Friss hang egy megfáradt franchiseban az új Halloween Az 1978-ban bemutatott Halloween az évek során kapott sok-sok folytatást és egy 2007-es remake-et (amelyhez szintén tartozik egy második rész), a negyvenedik évfordulóra pedig megajándékozta a nézőket/rajongókat egy újabb mozival. Itt van tehát a tizenegyedik Halloween film, amely elsőre még nem hallatszik annyira izgalmasnak. Csakhogy Michael Myers 2018-as kalandja úgy aposztrofálja magát, mint a legelső film közvetlen második része. Folytatásként pedig azt mondhatjuk rá, hogy egész korrekt munka a maga gyermekbetegségeivel együtt is.
A történet fonalát négy évtizeddel az 1978-as haddonfieldi események után vesszük fel: Michael Myers egy elmegyógyintézetben tengeti napjait, míg Laurie Strod... több»
Gyorsan bele lehet szeretni a Csillag születik-be Az új Csillag születik film kapcsán (némileg joggal) felmerülhet a nézőben a kétely: szükség van-e az 1937-es, mára már klasszikussá vált történet újabb, szám szerint a harmadik feldolgozására? Mielőtt még a kérdésre bármilyen választ is megfogalmaznánk, arra buzdítok mindenkit, hogy Bradley Cooper első rendezésének adjon egy esélyt, mert abszolút megérdemli, hogy ne csak harmadik remake-ként könyveljük el!
Pedig a történet nemcsak klasszikus, hanem végtelenül egyszerű is (s éppen emiatt olyan nagyszerű): adva van két szereplő, az egyik a karrierje csúcsán túljutott sztár, a másik pedig a „csiszolatlan gyémánt”, aki iszonyú tehetséges, amit azonban nem mer/nem tud megmutatni a nagyvilágnak. ... több»
Megsínyleni a kalandokat Ismét egy Terápiás rendező: Nagypál Orsi. Az első nagyjátékfilmjével. S egy újabb fontos témával, amivel foglalkozni kell. Nevezetesen: hogyan tartsuk frissen és fitten a szexuális vágyakat egy régóta tartó párkapcsolatban? S főleg: legyünk-e nyitottak az alternatív megoldásokra, amelyek kicsivel merészebbek annál, hogy mondjuk ne mindig ugyanott, ugyanolyan módon, ugyanabban az időpontban kívánjuk meg egymást. Vagy ne csak fantáziáljunk a szexi kollégánkról, hanem lépjünk is a tettek mezejére úgy, (hogy előre elnézést kérek a hasonlatért) a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon.
Tippeket aztán ad bőven a film erre a megoldandó problémára, amelybe Fanni és Bálint ellaposodó-félben... több»
Több mint szerelmi történet az Okostojás Wes Andersonnak eddig csak az utóbbi években készült munkáit ismertem (Fantasztikus Róka úr, Grand Budapest Hotel, Kutyák szigete), s úgy gondoltam, ideje a korai filmjeit is elővenni. Így került a választásom az Okostojás című alkotására, amely idestova már 20 éves.
A történet középpontjában a középiskolás Max Fischer áll, aki a Rushmore Akadémia igencsak különc diákja, rengeteg tanórán kívüli elfoglaltsággal (a vívócsapat elnöke, az iskolaújság főszerkesztője, a dráma tagozat elnöke, karmester satöbbi), és egy apró bökkenővel: az ő személyében tisztelhetjük az iskola legrosszabb tanulóját, emiatt ultimátumban részesül. Ergó, még egy elégtelen és repül a patinás intézményből. Eme kezdés ut... több»
Venom, a szerethető antihős? Nos, ha úgy vesszük, a Sony csinált egy vicces filmet Venom karakterével, ám akaratlanul is felmerül a kérdés: vajon tényleg ez volt az a film, amelyet a rajongók, illetve a szélesebb nézőközönség várt?
Eddie Brock oknyomozó riporter, szakmájának egyik legjobbja, aki mindig azokat a témákat keresi, amelyekről nem illik/nem akarnak beszélni. Így jut el az Élet Alapítványhoz, amely földönkívüli életformák felkutatásával (is) foglalkozik a mögé a hangzatos jelszó mögé bújva, hogy kutatásaik csak és kizárólag az emberi faj megmentését szolgálják. Persze Brock érzi (mi több, biztos forrásból tudja), hogy az efféle kijelentéseknél a fejétől bűzlik a hal, ám arrogáns viselkedésének hála nemcsak a m... több»
Talán már a megjelenésével kultfilmé vált a Csuklyások Számomra mindig érdekesek voltak azok a filmek, amelyek központi témájuknak egy aktuális és releváns problémát választanak, s e témát nemcsak a komoly oldaláról közelítik meg, hanem van merszük némi humort is belecsempészni. A Csuklyások esetében ez nem más, mint az Egyesült Államokon belüli rasszizmus, s hát ki az, akinek lenne erről markánsabb véleménye, mint Spike Lee-nek? Mindehhez pedig sikerült egy tökéletes alapanyagot találnia.
Többször leírtuk, de ezzel a megállapítással most sem tudunk vitatkozni: az élet írja a legjobb történeteket. Jelen esetben egész konkrétan Ron Stallworth könyve szolgáltatta az alapot, aki az első afro-amerikai rendőrként képes volt beépülni a Ku-Klux Klánba,... több»
Feszültségteremtésből jeles Szinte minden kritika, amit olvastam azzal kezdi, hogy a Keresés nem találta fel a spanyolviaszt azzal, hogy különböző online felületeken keresztül mesél el egy történetet, mert már volt ez a film, meg az a film, és ez meg az azért sokkal jobb, mert…Engem nem túlzottan érdekel, hogy volt már előzménye ennek a megoldásnak, hiába kutakodok a filmes élményeim között nekem a Keresés volt az első film, amely egy az egyben ezzel a képi megoldással operál (persze olyan műveket, amelyekben a chatelős jelenetek kulcsszerepet kapnak, már korábban is láthattunk, legutóbb éppen a Remélem legközelebb sikerül meghalnod kapcsán).
De visszatérve a Keresésre: kezdjük rögtön a legelső jelenetsorral, ami egy c... több»
Fajsúlyos film lenne a Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)? Nagyon vártam Schwechtje Mihály első nagyjátékfilmjét (valójában minden olyan rendezőnek várom a filmjét, aki korábban közreműködött a Terápiában), de a Remélem legközelebb… még ráadásul olyan témát is dolgoz fel, ami napjainkban igen aktuális, így különösen sokat vártam tőle. Iskolai zaklatás mindig is létezett: bántják a duci lányt, megalázzák a szemüveges srácot…a különbség csak annyi, hogy eddig legalább az arcát adta a zaklató a tettéhez (itt kell hozzátennem, hogy a zaklató is egy fél pillanat alatt válhat zaklatottá, ha mondjuk elválnak a szülei vagy csak tegyük fel, nem olyan menő butikokból öltözik, mint a többiek). Az internet világában már a nevedet sem kell adni egy-egy negatív k... több»
Rowan Atkinson harmadszor is Johnny English szerepébe bújt Mit várhat az ember 2018-ban egy újabb Johnny English-filmtől? A kérdés természetesen csak költői, de annyiban tudok segíteni, hogy nem sokat. Annyit azért hozzátennék, hogy a kritikákat elnézve mintha divat (sőt, már-már kötelező érvényű) lenne szidni Rowan Atkinson kémparódiás filmjeit, de mintha ez egy picit túlzás lenne. Magam részéről nem leszek álszent, mert ugyan elismerem, hogy a készítők nem spóroltak a kínos jeleneteken, de az is igaz, hogy néhány vicces szituációt, valamint jól eltalált poént is sikerült belepréselni a kész műbe. Az egésszel igazából csak az a gond, hogy az utóbbiakból volt igencsak kevés.
Rowan Atkinson tehát immáron harmadjára prezentálja őfelsége kétbalkezes ti... több»
A kertvárosi idill vége Igazi kertvárosi, idillikus képpel indít a film, amelyben anyukák versengenek az iskolában legtöbb feladatot vállaló mami szerepéért. Ebben Stephanie a legmenőbb. Már a legelső jelenetek egyikében rá kell szólni, hogy ne firkálja tele a nevével a táblát, amelyen fel lehet iratkozni a projektekre. Anna Kendrick megítélése önmagában is kicsit kétes, van a játékában valami, ami iszonyatosan idegesítővé teheti egyesek szemében (én mondjuk nem tartozom közéjük, a legtöbb szerepében kedveltem)…és tessék, Stephanie-ként elég erre a „valamire” ráerősítenie kicsit, máris tökéletesen tudja hozni a karaktert. Ezt a túlbuzgó, egyébként végtelenül unalmas nőt (iszonyatosan ízléstelen öltözködéssel), aki ... több»
Egy új Saul fia lenne Nemes Jeles László filmje, a Napszállta? Nemes Jeles László kétség kívül nincs egyszerű helyzetben. A Saul fia elnyerte az Oscar-díjat…innenstől kezdve nincs megállás, akármilyen filmet is készít a rendező, nyúljon akármilyen témához…mindig a Saulhoz fogják hasonlítani a végeredményt. Talán még maga Nemes Jeles sem tudott teljesen eltávolodni előző sikerfilmjétől, hiszen ha így, ha úgy, de a Napszálltával csinált egy újabb Saul fiát, amelynek semmi köze a holokauszthoz, még csak nem is egy zsidó férfi a főszereplője, mégsem újítja meg az Oscar-díjas filmrendező munkásságát. Vagy talán ezt a megközelítést tekinthetjük rendezői védjegynek is? Ezt még korai lenne megállapítani.
Ami a Saulban újdonságnak számított: ez az egészen külön... több»
Komolytalanra sikeredett az új Predator? Mielőtt bármit is írnék az új Predator filmről, azt leszögezném, hogy nem vagyok rajongója a franchise-nak. Azt azonban elismerem, hogy az 1987-es film egy jól építkező akciófilm volt, s Schwarzenegger ide vagy oda, meg volt a kellő izgalomfaktora annak, ahogy sorban kaszabolta le a muszklimanusokat a legyőzhetetlennek tűnő címszereplő. Aztán jöttek a folytatások (no, meg az AVP crossoverek), idén pedig megkaptuk a Shane Black által dirigált újabb etapot. Az eredmény: egy kattant katonai bagázs, amely szinte megállás nélkül durrogtatja az egysorosokat, közben pedig megy a zúzda, egy „átlagos” és egy überpredatorral, vagyis tobzódunk az erőszakban (elvégre 18-as karika van, vagy mi a szösz). ... több»
Csakugyan az év horrorja lenne Az apáca? Melyik az a film, amely 2018-ban egy óriási marketinget épített maga köré (azzal a kicsit sem nagyképű szlogennel, hogy az év horrorja), majd a moziban ülve szinte mindenki csak röhögött a látottakon. Nos, Az apáca (és nem, ez nem egy paródiafilm). Persze az is lehet, hogy magunkat nevettük ki. Annyi volt a kiszámítható ijesztgetés…tökéletesen tudod, hogy majd most vetnek be valami rémisztő dolgot és igen, olykor mégis megugrik egy kicsit a széken a néző
Ennek ellenére nem nagyon lehet mit szépíteni a Démonok között-univerzum új darabján: az ijesztgetései kimerülnek a jump scare-ek non-stop használatában, a karakterei kidolgozatlanok, a főgonosz abszolút érdektelen, s akad pár logikai bukfen... több»
Csuja László belecsapott a lecsóba Csuja László első filmes rendezőként, mondhatni szépen belecsapott a lecsóba. S még nagyot is szólt, mégsem fröcskölt. A Virágvölgy egy ügyes, átgondolt produkció, nem véletlen az összeszokott stáb és a hosszú ideig készülő forgatókönyv. S átgondoltsága mellett másik nagy előnye épp a bátorsága. Amatőr szereplőkkel dolgozni ugyanis mindenképpen kockázatos vállalkozás, nagyon jól és nagyon rosszul is el tud sülni egy ilyen projekt. Érezhetjük a végén a dilettáns ügyetlenséget (lásd. a kereskedelmi csatornákon futó családi perpatvarok) vagy a bájos egyszerűséget. A Virágvölgy esetében szerencsére az utóbbi működött. Ehhez mondjuk meg kellett találni a két tökéletes főszereplőt is, ezt a sztori... több»
Vasalás közben, fél szemmel nézve élvezhető A főszerep Nehéz értékelni egy olyan sorozatot, amelyet láthatóan folytatni szerettek volna a készítők (hiszen konkrétan függő véggel zárul a második évad), de a közönség nem volt rá kíváncsi. Amit végül láthattunk belőle, az egy kellemes csajos történet a sztárrá válásról Hollywoodban, a szokásos tündérmesével tálalva (a teljesen hétköznapi kislány besétál egy castingra és azonnal meglátják benne az őstehetséget, ehhez nem kell mást tennie, csak szépen rebegtetni a szempilláját). Hősünk egy darabig még próbál egyensúlyozni a korábbi és az új élete között (bejár az egyetemre, de természetesen akadnak tanárok, akiknek nem elég jó indok egy elmaradt házi dolgozatra az, hogy éppen filmet forgattam), közbe... több»
Igazi mai klasszikus a District 9 Az első gondolatom a District 9 megnézése után az, hogy egy erős mozit kaptam, s hogy egy olyan sci-fit láthattam végre, amely képes a társadalmi (és egyéni) dráma, valamint az akciófilm eszközeit is beemelni az idegen inváziós narratívába. Nagyon hatékonyan, teszem hozzá.
Johannesburg, MNU, idegen lények elkülönítése (=szegregáció), kilakoltatási végzés… akárhogy is nézem, Neill Blomkamp filmje egy az egyben rímel a dél-afrikai apartheidre (arról már nem is beszélve, hogy hiába egy 9 évvel ezelőtti alkotásról van szó, aktualitása napjainkban is tetten érhető). A rendező nem sokat teketóriázik, az első 20 percben az áldokumentarista húzásokkal teszi realisztikussá az egész atmoszférát, megis... több»
Vissza a nyolcvanas évekbe! A filmből készült (beteg) HBO sorozat miatt vettem elő az alapművet. Ekkor már túlvoltam az első pár epizódon, így kíváncsi voltam miből készült ez az agymenés, amit a képernyőn látok. Bár a modern verzió ha lehet még inkább kifordítja a sémákat, amelyeket a történet tartalmaz, azért egy pillanatig nem árul zsákbamacskát, Shannen Doherty szerepeltetésével, aki az eredeti filmben az egyik Heather-t alakította (na meg a ’80-as évek nagy sztárja, az óriás hajgumi is feltűnik), szépen átvezeti napjainkra a sztorit.
Visszatérve a ’88-as verzióra, hagyományos középiskolai viszonyokat ábrázol, benne a klikkekkel, amelyek alapvetően érdeklődési kör, gondolkodásmód, de leginkább társadalmi rang alapj... több»
Az idei év nagy várományosa lehet a Teljesen idegenek Az olasz film azt hiszem témáját tekintve telitalálat. Nincs ebben semmi extra, nincs akció, túltolt CGI…mégis képes fenntartani a figyelmet. Mivel életünk nagy részét online töltjük, így nem nehéz kitalálni azt sem, hol rejtjük a titkainkat. Bizony az okostelefon egy pillanat alatt le tudja buktatni a gazdáját, ha az tilosban jár. Érdekes gondolatkísérletnek lehettünk szemtanúi, mi van akkor, ha az ismerőseiddel megosztasz minden egyes üzenetet, minden telefonhívást, amit kapsz, ekkor lepleződik csak le az igazi éned.
A Teljesen idegenek szereplői átlagos emberek, nem őriznek hadititkokat, viszont egyvalamiben megegyeznek: rejtegetnek valamit a társaik előtt. A megcsalás/titkos viszonyok mé... több»
Szűzőrség: egy üdítő vígjáték Úgy emlékszem, üdítő kritikákat olvastam a filmről, s be kell valljam annyira szomjazom már egy igazán jó vígjátékra, de ezt a mostani filmes felhozatalban nem nagyon lelem meg. Gondoltam hátha, talán majd ez a film, amit ráadásul az Amerikai pite utódjaként is emlegettek már. Egyáltalán nem értem, hogy miért, mert bár a téma ugyanaz, a kivitelezés gyatra, a poénok inkább alpáriak, mint élvezhetőek, s még valamiért a szereplőket sem sikerült megkedvelnem.
A történetben alapvetően nem sok újdonság rejlik, talán csak annyi, hogy általában nem a csajszik szemszögéből szokták bemutatni a „hogyan veszítsük el a banketten a szüzességünket” témát (bár ilyet is láttunk már, életem egyik legnagyobb m... több»
Egy nyers horrorlegenda Mit is lehetne írni az első Halloween filmről, hiszen egy műfajteremtő alkotásról van szó. Slasher-alapmű, amely idén lesz 40 éves, s természetesen itt-ott meglátszódik rajta a kor, de meg kell hagyni, hogy feszültségteremtésben még mindig megállja a helyét a kortárs horror művekkel összevetve is.
A történetről röviden: 1963 október 31-én Haddonfieldben a kis Michael Myers minden különösebb ok nélkül egy konyhakéssel megöli a nővérét, majd katatón állapotba kerül, s elmegyógyintézetbe zárják. 15 év telik el, és Myers megszökik az intézetből, s úti célja nem más, mint Haddonfield, hogy halloween éjszakáján újból gyilkoljon.
Lehet, sőt, szinte biztos, hogy a Halloween nem minden idők legfélel... több»
71 Halloween (2018)
Az 1978-ban bemutatott Halloween az évek során kapott sok-sok folytatást és egy 2007-es remake-et (amelyhez szintén tartozik egy második rész), a negyvenedik évfordulóra pedig megajándékozta a nézőket/rajongókat egy újabb mozival. Itt van tehát a tizenegyedik Halloween film, amely elsőre még nem hallatszik annyira izgalmasnak. Csakhogy Michael Myers 2018-as kalandja úgy aposztrofálja magát, mint a legelső film közvetlen második része. Folytatásként pedig azt mondhatjuk rá, hogy egész korrekt munka a maga gyermekbetegségeivel együtt is. A történet fonalát négy évtizeddel az 1978-as haddonfieldi események után vesszük fel: Michael Myers egy elmegyógyintézetben tengeti napjait, míg Laurie Strod... több»