a filmmel kíváncsian ültem elé, hogy még most is képes-e a frászt hozni rám eme alkotás. Nos, ha frászt nem is kaptam az újranézése során, de hogy ez még mindig egy hatásos film, az tény. Kevés elborultabb, sötétebb és félelmetesebb hangvételű film ugrik be elsőre, mint az 1982-ben készített Xtro.
A film rendezője, Harry Bromley Davenport többször is hangsúlyozta, hogy nagy hatással volt az elkészítésére Ridley Scott 1979-ben mozikba küldött, Alien című alkotása, csak ő azt a fajta rettegést, amit Ridley Scott Alienje egy űrhajón szolgáló legénységen élt ki, egy föld... több»
Alaktalan rémálom Valamikor gyerekkoromban futottam bele először A massza című filmbe valamelyik német nyelvű csatornán, és jó pár gyermekkori rémálmom egyik vissza-visszatérő szörnyűsége volt. Jó pár jelenete évekig szinte beleégett az emlékezetembe, mégis mindenképp azok közé a horrorfilmek közé sorolnám, amiket ha nem láttam volna, szegényebb lennék egy kimondottan zseniálisra sikeredett sci-fi horrorral. Rajongásom azóta is tart, és egy-két évente elő szoktam venni egy újrázás erejéig eme filmet.
Pokolian kevés igazán jó remake-hez volt szerencsém (talán két kezemen össze tudnám őket számolni), de hogy az 1988-ban készített The Blobot mindenképp oda sorolnám, az szinte biztos. Sokáig ugyanúgy voltam ezze... több»
Vérben úszó testvéri szeretet Ismét egy 80-as évekbeli slasher horrorra akadtam, amiről egyáltalán nem hallottam még, pedig teljes mértékben megérdemelné az ismeretséget. Az 1983-ban készített Blood Rage (amit valójában csak 1987-ben mutattak be, és az eredeti címe a sokatmondó Slasher volt) egy ízig-vérig slasher, méghozzá a jobbik fajtából. Tulajdonképpen szinte majdhogynem megkapunk mindent, amiért egy igazi horrorszerető szeretheti a slasher műfaját; csak a maszkos gyilkos mint megjelenési forma nem található meg, viszont ez a fajta gyilkosábrázolás nagyon emlékeztetett a 2000-es, American Psycho című Patrick Batemanre.
Tulajdonképpen maga a film története is nagyon jó. Egyáltalán nem az az alapfelállása, amit már jó... több»
Véres családi történet A 80-as évek rengeteg slasher horrorfilmet termelt, voltak jók és rosszak egyaránt, és voltak, amik az idő múlásával klasszikusokká váltak. Nos, jelen filmünk nem tartozott a jobb slasherek közé, de még a közepes színvonalt sem képes elérni. Valamikor régen már halottam erről a filmről, viszont arra már nem emlékeztem, hogy jót vagy rosszat, így, hogy ezt kiderítsem, rászántam másfél órát. Alapjába véve szeretem a horror műfaján belül a slashereket. A legtöbbjük nem igényel hatalmas fordulatokkal teli forgatókönyvet, hanem kimondottan az egyszerűségre és a hangulatra építkezik. Nos, ezt az alapelvet próbálta volna követni jelen filmünk is, de elég pocsék módon tette mindezt.
Nem könnyű err... több»
Elképesztően szürreális és bizarr film Nagyon régóta kerülgettem már ezt a filmet (az okát nem tudom), de az elmúlt napokban rászántam magam a megnézésére, és azt kell, hogy írjam, hogy egy nagyon érdekes alkotás lett, ami teljes mértékben azért nem nyerte el a tetszésemet, de mindenképp megérte azt a közel kétórát, amit a film megtekintésére kell szánni, mivelhogy ez a film is azon kevés alkotások közé tartozik, amit ha a néző megnézett, még egy jó ideig vele marad. Írhatnám azt is, hogy rengeteg gondolatébresztő tartalom található benne, ami szinte egyértelműen képes beszédtémákat generálni.
Véleményem szerint a Dellamorte Dellamore nem egy olyan film, amit bárkinek nyugodt szívvel mernék ajánlani, méghozzá talán azért, mert e... több»
Egészségre káros éjszakai műszak Mint oly sok horrorrajongó, én is kimondottan kedvelem Stephen King írásait, melyek nem merülnek ki a horror műfaján belül, hisz kimondottan erős drámákat is köszönhetünk neki. Jelen filmes adaptációnk, az Éjjeli műszak viszont kimondottan a horror vizeire vezényeli a nézőit.
Stephen King Éjszakai műszak című novellája igencsak rövidkének nevezhető a maga huszonegy-két oldalával. Szóval semmiképp nem nevezhető a terjedelme miatt kiváló alapanyagnak egy egész estés filmhez, viszont a története jó. Ezen pozitívuma és negatívuma mellett talán egy kissé kockázatos vállalkozás volt elkészíteni eme filmet, ráadásul egy egész estés film formájában, viszont a Paramount Pictures nem így gondolta, és ... több»
Messzire kerülendő Talán a szerencsének köszönhetően egész jó arányban tudom kikerülni a borzalmas kategóriába eső filmeket, de még így is néhanapján becsúszik egy-két ilyen alkotás. Nos, az 1989-ben készült, Bloodmoon című horrorfilm borzalmasan rossz film lett. Jó ideje már annak, hogy egy filmnél utoljára azt éreztem, hogy erőt kell magamon venni, hogy ne kapcsoljam ki a lejátszását, de ez itt bőven megvolt.
A film története egyszerű, de azért becsapós is, hisz kezdetben minden előjel arra vall, hogy egy slasher horrorhoz lesz szerencséje (ez esetben szerencsétlensége) a nézőjének, de ezt a fajta műfaji besorolását idejekorán el is hagyja a film. Helyette valami egészen más műfaji keverék jön létre, amit vi... több»
Emberállat Valamikor nagyon régen láttam ezt a filmet (igaz, szinte sok mindenre nem emlékeztem már belőle, csupán annyi maradt meg, hogy kimondottan félelmetesnek találtam anno), ezért is örültem annak, hogy az elmúlt napokban volt szerencsém újranézni ezt az 1982-es kanadai slasher horrort.
A szó, amit összefoglalóként írnék, az az, hogy egyszerű! Mondjuk azért ez nem egy túl kecsegtető szó egy film esetében, de nagyon ritkán előfordul, hogy az egyszerű szó használata nem feltétlenül azt jelenti, hogy végeredményben egy rossz filmhez lesz szerencséje a nézőnek. Egyszerűen csak annyi, hogy nem lesz csavarokkal, nagy fordulatokkal átszőve az adott film. Az egyszerűségével akarja szórakoztatni a nézőt,... több»
Egy könnyed ausztrál kalandfilm némi kis horrorbeütéssel Mindig örömmel tölt el, ha egy ausztráliai horrorfilmhez van szerencsém, mert kimondottan kedvelem az eme vadregényes országból származó horrorfilmeket. Az elmúlt napokban volt szerencsém újranézni ezt a filmet, és mivel az utolsó találkozásom A krokodilvadász címen ismertté vált kalandfilmmel még valamikor gyerekkoromban volt, amikor még nagyban dúlt idehaza a VHS-láz, egyből sikerült is a filmnek felültetnie arra a bizonyos nosztalgiavonatra (és ennek hatására bizonyára talán kissé feljebb is értékeltem a látottakat). Jómagam sokkal inkább tartom A krokodilvadászt egy szórakoztató kalandfilmnek, mint horrornak, hisz azért valljuk be, akik látták már a filmet, azok tudhatják, hogy igencsak ... több»
Támadnak a patkányok Amióta megtudtam, hogy James Herbert (1946–2013) angol írónak készült egy filmadaptációja az 1974-ben megírt, Patkányok című regényéből, azóta kerestem a Deadly Eyes című, 1982-ben készített filmet, és nem oly rég volt is szerencsém hozzá. A film megtekintése után viszont kimondottan vegyes érzéseim lettek eme adaptáció megítélésével kapcsolatban.
Nem nagyon szeretek összehasonlítani filmet és könyvet, de itt nem tudok elmenni emellett szó nélkül. James Herbert Patkányok című könyve elképesztően erős, és már az első olvasása után is úgy gondoltam, hogy ebből egy vérfagyasztóan jó horrorfilmet lehetne készíteni. Bár azért szeretném megjegyezni, hogy James Herbert nem kicsit értett ahhoz, hog... több»
Gyatra és felejthető folytatások: Pumpkinhead 2. - A végső bosszú Az 1988-ban elkészített Pumpkinhead - A bosszú démona egy közepes költségvetésű horrorfilm volt, ami egyben Stan Winston (1946–2008) maszk- és trükkmester első rendezői bemutatkozása is volt. A filmről nem lehet kijelenteni, hogy nagyot ment volna a mozipénztáraknál, hisz a 3,5 milliós becsült költségvetését igaz, visszahozta a maga 4,5 milliós bevételével, de sikertörténetnek nem nevezhetjük. Mégis idővel kialakult egy elég nagy rajongótábora, ez elsősorban a videokazettás megjelenése utánra datálható.
A nézők kimondottan kedvelték a tökfejszörny ábrázolását és a film sötét hangulatát, és mindehhez még társult a film főszerepét alakító Lance Henriksen játéka is. A rajongóknak öt évet kelle... több»
Mindenki romlott Mikor meglátom Lucio Fulci (1927–1996) nevét, mindig kíváncsi leszek az adott filmre, hisz elévülhetetlen érdemeket szerzett, hogy igazán magas szintre emelje az úgynevezett eurohorrort. Persze rajta kívül is vannak/voltak még igazi mesterek (Argento, Bava, Soavi és még lehetne bőven sorolni). Talán e nevek miatt is merném mondani, hogy a 70-es és 80-as évek eurohorror nagyjainak többsége mind Olaszországból származott.
Lucio Fulci általában a gore keresztapjaként emlegették, és eme korai filmjében sem hazudtolja meg magát e téren, de a Ne zaklasd a kiskacsát! talán mégsem elsősorban a gore jelenetek és azok ábrázolása miatt marad emlékezetes számomra, hanem, mert ez a film egy hamisíthatat... több»
A tükör mögötti szellemek Soha nem voltam nagy rajongója a Poltergeist - Kopogó szellem filmeknek, de az első részét, amelyet még 1982-ben készített Tobe Hooper (1943–2014) Steven Spielberg forgatókönyvéből, még kedveltem, sőt, tulajdonképpen még az 1986-ban bemutatott második részével sem volt különösebb problémám. Bár az első rész befejezésének ismeretében kissé feleslegesnek éreztem a további folytatást, de ha már mégis elkészítették, azt kell, hogy írjam, nem volt rossz összességében, nem úgy, mint a rá következő harmadik felvonása.
Két évvel járunk a második Poltergeist-film után, 1988-ban. A második rész igencsak elmaradt az első rész bevételeihez képest, viszont a kritikusok aránylag pozitív véleményeket foga... több»
Folytatódó megpróbáltatások 1982-ben Steven Spielberg megálmodta, Tobe Hooper (1943–2017) pedig megrendezte az akkori év legmagasabb bevételeit hozó horrorfilmjét, a Poltergeistot. Arról, hogy mennyire volt eme produkció horror, kissé megoszlanak a vélemények, hisz 1982-ben olyan horrorfilmek láttak napvilágot, mint A dolog, a Péntek 13. III. része, vagy akár említhetnénk még a Halloween harmadik felvonását is, amiket bizonyára könnyebben sorolhatna a néző a horror műfajába, de számomra a Poltergeist is bőven beletartozik a kategóriába, még úgy is, ha nem feltétlenül a kor legmegszokottabb elemeivel operált.
Ezek ismeretében csak idő kérdése volt, hogy mikor folytatják a mára már klasszikusnak számító Poltergeist filme... több»
Egy klasszikus horrorfilm?! Az 1982-ben bemutatott, Tobe Hooper (1943–2017) által rendezett, Steven Spielberg bábáskodásával készített Poltergeist - Kopogó szellem című film egy megkerülhetetlen klasszikus horrorfilm, még akkor is, ha itt a horror jelzőt egyáltalán nem a szokványos módon aggathatjuk rá a filmre. A horror mint műfaj egyáltalán nem úgy mutatja meg önmagát, hogy mennyi szereplőtől kell búcsút intenünk a közel kétórás játékideje alatt, de még abban sem merül ki, hogy mennyi véres jelenetet számlál a produkció; még a hangulatát sem mondanám túlzottan félelmetesnek, de mindezek nélkül is bőven a horrorfilmek közé emelném a Poltergeist című filmet. Méghozzá a története miatt. Persze mondhatnánk azt is, hogy m... több»
Boltot nyit az ördög Mint oly sok horrorrajongó a világon, úgy én is kimondottan szeretem Stephen King könyveit, és ebből kifolyólag mindig érdeklődve nézem meg ezek filmes feldolgozásait. Abba most nem mennék bele, hogy a filmes adaptációi elég széles minőségi skálán találhatók, illetve hogy a legtöbb esetben a könyvei jobban sikerülnek, mint a belőlük készített feldolgozások, de azért vannak olyan filmek is, akik amúgy egész korrektek. Szerintem a Hasznos holmik is a jobb filmes adaptációk sorát bővíti.
Úgy gondolom, hogy a film forgatókönyvírójának, W.D. Richternek egész jól sikerült a könyvet átdolgoznia, hiszen egészen sok kis apróságot képes volt átemelnie a könyvből a forgatókönyvbe, és ezért jár is a pir... több»
Kígyótámadás Régóta tervezgettem már, hogy megnézem ezt a korai angol horrorfilmet, hisz a szereposztása ha nem is parádés, de mindenképp szóra érdemes (Klaus Kinskivel (1926–1991) és Oliver Reeddel (1938–1999) – igencsak jól csengő nevek voltak a filmes szakmában).
Nos, ami már a film első 5-10 perce után egyből feltűnt nekem, az a minősége. Hisz előbb mondanám eme alkotásra, hogy kimondottan tévéműsorokra gyártott film, és nem egy olyan produkció, amit elsősorban a mozik kínálatába készítettek. Ami persze nem igaz, hisz a filmet nemcsak az Egyesült Királyság mozijaiban vetítették, hanem az amerikai mozik műsorai közt is megtalálható volt, végül pedig kicsivel több mint 5 millió dolláros bevételt terme... több»
Egy félelmetes autó ámokfutása Mindeddig a filmig úgy gondoltam az autókra, hogy csak Stephen King fantáziavilágában lehetnek az emberre veszélyesek (Elég csak a méltán ismertté vált, Christine című regényére gondolni, amiből John Carpenter készített 1983-ban kiváló filmet. Vagy az 1986-ban készített, Maximális túlhajtás című film nem kevésbé ördögi és veszélyes kamionjaira gondolni), és erre jön ez a film, és máris nem csak úgy gondolunk az autókra, hogy csak Stephen King világában lehetnek kimondottan károsak az emberek egészségére.
A film mégis két régebbi Steven Spielberg alkotás miatt születhetett meg a készítők fejében. Az egyik az 1975-ös, Cápa című filmje, a másik pedig az 1971-es, Párbaj című alkotás, melyekből ... több»
A tökfejszörny színre lép A 80-as évek horrorfilmjeiben megszámlálhatatlanul sok ikonikus gonosztevő született, de talán kevesebb szó esik a Pumpkinheadről, a bosszú tökfejdémonáról, pedig szerintem mindenképp szót érdemel eme lény is. Megteremtéséért olyan kiválóságok voltak felelősek, mint Stan Winston (1946–2008), aki minden idők talán egyik legjobb maszk- és trükkmestere volt, illetve egy másik igencsak híres maszk- és trükkmester, Tom Woodruff Jr. Az ő ötleteik és kiváló szakmai ismereteik révén jöhetett létre eme szörny, s a film további három folytatást is megélt, bár a folytatások minőségét nagyban befolyásolta az a tény, hogy azok már videokazettára és dvd forgalmazásra lettek kárhoztatva. Stan Winston ebbe... több»
40 A Pokol Királynője (1990)
Vannak olyan napjaim, amikor kimondottan vágyom egyfajta B-listás horrorfilmre; ilyenkor keresve sem találhatok jobbat eme vágyam csillapítására, mint a 80-as és a 90-es évek közt napvilágot látott alkotások (amik többségét egyértelműen videokazettára szánták). Nos, az 1989-ben készített Night Angel, avagy itthon A Pokol Királynője címen bemutatott film (anno még a videotékák horrorpolcainak az aljára száműzött videokazetta lehetett) pont megfelel a B-listás horrorfilm iránti vágyam kielégítésére, főleg abban a tekintetben, hogy számomra ismeretlen film volt, pedig a címe alapján azt hittem, hogy volt már hozzá szerencsém. Elég érdekesen indít jelen filmünk, hisz egy kis démonológiának lehet... több»